156757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzimidazolil-karbaminsavészterek és ilyen vegyületeket tartalmazó féreghajtó készítmények előállítására

156757 8 223,0 C° (bomlik). A termék szerkezetét elemi analízissel és spektrumadatokkal is igazoltuk. 5. példa 5-n-propoxi-2-karbometoxi-aminobenzimidazol előállítása. 4-propoxi-l,2-diaminobenzolt állítunk elő a következő eljárással: 151 g 4-n-hidroxiacetanilidet, 750 ml 2B etanolt és 56 g káliumhidroxidot elkeverünk, majd hirtelen 125 g n-propilbromidot adunk hozzá, miközben a reakciókeveréket nitrogén atmoszféra alatt tartjuk. A reakciókeveréket 3 óra hoszszat visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd 0 C°-ra lehűtjük, 1 liter vizet adunk hozzá és a kivált krémszínű nyers terméket kinyerjük és levegőn szárítjuk. Vákuumban szobahőmérsékleten történő szárítás után száraz 4-propoxiszármazékot kapunk, amelynek olvadáspontja 118—120 C°. A fentiekben kapott 46,3 g intermedierből 4-propoxi-2-nitro-acetanilidet készítünk olymódon, hogy a kiindulóanyagot 60 ml jégecettel, 20 ml ecetsavanhidriddel és 50 ml vízzel elkeverjük és gőzfürdőn melegítjük. A keverést addig folytatjuk szobahőmérsékleten, amíg kb. 40 C°-on kristályok képződése indul meg. Ekkor 20 ml koncentrált salétromsavat adunk hozzá és 10 percig a hőmérsékletemelkedést 60—65 C°-ra állítjuk be, jégfürdő segítségével. A reakciókeveréket ezután 15 perc leforgása alatt lassan lehűtjük, amikoris kb. 35 C°-on sárga termék kiválása kezdődik. Ezt kinyerjük és szobahőmérsékleten vákuumban szárítjuk. 50%-os etanolból történő átkristályosítás után 2-nitroacetanilidet kapunk, amelynek olvadáspontja 88—91 C°. A kapott acetanilidet a magfelelő anilinszármazék előállítása céljából Claisen-féle alkáliéval dezacetilezzük (Org. Syn. Col. Vol. Ill, 663. o.). Ezt a reakciót nitrogénatmoszférában folytatjuk le és a reakcióeíegyet 20 percig visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A forralás végén kapott sötétszínű oldatot lehűtjük, a kivált szilérd vörös színű 4-propoxi-2-nitroanilint kinyerjük és éjjelen keresztül szobahőmérsékleten vákuumban szárítjuk. A fenti nitroanilinből 4-propoxi-o-feniléndiamint állítunk elő sósavas oldatban ónkloriddal. A nitroanilint fokozatosan adagoljuk be és a hőmérsékletet 30 percig 100—105 C°-on tartjuk. Az oldatot ezután 200 ml vízzel hígítjuk, 25 C°ra lehűtjük, majd 40%-os nátriumhidroxiddal erősen meglúgosítjuk. Hűtés után a barna színű szilárd terméket kapjuk, amelyet éjjelen át szobahőmérsékleten- vákuumban szárítunk. Az intermediert éterben ismét feloldjuk, a képződött szerves fázist elválasztjuk és nátriumszulfát felett szárítjuk. Szűrés után az éterés oldószert ledesztilláljuk és a kívánt diamint kiválasztjuk. Az 1. példa szerinti eljárás szerint a kívánt benzimidazolszármazékot olymódon állítjuk elő, hogy 55,7 g 2-metil-2-tiopszeudokarbamidszulfátot 37,8 g metilklórszénsavészterrel és az előbb elkészített 33,2 g szubsztituált o-diaminobenzol-10 15 20 25 30 85 lal reagáltatjuk. A nyersterméket dimetilszulfoxidból átkristályosítjuk, majd 2B etanollal mossuk. A tiszta terméket vákuumban foszforpentoxid felett szárítjuk. 11,85 g terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 230—230,5 C°. A termék szerkezetét elemi analízissel és spektrumadatokkal is igazoltuk. 6. példa 5-n-butoxi-2-k:aíbometoxi^aminobenzimidazol előállítása. Az előző példa szerinti eljárással p-hidroxiacetanilidból kiindulva alkilezéssel, nitrálással, dezacilezéssel és redukcióval 4-m-ibu'toxi-o-feniléndiamint állítunk elő. 55,7 g 2-metil-2-tiopszeudokarbamidszulfátot 37,8 g metilklórszénsavészterrel és 36,0 g fenti diamiddal reagáltatunk. A nyersterméket 100 C°-on dimetilszulfoxidban oldjuk, szűrjük és szobahőmérsékletre engedjük lehűlni. A kivált terméket összegyűjtjük, 2B etanollal mossuk és levegőn szárítjuk. 24,7 g tiszta terméket kapunk, amelynek olvadáspontja 224—225 C°. A termék szerkezetét elemi analízis és spektrumadatok is bizonyítják. 7. példa 5-szubsztituált-2-karbalkoxiamino-benzimidazolok előállítása. Ha a fenti példákban leírt eljárásban o-fenilén-diamin helyett az alábbi táblázatban felsorolt szubsztituált o-fenüéndiaminokat használjuk, akkor a következő terméket állíthatjuk elő: „ Kiindulóanyag 40 4-iklór^Hfeniliéndiamin (1. példa) 4-N,N-dimetilamino-o-fenilén-45 diamin (1. példa) 3-n-propil-o-feniléndiamin (2. példa) 50 4-n-amiloxi-ofeniléndiamin (5. példa) 4-metil-o-fenileti-55 léndiamin (1. példa) 4-etoxi-o-fenílén-60 diamin (5. példa) 4-etil-o-feniléndiamin 65 (1- példa) Végtermék 2-karbometoxiamino-5 (6)-klór-benzimidazol, o. p.: 295—300 C° 5(6)-N,N-dimetilamino-2--karbometoxiamino--benzimidazol, o. p.: 236—237,5 C° 2-karbometoxiamino-4--n-propü-benzímidazol, o. p.: 147—148C0 5(6)-amiloxi-2-karbometoxiamino-benzimidazol, o. p.: 211—213 C° 2-karbometoxiamino-5-(6)-metil-benzimidazol, o. p.: 297—303 C° (bomlik) 2-karbometoxiamino-5(6)-etoxibenzimidazol, o. p.: 223—225 C° 5-etil-2-karbometoxiamino-benzimidazol, o. p.: 237—238,5 C° 4