156755. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmény
156755 szól alakban vagy pl. repülőgépről, kistér fogatú permet alakjában alkalmazhatjuk. A nedvesíthető por vagy emulgálható koncentrátum alakjában előállított készítményeket rendszerint vízzel hígítjuk és a szokásos permetezőkészülékek segítségével alkalmazzuk. Az alkalmazandó mennyiség hektáronként 11—2200 liter lehet. A találmány szerinti herbicid készítményekbe kívánt esetben más kártevőirtószereket vagy növény-tápszereket is bevihetünk. A találmány szerinti kombinált herbicid-készítméhyek értékelésére egy üvegházi módszert alkalmaztunk, annak kimutatása céljából, hogy a találmány szerinti kombinált készítmény gyomirtó hatása lényegesen nagyobb annál, ami a két alkotórész önmagában vett hatása alapján várható lenne. A kísérletek során a 3\4'-diklór-propionanilidet 1,4 kg hatóanyagtartalmú emulgálható koncentrátum alakjában („A" kezelés), a" 4-metilszulfonil^2,i6-dinitro^N,iN-dipropilanilint pedig 75 súly% hatóanyagtartalmú nedvesíthető por alakjában („B") alkalmaztuk. Ezt a két készítményt a vizes permetlevekben egyesítettük, a hatásos alkotórészeket különféle súlyarányokban alkalmazva. Kísérleti növényként Echinochloa crusgalli (kakaslábfű) és Oryza sativa var. Blue Bonnet (rizs) növényeket alkalmaztunk, ezeket szokásos összetételű üvegházi talajba ültettük, li5Xi20 cm méretű műanyagtálakba, majd 16 napig csírázni és fejlődni hagytuk a növényeket. Ekkor további kakaslábfű-magvakat vetettünk a talaj felületére és 3 mm vastag talajréteggel borítottuk e magvakat. A tálcákat ezután az egyes herbicid hatóanyagok, ill. a különböző arányú kombinációk alkalmazásával előállított vizes penmetlevekkel permeteztük, a készítmény vivőanyag-térfogata hektáronként számítva 550 liter volt. összehasonlító kísérletként kezeletlen tálcákban is neveltünk ugyanilyen módon növényeket. Minden kísérletet párhuzamosan 4—4 kezelt és kezeletlen tálcával végeztünk. Mindegyik tálcát a következő 7 napon át alulról öntöztünk, majd vízzel árasztottuk'el őket. A kezelés után 21 nappal értékeltük a kísérletek eredményeit. A rizsnövényeken egyik kezelési mód esetén sem mutatkozott észrevehető károsodás, míg a kákaslábfű-növények súlyos károsodást szenvedtek Vagy elpusztultak. A 15XÍ20 cm méretű tálcánként, vagyis 300 cm2 területenként túlélő növényeket megszámláltuk. A kapott eredményeket az alábbi I. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatban az „A" és „B" kezelések az egyes hatóanyagokkal egymagukban, az „A + B" kezelések pedig a különböző összetételű kombinált készítményekkel történt kísérletek eredményeit mutatják. A 300 cm2 területen túlélő kakaslábfű-növények számát mutató oszlopban a zárójelbe tett értékek a statisztikai kiértékelés céljaira logaritmusra átszámított értékeket mutatják. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 I. táblázat -Hatás Echinochloa crusgalli ellen Túlélő Hatóanyag Echinochloa nöHatáKezelés kg/ha vények száma sosság % 300 > emberiként sosság % A 2,2 9,7 (1,028) ' 88,2 4,4 12,,3 (1,117) 85 8,8 '6,3 (0,840) 92,4 B 0,55 64,7 (1,744) 34 1,1 54,0 (1,730) 35 2,2 45,0 (1,658) 45 4,4 40,3 (1,608) 51,3 A + B (2,2 + 0,55 5,7 (0,800) 93,1 4,4 + '0,55 2,7 <0,460) 96,7 2,2 + 1,1 4,10 (0,634) 95,2 4,4 +1,1 0,7 (0,201) 99,2 4,4 -j- 2,2 1,3 (0,301) 98,5 Kontroll LSD 82,3 (1,917) —• 0,05 (0,251) A fenti kísérletek mutatják az elérhető gyomirtóhatás mértékét olyan esetekben, amikor a találmány szerinti kombinált készítményt rizs és kakaslábfű együttes fejlődése esetén ((.mint ez általában történik a világ legtöbb rizstermelő vidékén) alkalmazzuk a rizskultúrákra. A ,,B" kezeléssel elérhető igen gyenge gyomirtó hatás azt mutatja, hogy a 4-metüszulfonil^2,! 6-dinitro-N,'N-dipropila:nilin (Planavin) a már kikelt gyomokra csaknem hatástalan. Hasonlóképpen az „A" kezeléssel elért viszonylag gyenge gyomirtóhatás azt mutatja, hogy a 3',4'-diklór-propionanilid (Propanil) egymagában csak csekély hatású vagy hatástalan a kikelés előtti alkalmazásban a gyomnövények ellen. Minthogy a Planavin egymagában nem alkalmazható kikelés előtti szerként a gyomnövényeket tartalmazó rizskultúrá'kban általában, minthogy bizonyos körülmények között súlyosan károsítja a rizsnövényeket, a Propanil pedig egymagában kikelés előtti alkalmazásban alkalmazva, nem kellően hatásos olyan esetekben, amikor a gyomnövények egy hosszabb időtartamon keresztül csíráznak, a találmány szerinti kombinált készítmény lehetőséget biztosít olymértékű gyomirtóihatás elérésére és olyan kevéssé ártalmas a kultúrnövénnyel szemben, amilyen kedvező hatás távolról sem érhető el egyik hatóanyaggal sem önmagában. Az említett két hatóanyagnak kombinációban való alkalmazása esetén elérhető kedvező hatás 4 "
