156748. lajstromszámú szabadalom • Billenőrendszerű átkapcsoló

5 156748 6 pedig ék alakban van elvékonyítva. Az 1. alaple­mezre, a 3 működtetőelem fölött, 12 szigetelőle­mez közbeiktatásával van a 13 szigetelőágy fel­erősítve. Ennek négy kivágásába két-két álló­érintkező van egymástól elszigetelten behelyez­ve. Az állóérintkezők Ü-alakúak, egyik águk 14 forrcsúcs, a másik 15 érintkezőszár. Két-két állóérintkező párhuzamosan van egymás mellé helyezve. Ezeket a 13 szigetelőágy érintkező-ki­vágásainak oldalfala mellett levő keskeny hor­nyok és a 12 szigetelőlemez fogják közre, ül. rögzítik a tartandó kúszóáramútnak és légköz­nek megfelelő távolságban. A 13 szigetelőágy hairántirányú középvonalában kétoldalt és a fe­néken egy-egy horony van, amelyekben egy-egy villaszerűén felhajOított két szárú (két ágú) 16 mozgóérintkező ül, ül. támaszkodik fel a szá­rak közötti hajlítás helyével. A 16 mozgőérintke­ző célszerűen sárgarézszalagból van kivágva és kétszeresen U-alakúra hajlítva, mégpedig egy­szer a középen és egyszer a száryégek kiszélesí­tett részén a 2. ábra szerint. E két 16 mozgó­érintkezőre azután — a szárak közötti hajlatba — közbenső darab közbeiktatásával, vagy köz­vetlenül ráhelyezzük a 11 billentŐtest szárainak ék alakú végét, majd beakasztjuk az,erőtároló 10 huzórugot a 11 billentőtest szárait öszekötő rész közepébe és ezzel szemben a 13 szigetelőágy alatt levő 3 működtetőelembe. Ily módon az erő­tároló 10 huzórugó egyrészt rászorítja a 11 bil­lentőtestet a 13 szigetelőágy fenekében levő hor­nyokra (és egyúttal a 16 mozgóérintkezőkre is, ha közvetlenül ezekre támaszkodik a 11 billen­tőtest száraival), másrészt a 11 billentőtest által benyomja a két 16 mozgóérintkező végét az egyik oldalon levő érintkezőpár 15 érintkezőszá­rai közé és ezeket párosával rövidrezárja. Tehát a 11 billentőtest és vele együtt a két 16 mozgó­érintkező ingaszerűen billen megtámasztási pontjuk felett, ami a 13 szigetelőágy hornyában van. Így azután, az előbbiek szerint, ha a nyo^ mógombbal (vagy egyéb eszközzel) benyomjuk a 3 működtetőelemet, akkor ez magával viszi az erőtároló 10 húzórugó alsó végét és midőn ez átmegy a 11 billentőtest síkján, a 10 huzórugó hirtelen rántással átbillenti all billentőtestet a másik oldalra. Eközben a 11 billentőtest, fékezés nélkül fordulván át, nagy szögsebességet kap a 10 húzórugó gyorsítóerejének hatására és ami­kor a 11 billentőtest sebessége és így a kinetikai energiája is a legnagyobb (ez utóbbinak növelése céljából van megvastagítva a két szárat ö'ssze­kötő rész), vágódik hoZzá a 16 mozgóérintkező . másik, szabadon és mozdulatlanul álló ágához, amelynek így átadja a kinetikai energiáját és igen nagy gyorsulással-indítja a 16 mozgóérint­kezőket. Ez azt jelenti, hogy a 16 mozgóérintkező nagyon hirtelen, ugrásszerűen hagyja el az álló­érintkezők eddig zárva tartott 15 érintkezőszá­rait (pl. az 1. ábrán a 11 billentőtest által elta­kart érintkezőszár-párokat, amelyek a 17 forr­csúcsokhoz tartoznak) és ugyanakkor nagy erő­vel vágódik be a 16 mozgóérintkező másik szára a másik oldalon levő állóérintkezők 15 érintke­zőszárai közé, vagyis, az eddigi megoldásokhoz képest nemcsak a bekapcsolás, hanem az egyéb­ként kimondottan nagy gondot okozó kikapcso­llak is pillanatszerűen zajlik le. Ugyanis, a talál­mány szerinti elrendezésben a kapcsoló nyugal­mi helyzetében a 16 mozgóérintkezők száraínak ,5 szélesebb vége az állóérintkező-párok 15 érint­kezőszárai között van és 2—3 mm széles érint­kező felületeken csúszik végig mielőtt nyitná az érintkezőket és a 11 billentőtest ütésétől kapott nagy kezdő gyorsulás hatására már e rövid úton JO is tekintélyes sebességre tesz szert, de egyúttal még tovább is gyorsul, mert az érintkező felüle­tek csökkenésével a súrlódási fékezőerő rohamo­san nullává gyengül, míg a 11 billentőtest kine­tikai energiája és a 10 húzórugó még mindig hat, 15 így végül is a 16 mozgóérintkező igen nagy — maximális —- sebességgel, valóban pillanatsze­rűen szakítja meg a kontaktust. Aszerint hogy hány állóérintkezőpárt helye-20 zünk be a 13 szigetelőágyba és hogy az egyes állóérintkezők forrcsúcsát egymás között, illetve az egyes kapcsolandó áramköri vezetékekhez milyen elrendezésben kötjük össze elektromo­san, ugyanaz a kapcsoló szolgálhat akár egysar­kú, akár kétsarkú átkapcsolóként, vagy ki-be­kapcsolóként. Ha két-két középső állóérintkező forrcsúcsát összekötjük, akkor a szélső forrcsú­csok, nyitott érintkezők esetén, két sorba kap­csolt kúszóáramutiat és légközt jelenteinek, tehát nagyobb üzemi feszültségre lehet ekkor hasz­nálni a kapcsolót. A kapesolószerkezet lényegét a 11 billenőtest és az ennek kinetikai energiájával indított 16 mozgóérintkező alkotja, ezért az 1. ábra szerinti példaképpeni kivitelről el lehet hagyni az arre­. tálószerkezetet, és ha az alaplemez kellő módo­sítás után a 13 szigetelőágy alatt, vagy felett, egy kétkarú emelőnek .megfelelő bülenőkart ágyazunk egy tengelyre, amelyet pl. az alap-40 lemez két oldalán kiképzett. le-, vagy felhajlí­tott egy-egy fülbe fogunk be és ez a, billenőkar, meg a 11 billenőtest közé az elrendezés szerint húzó-, ill. nyomórugót iktatunk erőtároló-rugó­kiént, akkor a szokásos billenőkapcsoló-formát 45 kapjuk meg a találmány szerint kialakított kap­csolószerkezettel. Továbbá, ha az említett mó­don sorba, kötjük a_ kúszóáraimutakat és a lég­közöket, a szokásos feszültségekhez jelentősen kisebb méretű kapcsolót lehet szerkeszteni. Szabadalmi igénypontok: 1. Billenőrendszerű villamos átkapcsoló (elő-55 nyösen hálózati készülékkapcsoló), amelynek működtetőeleeme erőtároló-rugó közvetítésével csatlakozik az átkapcsoló mozgóérintkezőjéhez, azzal jellemezve, hogy a mozgóérintkező (16) villaszerűén meghajlított szakasza, ill. hajlítási 60 éle a szigetelőágy (13) fenekére támaszkodik, míg a szigetelőágynak (13) a mozgóérintkező (16) szárnyílás-szögénél nagyobb szögű végbely­ze'tfoatérolója van, valamint a mozgóérintkező (16) szárai által meghatározott síkra merőle-65 gesen egy kétszárú villás billentőtest (11) van 3

Next

/
Thumbnails
Contents