156739. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinoxalin-származékok előállítására

9 156739 10 6. példa 6-(2-tmorfolinil-etilkia!r:bam'OÍl)-2,3^dikló:r­kinoxalin 1 g 6-(2-morf olinil-etilkarbamoil)-2,3-diklór ki-noxalin-lhidrogénkloridot 100 ml éteriben szusz­pendálunk és a szuszpenziót 50 ml telített nát­riumhidrogénkarbonát-oldattal kezeljük és ext­raháljuk. Az éteres fázist elkülönítjük, vízzel mossuk, nátriumszulfát felett szárítjuk, majd betöményítjük. 450 mg 6-(2-morfolinil-etilkarba­moil)-2,3-d! ikl:órikinoxalint kapunk, amelyet izo­propilalkdholból áltkriistályoeítuhfe, A tiszta sza­bad bázis olvadáspontja 163—166 C°. 7. példa 5-(2-hidroxietilkarbamoil)-2,3-diklórkinoxalin 1,30 g (0,001 mól) 2,3-diklór-5-klórkarbonil-2,3--diklórkinoxalint 25 ml kloroformban feloldunk. A kloroformos oldathoz keverés közben 0,61 g (0,01 mól) etanolamin 5 ml kloroformmal képzett oldatát csepegtetjük. A két oldat elkeverése után az elegyet még V2 óra hosszat keverésben tart­juk. A kloroformos fázist ezután 25 nil vízzel mossuk, nátriümszulfát felett szárítjuk és kris-10 15 20 25 tályós maradék előállítása céljából betöményít­jük. A nyers kristályokat toluolból átkristályo­sítjuk, így tiszta 5-(2-hidroxietíl-karbamoil)-2,3--diklórkinoxalint kapunk, amelynek olvadáspont­ja 154,5—156,5 e°. 8. példa 6-(2-dimetilaminoetil-karbamoil)-2,3-diklórki­noxalin-hidroklorid 0,004 mól 6-klórkarbonil-2,3-diklórkinoxalint 1 ml dioxánban oldunk. Ehhez az oldathoz szoba­hőmérsékleten keverés közben 0,004 mól asszim­metrikus N,N-dimetiletiléndiamin 5 ml dioxán­ban képzett oldatát adjuk. Ekkor olaj különül el, amely megszilárdul. A szilárd terméket izopro­panolból átkristályosítjuk, így 6-(2-dimetilaminó­etilkarbamoil)-2,3-diklórkinoxalin-hídrokloridot kapunk, amelynek olvadáspontja 224—226 C°,° Az 1. példa szerinti eljárással előállítható konkrét vegyületeket a következő I. táblázatban részletezzük, a végterméket az R és Rí szubsz­tituensek jellege határozza meg. A táblázatban az aminos reakciókomponens és a 6-karbamoil-2,3-diklórkinoxalin olvadáspontja is fel van tün­tetve. A végbemenő reakciót a III. reakcióvázla­ton szemléltetjük. I. táblázat Példaszám R Rí Amin kiindulóanyag Op.: , C° O O 1. —CH2 CH 2 QCCH 3 H HjC—C—0~-CH2 OH 2 !CH 2 161,5--163,5 •2. -CH3 H CH3NH2 213 --215 3. —CH-, CH3 (CH3 ) 2 NH 138 --139 4. —C2 H 5 H C2 H ff NH 2 191 --196 5. —C2 H 5 C2 H 5 (C2 H 5 ) 2 NH 73 -- 75 6. n—C3 H, H n—€3 H,NH 2 158 --160 7. -€ÍH2 CH 2 OB. H HOGH2 CH 2 NH 2 181 --183 ' 8." -nCHaCHaOH —CH2CH2OH (HOCH2 iCH 2 )2NH CH3 123 --125 9. —CHsjCHaOH CH3 CH3 HOCHíCHaNH CH3 1 128 --130 10. -^CHCH2 OH CH3 H 1 HOCH2 CHNH 2 CH3 157 --159 11. —CH2 iCH—OH CHS H HOCH—€H 2NH 2 CH3 1 180 --182 12. _-CH2 C—OH 1 CH3 ! H 1 HO—C—CH2NH 2 CH3 185 --187

Next

/
Thumbnails
Contents