156736. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szalicilanilidek előállítására

156736 20 mazékot állíthatjuk elő. Ha azonban a (IVa) általános képletű vegyületekben az amino-cso­porthoz képest a Q szubsztituens meta-helyzete kívánatos, akkor a fent leírt műveleteket az alábbiakban ismertetett módon megváltoz­tatjuk. A meta-származékok előállításánál tehát A lépésben a p-halogénnitrobenzolt a fenollal vagy tiofenollal megömlesztjük. Az ö.mlesztési reak­ciót úgy végezzük, hogy a reakciokompoinense­ket megolvasztjuk, célszerűen valamely katali­zátor, mint fémes réz, réz-(I)-klarid, réz^(II)­-klorid vagy hasonló katalizátorok jelenlétében. Az ömlesztéses reakciónál feltétlenül szükséges valamely (bázis, mint káliumhidroxid, nátrium­hidroxid, nátriumhidrid, nátriummetoxid, .ká­liumkarbonát, nátriumkaribonát, káliumhidro­génikarbonát, 'nátriumhidrogénkarbonát, " vagy ehhez hasonló lúgos .kémhatású reagensek je­lenléte. Adott 'esetben oldószereket is használ­hatunk és jó eredményeket értünk el például dimetilformamid, dimetilszulfoxid, bifeniléter, etanol, metanol és hasonló oldószerek felhasz­nálásával. Az ömlesztéses vagy oldószeres reak­ció lefolytatásának előnyös hőmérséklettarto­mánya 25—300 C° között van. A nitro-difenil származékból álló reakcióterméket szilárd ter­mék formájában kapjuk és valamely jól ismert módszerrel átkristályosítjuk. A (IVa) általános képletű vegyületek előállí­tásának a. B lépésében az A lépésből származó (V) általános képletű nitrodifenil-származékot redukáljuk, vagyis a nitro-csopo-rtot amino-cso­porttá alakítjuk át. A nitro-csoport redukálá­sára alkalmas tetszés szerinti módszer alkal­mazható, arra kell ügyelnünk azonban, hogy a • molekula többi részén a reakció folyamán, sem­miféle változás ne történjen. A redukciót pél­dául katalitikus úton végezzük hidrogéngáz és Raney-nikkel vagy platina jelenlétében. Kémiai redukció módszerek is beváltak, ezeknél pél­dául savak jelenlétében vasfémet vagy cink­fémet használunk. A katalitikus hidrogénezési módszert azonban előnyben részesítjük, mivel ez szobahőmérsékleten könnyen végbemegy és alkalmazott hidrogéngáz nyomás I,'4i0—7,0 atm közötti értéknek felel meg. Ha a redukciónál használt kiindulóanyag X vagy Xx szubszti­tuense szintén redukálható csoport, például nitro- vagy ciano-csoport, akkor a kívánt nitro­-csoport redukciója szelektív módon érhető el, például 1 mól ekvivalensnyi mennyiségű hidro­gént alkalmazunk vagy gyenge .redukálószer­rekkel, mint pl. kénhidrogénnel vagy annak sóival dolgozunk. Olyan. (IV) általános képletű vegyületek elő­állításánál — amelyeknél a Q szubsztituens az amino-csoporthoz képest meta-iielyzeíbeii kapcsolódik — úgy járunk el, hogy a kiindulási anyagként alkalmazott (IVa) általános képletű vegyületet egy reakciósorozatnak vetjük alá, amelynek eredményeképpen a molekulába va­lamely amino-csoport vagy a megfelelő helyzet­ben amino-csoporttá átalakítható szubsztitu­ens vihető be. Ez a cél általában azáltal érhető el. hogy a (IVa) általános képletű vegyület 5 aminocsóportját valamely acil-csoporttal, pl. ecetsavanhidrid segítségével védjük, az acilezett származékot egy alkalmas nitrálási módszerrel nitrátjuk, például ecetsavanhidrid-salétromsav­-keverek felhasználásával, majd az acil-csopor-10 tot elhidrolizáljuk, például nátriumhidroxid, káliumhidroxid vagy hasonló lúgos reagensek segítségével. A kapott szabad amint ezt követő­en diazotáljuk, a kialakított diazoesoportot pe­dig a szakirodalomból ismeretes módszerekkel 15 reduktív módon eltávolítjuk. Az újonnan be­vezetett nitrO'-csoportot ezután a B lépésben leírtak szerint amino-csoporttá redukáljuk, és így a (III) általános képletű szalicilsavszárma­zékkal reakcióképes vegyület állítható elő. 20 Olyan (I) általános képletű vegyületek elő­állításánál, amelyekben Q szubsztituens szul­finil- vagy szulfonil-csoportot jelent, valamely (V) vagy valamely (I) általános képletű ve-2* gyületet használjuk fel kiindulóanyágként. Ezek Q-szubsztituenset, vagyis a kénatomot, jól is­mert módszereikkel szulfinil- vagy szülíonil­-csoportokká oxidáljuk. Erre a célra például oxidálószerként a hidrogénper oxid, krómsav vagy káliunipernianganát vált be. Azok a (IV) általános képletű vegyületek — amelyekben Q alkilénoxi-esoportot jelent — akként állíthatók elő, hogy először a megfelelően szubsztituáit fenil-csoporttal helyettesített alkanolt valamely 3 alkálifémsóvá alakítjuk át, valamely alkálifém, mint fémnátrium vagy nátriumhidrid alkal­mazásával, az így kapott sót pedig a fenti reakcióvázlat A lépése szerint előnyösen szoba­hőmérsékleten a halogénnitrolbenzollal visszük 40 reakcióba. A B lépés alkalmazásával végül -s a (IV) általános képletű amint kapjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket ezt követően (III) általános képletű szalitcilsav-származékokkal tör­ténő kondenzációval állíthatjuk elő a fentiekben 45 leírt módszerrel. Azok a (IV) általános képletű vegyületek — amelyekben Q szubsztituens karbonil-'csoportot jelent — általában úgy állíthatók elő, hogy a szakirodalomból 4-amino-benzofenon előállítá­sára ismeretes módszereket alkalmazzunk. Oly (IV) általános képletű vegyületeket, amelyekben Q-szubsztituens karboxamidojcsoportot jelent, 55 akként készíthetünk, hogy valamely savihalo­genidet és megfelelően szubsztituáit nitro­benzoesavat szubsztituáit anilinszármazékkal vi­szünk reakcióba, mimellett a reakciókörülmé­nyeket hasonlóképpen választjuk meg, mint 60 az (I) általános képletű vegyületek előállításá­nál használt amid képzési módszert. A kapott amid ezt követően a (III) általános képletű szalicilsavval reakcióba vihető és így végered­ményben . az (I) általános képletű vegyület 65 állítható elő. 50 10

Next

/
Thumbnails
Contents