156716. lajstromszámú szabadalom • Zár, mágneses záróelemekkel

7 156716 8 Annak érdekében, hogy a 125 átvivő darabot a 6. ábrán jelzett előretolt záróhelyzetéből a nyitóhelyzetbe húzzuk vissza, a 122 működő darabot a 7. ábrán feltüntetett helyzetbe toljuk, miközben a 121 csavarrugót összenyomjuk és a 131 kulcsot fordított helyzetben bedugjuk úgy, hogy a mágnesdarab a kulcstól eltaszítódik és a működő rész és átvivő rész közötti záróhelyzetbe vezetődik. E közben a 122 működő rész elengedése során ez a 125 átvivő résszel a 121 csavarrúgó hatása alatt a 8. ábrán feltüntetett helyzetibe jut: a zár nyitva van. A folyamat fordítva is vezethető és ezáltal a zárás létesíthető, ami után a kulcsot lényegében a 6. ábrán feltüntetett helyzetbe kell benyomni, hogy a mágneses záródarabot a nyugalmi helyzetbe hozzuk és a 125 átvivő darab nem kívánt működését lehetetlenné tegyük. A 10—13. ábrákon feltüntetett kiviteli alak esetében ismét egy 40 tok a nem ábrázolt módon a 41 bútorral vagy annak egy részével van öszizekötve, ahol a tok hengeralakú és ezt a 42 fordítógomb sapkaszerűen borítja. A tokban az a 43 furat van kialakítva, amelyben a bútor oldal felé kinyúló 44 átvivő elem nyúlik ki és ott a 45 zárótollal van ellátva. A 44 átvivő elem a tokban forgathatóan, de hosszirányú eltolás ellen biztosítottan van ágyazva. Kifelé néző végén felbővülő 46 feje van, amelynek olyan 47 ürege van (12. ábra), amelyikben egy két részből álló mágnesből kiképzett 48 záródarab ül, amelyet az üreg aljával összekötött 49 tapadó lemezke tart helyzetben. A 10. ábrán feltüntetett helyzetben az 50 üregben a 42 fordítógomb van elhelyezve az 51 kulccsal, amelynek alakja 52 fogantyúfüllel ellátott lemezkeként kiképzett (11. ábra) és a 48 záródarabnak megfelelő mágnesezettségű, amely oly elrendezésű, hogy a mágnesek egymást taszítják. Ebben a működési helyzetben a mágneses 48 záródarab a 42 forgatógombot a 44 átvivő elemmel kapcsolja: a zár működtethető. Ha az 51 kulcsot kihúzzuk és az 52 fület az 53 sugármélyedés helyett az 54 sugármélyedésbe helyezzük, amelyik ezzel szemben fekszik, úgy a kulcs pólusai a záródarab pólusaihoz képest felcserélődnek és a kulcs a záródarabot a 12. ábrán feltüntetett helyzetben fedi, miközben a forgatógomb nem kerek 55 mélyedésében (10. ábra) teljesen eltűnik és ennek az 55 mélyedésnek az alján az 56 tapadó lemezkén tapadva marad. A kulcs e helyzetében a 13. ábrának megfelelően és a mágneses záródarab 12. ábrabeli helyzetének megfelelően a forgatógomb nyugalmi helyzetben van. Egy harmadik és különösen előnyös kiviteli alakot tüntetnek fel a 14—16. ábrák, amelyek egyszerű működtetést, tesznek lehetővé. E kiviteli változat szerint a 60 tokban, amely önmagában ismert módon ugyancsak valamely bútorba van beépítve, és kupak kialakítású, az ugyancsak kupak alakú 61 működő rész fordított kiképzésben hosszirányban eltolhatóan és elforgathatóan van kialakítva. A tok 62 alján csapszerűen kialakított 63 átviteli elem van ágyazva, amelynek az alsó részből kiálló végén 64 zárótolla van. A tokban lévő végén olyan 65 karima van, amelynek kerületén tengelyirányú 66 hornyok vannak a 67 kapcsoló körömmel való kapcsolat létesítésére, amelyek a 68 kapcsoló 5 peckek révén a 61 működő rész szabad 69 kerületével mereven kapcsoltak. E peckek által annak a 71 vezető résznek a 70 furatai vannak öszszefogva, amely a karimával mereven kapcsolt. Ebben a vezető részben az a 72 tengelycsonkcsapszeg van ágyazva, amely a 63 átviteli elemmel közös tengelyű. Ennek a tengelycsonk-csapszegnek oly 73 feje van, amely az erős 74 körmágnessel van felszerelve. E mágnes a 61 működő rész 75 aljával szomszédos homlokfelületén van a 73 fejnek. A fej szemben fekvő 76 köroldalán az a 77 horony van, amelybe az a 78 orr kapcsolódhat, amely a 61 működő rész belső felületéről merőlegesen kiáll. A henger a 68 peckeket körülvevő és a 61 működő részt a 15. ábrán feltüntetett ama helyzetbe kinyomó 79 csavarrugókkal van kiegészítve, amelyben a 67 kapcsoló körmök a 66 hornyokkal és a 78 orr a 77 horonnyal kapcsolódik, úgy, hogy a 61 működő rész. hatását fordítógombként fejtheti ki és a zár működtethető. A 14. ábrán a záróhengert nyugalmi helyzetben ábrázoltuk. Itt a 73 mágneses fejet a 78 orr aláfogja úgy, hogy a 61 működő rész belső homlokfelületével a mágnesfejen fekszik fel és a 61 működő rész és 63 átviteli elem közötti kapcsolat megszakad. Ezt a helyzetet azzal biztosítjuk, hogy — amint a 16. ábrán feltüntettük —mind a 73 mágnesfejen, mind a 71 vezető részen két 79 és 80 mágnes van elrendezve, amelyek ebben a helyzetben egyvonalba esnek és amelyek vonzereje a forgást kizárja úgy, hogy a 76 horony nem jöhet a 78 orral fedésbe. Ha a zárat nyitni akarjuk, úgy a 81 perembe, amely a 61 működő rész homlok oldalán van elhelyezve, az erős 83 gyűrűs mágnessel ellátott 82 kulcsot helyezzük be. E kulcsnak a 61 működő résszel szembeni helyes fekvése esetén a 73 mágnesfej forgását oly módon érjük el, hogy a 77 horony a 78 orrba kapcsolódik és ezáltal a működő részt a 65 kapcsoló körmökön keresztül a 63 átviteli elemmel kapcsolja. Így most a zár működtethető. Ha a zár működését meg akarjuk szüntetni, akkor elég a 61 működő részt kulcs nélkül visszatolni és ezáltal szétkapcsolni. Amint a 73 mágnesfej a 78 orrtól szabaddá válik, a 79 és 80 mágnesek által meghatározott helyzetbe fordul és a 78 orr azt biztonságosan aláfogja. A találmány ezen túlmenően további változatokat is lehetővé tesz. így a kivitel során a 14—• 16. ábrák szerint a 65 kapcsoló körmök és 66 kapcsoló hornyok, valamint a 78 orr és a megfelelő 77 horony elhagyhatók úgy, hogy a zár nyomózárként alakítható ki, ahol a 68 kapcsoló peckek zárócsapszegekként szerepelhetnek. Szabadalmi igénypontok: 1. Zár, különösen hengeres zár, tokkal, forgatható belső hengerrel és ezek között elrendezett 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4