156701. lajstromszámú szabadalom • Sugárzó fűtőkészülék gázosító égővel, folyékony tüzelőanyag részére

5 156701 6 Miután a gázáram elhagyja a sugárzó egysé­get, a 4 tartó eltéríti és a 20 kéményen át el­szívjuk. Előzőleg még az elégett gázok a rajzon nem ábrázolt fűtőfelülettel léphetnek kapcsolat­ba, amely a 21 zárólap mentén vízszintesen el­helyezett szárnyakkal lehet ellátva, hogy elmoz­dítható fűtőlapot képezzen. A 22 felület, amely a gázosító kamra alaple­mezét képezi, gázosító felületként szolgál, és hosszanti tengelye mentén 23 és 24 domborításai vannak, amelyek egyikébe a fűtőközeget hozzá­vezető 25 cső lehet elhelyezve, amely végénél 26 nyíláson át a ferde 27 falba torkollik. A 3 gázosító kamrának azonkívül levegő hoz­závezető nyílásai is vannak, amelyek az ábrázolt kiviteli példában hat egymás fölött elhelyezett 28, 29, 30, 31, 32, 33 sorban vannak elhelyezve. A legalsó 28 sor nyílásai 1:2 arányban vannak a 22 gázosító felület felé irányítva. A 29, 30, 31 és 32 sorokban fele annyi nyílás van mint a 28 és 33 sorokban, de függőleges el­helyezésben mindig egymás felett helyezkednek el. A 28 és 33 sorokban azonos számú nyílás van kialakítva. A 3. gázosító kamra belső kerületén kb, fele magasságában 34 felfekvő lap van elhelyezve, amelyen a 9 gázelosztó fekszik. Ez tűzálló fém­ből készült csíkból áll, amely a gázosító kamra fala mentén körbefut és azt magassága irányá­ban két közelítőleg egyforma nagy kamrára osztja szét. A 9 gázelosztó általában két egye­nes vonalú részével egymás mellett elhelyezett különálló részből áll, amelyek végeiken minden­kor V alakú 35 közdarabbal vannak összekötve és amelynek 36 csúcsa lefelé mutat. Az égőfejnek hasonló hosszanti alapja van mint a gázosító kamrának és külső szélén eny­hén felfelé döntött 37 pereme van, amely a gá­zosító kamra felső részén felfekszik és a ferde 10 felülettel van összekötve. Az ehhez csatlakozó vízszintes 6 perem az említett 7 lemezre támasz­kodik, amely a gázosító kamrát közzel veszi kö­rül és így gyűrű alakú, lefelé nyitott 38 levegő­hozzávezető csatornát képez. A készüléket négyszögletes 39 alaplemez egé­szíti ki a 7 ylemez alakjának megfelelően lekere­kített sarkokkal. A 39 alaplemeznek két párhu­zamosan futó egyenes vonalú és két félkör ••alakú légátömlő nyílása van. A leírt készülékben a meglehetősen nagy gá­zosító kamra két egymás fölött fekvő részre van osztva. A két kamrarész közül az alsó az ala­csony hőfokú égők követelményeinek felel meg. A 22 gázosító felületen keletkező égethető gőzö­ket ugyanis a lefelé döntött levegő átömlőnyílá­sokon belépő égési levegő kissé oxidálja. Ezek a gázok egy második oxidációnak akkor lesznek kitéve, amikor a 28 sor nyílásainak másik felén beáramló levegőfüggönyön haladnak át. Ez az oxidáció a 29 sor magasságában folytatódik és amikor az égethető gőzök mennyisége kicsi a 30 és 31 sor nyílásain át bekövetkező oxidáció ele­gendő ahhoz, hogy tökéletes égést hozzon létre. Alacsony és magasabb hőfokú égési fokozatok és ennek megfelelően erősebb gőzfejlődés esetén a gőzök átlépése a 9 égőgyűrű 29 nyílásain a gő­zök koncentrációját hozza létre, két előoxidált, közel egyenlő erős és szimmetrikusan elhelyez­kedő gázárammá. A 32 és 33 sorok nyílásai tö­kéletesítik az oxidációt, ami után a keverék a szűkített 30 nyílásokon át az égőfejbe áramlik. Az égőfejen való áthaladásakor a szélességében kiterjesztett gázkeverék-áram felszállása folya­mán még a 11 és lll nyílásokon hozzááramló égési levegővel keveredik. Ezeknek a nyílások­nak a különleges kialakításával a gőzök kiáram­lása útjában semmiféle akadály nincs. Szabadalmi igénypontok 1. Sugárzó fűtőkészülék gázosító égővel folyé­kony tüzelőanyagok és természetes huzat esetén, amelynek hosszúkás gázosító kamrája alaple­mezből és két sík párhuzamos oldalfalból áll, amelyeket két félhenger alakú oldalfalrész köt össze, függőlegesen elhelyezett sugárzóegységgel, amely tűzálló bevonattal ellátott tartóból és a felszálló füstgázok áramában egymás mellett el­helyezett kürtőkből áll, azzal jellemezve, hogy a sugárzó egységnek több egyforma egyedi eleme van, amelyeknek mindenkor két függőlegesen elhelyezett, egymás felé döntött szárnya (12, 13) van és ezek a tartónak (4) a tűzálló bevonat (5) felé eső oldalán egymással hegyesszögben össze vannak kötve és széttartó végeik között a sugár­zó szárnyak által összegyűjtött hő sugárzását biztosító vízszintes nyílásokkal vagy résekkel (15) ellátott ívelt részük (14) van és az ívelt ré­szek (14) lamellái áttört fűtőernyőt képeznek. 2. Az 1. igénypont szerinti fűtőkészülék kivite­li alakja, azzal jellemezve, hogy a tűzálló burko­latnak (5), amelyhez az egyedi elemek rögzítve vannak, kisebb a hővezetőképessége, mint a su­gárzószárnyaké (12, 13). 3.. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti fűtőké­szülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a sugárzóegység minden egyedi eleme egyetlen le­mezdarabból áll, amelyen nyílások vagy rések (15) vannak áttörve és amelynek ívelt középső ré­sze (14) tömör részeinek pedig szög alatt össze­találkozó szélei (121 , 13 1 ) vannak. 4. Az 1. igénypont szerinti fűtőkészülék kivite­li alakja, azzal jellemezve, hogy a sugárzó egy­ség folyékony tüzelőanyaghoz való égőfejjel el­látott égő felett van elhelyezve, amely fejnek fö­lül az égőgázok kilépését biztosító felülete van, ehhez csatlakozó vízszintes peremmel és a felü­let ferde, úgyhogy az égőgázok kilépő kereszt­metszete alulról felfelé kibővül és a felület és a vízszintes perem között lekerekített élben furatok vannak kialakítva az égési levegő bevezetésére és a furatok tengelyei a függőlegeshez képest az égőfej kerületének egyenesvonalú szakaszaiban kisebb szöget zárnak be, mint a félkörív alakú szakaszokban levő furatok tengelyei. 5. Az 1. igénypont szerinti fűtőkészülék kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy az égőnek ugyanolyan alakú égőfeje van, mint az elgázo­sító kamrának (3), amelynek ferde felülete (10) van és így az alulról felfelé bővülő gázkereszt-10 15 20 25 R0 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents