156688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium és alumíniumötvözetek előállítására alumíniumkloridból

158688 3 _• 4 5. Az üzemanyag betáplálásához szükséges meglehetősen nagy munkaráfordítás. Ismeretesek irodalmi adatok, melyek szerint az alumíniumnak vízmentes alumíniumklorid­ból elektrolízissel történő előállítására kísérle­teket végeztek, az alumíniumkloridot valamely fémhalogenid olvadékában oldva. Ennek az el­járásnak az elterjedését számos hátránya aka­dályozta meg. Az alumíniumklorid illékony szilárd anyag, mely kb. 178 °C-on szublimál. Bár a gőznyo­mása alkálifémklorid-olvadék fürdőkben nagy­mértékben csökkenthető, az alumíniumklorid ezekből a fürdőkből az alumínium olvadáspont­ján (661 °C) vagy e körül dolgozva könnyen ki­desztillálható. E folyamatok ismeretében a mű­veleteket alacsony hőmérsékleten vagy nyomás alatt hajtják végre. Az alumíniumkloridot tar­talmazó eutektikumok vagy alacsony olvadás­pontú sókeverék-olvadékok az elektromos ára­mot alig vezetik, különösen az alumínium olva­dáspontja alatti hőmérsékleten. Az alumínium­klorid olvadék-oldatai az eljárás során alkal­mazott hőmérsékleten a grafitra és a szénre — amelyek lényegileg az egyedüli alkalmas anód­masszák, melyek a képződő klórnak ellenállnak —• korróziós hatást gyakorolnak. Alacsony hő­mérsékleten az alumínium szilárd alakban ki­válik, keveredve az elektrolittal, amit a fém­kristályoktól csak nehezen lehet elválasztani, és a cella feszültsége a szokásos áramsűrűség ese­tén igen.megnő. Magas hőmérsékleteken a cella feszültségét csökkenteni lehet és folyékony fém nyerhető, de az ehhez szükséges, nyomás alatt működő berendezés költséges és erős korrózió lép fel. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, mely az alumíniumklorid-tartalmú elektrolit használatának hátrányait kiküszöböli, az alu­míniumklorid mint üzemanyag előnyös tulaj­donságainak megtartása mellett, oly módon, hogy alumíniumklorid az elektrolitban az eljá­rás során egyáltalában nem, vagy csak kis mennyiségben lehet jelen. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli módja szerint alumínium és alumíniumötvöze­tek előállíthatók, ha elektrolitként olyan sóol­vadékot használunk, amely legalább egy alkáli­fémhalogenidet tartalmaz, fém- vagy fémötvö­zetolvadék-katódot alkalmazunk, mely az elekt­rolitból kivált fémes redukálószert tartalmaz oldva, s a fémes redukálószert tartalmazó fém­vagy ötvözetolvadékot az alumíniumklorid ket­tőssójával vagy sóolvadék-oldatával reakcióba visszük. Az elektrolit az alkálifémhalogenid mellett egy vagy több .alkáüféMfémihalogenidiet és/vagy ritka földfémhaiogenidet is tartalmazhat. Az alumíniumkloridot a fém- vagy ötvözetol­vadékkal előnyösen oly. módon visszük reak­cióba, hogy az elektrolizáló kamrába csak el­hanyagolható mennyiségű alumíniumklorid ke­rüljön. i Közelebbről megvilágítva, a találmány tár­gya eljárás alumínium elektrolízissel történő előállítására oly módon, hogy az elektrolizáló kamrában vagy cellában legalább egy alkáli­íémhalogenidet tartalmazó sóolvadék-elektro­litot elektrolizálunk. A katód az elektrolízis so­rán az elektrolitból kivált fémes redukálószert tartalmazó alumínium--Vagy alumíniumötvözeí:­olvadék. Az elektrolízis során az alumínium­vagy alumíniumötvözet-olvadékot és a redukáló­szert egy reaktorkamrába vagy edénybe átvisz­szük, az alumíniumkloridot a fémes redukáló­szerrel a reaktorkamrában vagy edényben reak­cióba visszük, a fémes redukálószer így nyert kloridját az elektrolizáló kamrába vagy cellába átvisszük, a fémes redukálószert kisebb koncent­rációban tartalmazó alumíniumolvadékot az elektrolizáló kamrába vagy cellába visszavisz­szük és a fémolvadék-terméket a reaktorkam­rából vagy kádból kiürítjük. Az elektrolit az alkálifémhalogenid mellett egy vagy több alkáliföldfémhalogenidet és/vagy ritka földfémhaiogenidet is tartalmazhat. A találmány szerinti eljárás egy másik ki­viteli módja azon alapszik, hogy a fémes re­dukálószer és az alumíniumklorid —• mely utób­bi előnyösen gőzállapotban van —• közötti reak­ciót olyan kamrában vagy edényben hajtjuk végre, mely az elektrolizáló kamrától el van különítve, úgy, hogy az elektrolizáló kamrába alumíniumklorid csak csekély mennyiségben vagy egyáltalán ne jusson, s ily módon az alu­míniumkloridnak az elektrolízis folyamán kép­ződő klórral történő szennyeződése, vagy az az­zal előálló vesztesége, és anóamasszára gyako­rolt korróziója nagymértékben megelőzhető. / A fémes redukálószer és az alumíniumklorid közötti reakciót célszerűen kétfokozatú reaktor­kamrában vagy edényben kivitelezhetjük, ahol egy sófázis, mely az alumíniumkloridot kettős­só alakjában képes abszorbeálni, a gőzállapotú alumíniumkloriddal és a fémes redukálószert tartalmazó alumíniumolvadékkal egyidejűleg reakcióba lép. Ebben az esetbén a redukálószer és az alumíniumklorid-kettőssó reakciója követ­keztében az alumíniumban a redukálószer kon­centrációja csökken., Áz alumíniumot az első fokozatból az elektrolizáló kamrába visszük, és a sófázist —• mely a redukálószer kloridját és az alumíniumklorid telített kettőssóját vagy olda­tát tartalmazza — az elektrolizáló kamrából friss alumíniumolvadékkal és redukállószerrel a második fokozatban az alumíniumklorid teljes, vagy csaknem teljes elfogyásáig reagáltatjuk. Az alumínium a második fokozatból az első fokozatba visszakerül, mivel a redukálószer kloridját tartalmazó, de az alumíniumklorid tar­talmától megfosztott sófázist az elektrolizáló kamrába visszavisszük. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli módja szerint az elektrolit kis részét mint az alumíniumkloridot abszorbeáló sófázist használ­hatjuk. Az elektrolitot az első fokozatba olyan 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9

Next

/
Thumbnails
Contents