156678. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztő tisztítására oldószerek extrahálással

156678 szénhidrogénekből álló és molekulánként legalább 10 szénatomnak megfelelő közepes molekulasúlyú ásványolaj párlat, továbbá egy vizes tápközeg és egy szabad oxigént tartalmazó gáz jelenlétiében, és ebből a keverékből egyrészt egy élesztőt, másrészt egy csökkent egyenesláncú szénhidrogéntartalmú vagy ilyen egyenesláncú szénhidrogénektől mentes ásványolajfrakciót választunk ki, majd az élesztőt a fent leírt módon kezeljük. Az élesztő tenyésztésének és a termék kinyerésiének előnyös módszereit ismertetik a 152 038, 152:996, 152817, 152818, 152819, 152949 és 152 951 lajstromszámú magyar szabadalmak és a 914 567, 914 568, 1059 881, 1059 882, 10159 887, 105i9i8!89, 1059 890 számú brit szabadalmak leírásai. A találmányt szemléltetik, de semmiképpen sem korlátozzák a következő példák: 1. példa: Egy 15 literes keverővel ellátott fermentorba bevittünk H0 liter következő összetételű vizes szervetlen közeget: súlyrész trinátriumfoszfát 3,4 káliumklorid 0,6 magnéziumszulfát 0,3 ammóniumszulfát :2,5 nyomelemeket tartalmazó lágy vízzel kiegészítve 1000 mire Egy másik alkalmas közeg összetétele: diammóniumifoszfát 2 káliumklorid 1,15 magnéziumszulfát, 7 H2

0 0,65 cinkszulfát 0,17 mangánszulfát, 1 H2

0 0,045 vas(H)szulfát, 7 H2

0 0,068 csapvíz 200 élesztőkivonat 0,025 desztillált vízzel kiegészítve 1000 ml-re. A fermentorba néhány mg/kg élesztőkivonatot, majd 50 g Candida lipolytica-t adtunk 20 s% szárazanyagot tartalmazó vizes pép alakjában, és utána 150 g 20 s% normál paraffin-szénhidrogént tartalmazó ásványolaj eredetű nehéz gázolajat adagoltunk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 Amikor a tenyészet elérte a folyamatos üzemihez szükséges élesztősejMson'centrációt, megkezdtük vizes szervetlen közeg és ásványolaj folyamatos betáplálását a fermentorba. A hőmérsékletet 30 C°-on tartottuk, és a közeg 60 pH-ját 4 értéken rögzítettük vizes ammónia hozzáadásával. Ezt az emulziót centrifugális szeparátorba vezettük, ahonnan három fázist kaptunk; ezek a növekvő sűrűség sorrendjében: (a) az élesztő- g5 sejteket tartalmazó olajos fázis, (b) vizes szervetlen közeg-fázis (olaj- és élesztő-nyomokat tartalmazhat) és (c) kb. 1 rész élesztőt, 4 rész vizes közeget és bizonyos mennyiségű, az élesztősejtekre tapadt olajat tartalmazó élesztőpép. Az élesztőpépet és egy felületaktív szer vizes oldatát folyamatosan betápláltuk égy keverőbe. A felületaktív szert 0,05 tf%-os vizes oldatban alkalmaztuk, ebből a vizes oldatból 2 tfrészt adva 1 tífrész élesztőpéphez. Felületaktív szerként lauriialkonol és . mirisztilalkohol keverékének etilénoxiddal képezett kondenzációs termékét használtuk (ipari neve NI 29), a termék végcsoportonként átlagban 8,5 egység etilénoxid-láincot tartalmaz. Az így kapott keveréket a következő 3 frakcióra centrifugáltuk szét (a növekvő sűrűség sorrendjében): (a) olajos fázis, (b) a felületaktív szert tartalmazó, a keverőbe visszavezetett vizes fázis és (c) egy második élesztőpép, amely 1 súlyrész (még mindig kissé olajjal szennyezett) élesztőből és 4 súlyrész, a felületaktív szert tartalmazó vizes folyadékból állt. Ezt a második élesztőpépet vízzel a keverőoe vezettük, és a keveréket qentrifugálva a következőket kaptuk: (a) olajos fázis, (b) vizes fázis és (c) sűrű élesztőpép 20 s% élesztő-(szárazanyagként számítva) és 80 s% víz tartalommal, igen kevés olajjal szennyezve. Ujabb vizes öblítéssel és ezt követő centrifugálással 65 s% vizet tartalmazó és nyomnyi mennyiségű szénhidrogénnel szennyezett élesztőterméket kaptunk. Ismét centrifugálva tisztátalan élesztőpépet kaptunk kb. 1 s'% száraz szennyezett élesztő- és 1,5 s% víz-tartalómmal. Ezt az élesztőpépet azután a vízszintes tengelye körül forgatott, szűrődob kiképzésű extraktorba szivattyúztuk. Az extraktorba öntöttünk egy- 3 tfrész izopropilalkaholból és 5 tfrész azeotróp elegyből (összetétele 80 s% n

~-hexán és 20 s% izopropilalkoihol) álló oldószerelegyet, az oldószerek térfogatát 1 tfrész száraz (szennyezett) élesztőre számítva. A keveréket 20 percig 80 C°-on tartottuk, majd az oldószert végül vákuumban elűztük. Ezután azonos módon megismételtük az extrákciót. A második extrakció során a kapott szilárd anyagot 50 C°-on 90 percig mostuk 4 tf izopropilalkohollal 1 tf száraz élesztőre számítva. A visszamaradt oldószert és szennyező anyagot eltávolítottuk. Végül az élesztőterméket túl- • hevített gőzben megszárítottuk. Az alábbi táblázatban közöljük az élesztőpép, illetve a végső élesztőtermék összetételét az oldószeres extrakció előtt és után: Élesztőpép Végtermék nitrogén s% száraz élesztőre összes lipid s% száraz élesztőre 9$ 13 11 0,5 4