156637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás savas gázoknak gázkeverékekből való kivonására

156637 19 20 Az 59 vezetéken a 16a regeneráló tartályhoz csatlakozó 57 újrapárologtatóba 41,200 kg/óra fűtőgáz áramlik. A 16a regeneráló tartály alján a nyomás 0,23 kg/cm2

és a regenerált első abszorbeáló oldat az 57 újraelpárologtató berendezést 109 °C hőmérsékleten hagyja el, amely hőmérsékleten a 40 szivattyú az abszorbeáló tartály első abszorpciós szakaszába szállítja. A 16b regeneráló tartály alján a nyomás 2,5 kg/cm2

és a regenerált második abszorbeáló oldat ennek a tartálynak az alját 140 '?C hőmérsékleten hagyja el és a 130 vezetéken, valamint 131 szabályozó szelepen keresztül a 124 gázmosó tartály alsó részébe jut, ahol a nyomás 0,28 kg/cm2

. A 124 tartályban a második regenerált abszorbeáló oldatból a sarjúgőz kipárolog, és a tartály <alján az oldat 110 °C~ra hül le. A gőz és széndioxid keverék, amely a 16b regeneráló tartályban válik ki, a 124 tartály tetején lép ki, 2,350 Nm3

/óra széndioxidot tartalmaz és kevesebb, mint 1 kg/óra monoetanolamint visz magával. A 16a regeneráló tartályban az első elhasznált abszorbeáló oldatból 31,500 Nm3

/óra szénsav válik ki, és a gőz és széndioxid keverék, amely 92 °C-on hagyja el a 41 vezetéken keresztül a tartálynak a tetejét, 296 kg/óra monoetanolamint visz magával. Ezt a keveréket lehűtjük és részben kondenzáljuk a 109 hűtőben/kondenzátorban 75 °C hőmérsékleten. A 30,000 kg/óra csapadékvizet, valamint a 282 kg /óra monoetanolamint tartalmazó kondenzátum a 112 tartály alsó részét hagyja el, és a 121 csővezetéken halad át abból a célból, hogy a 16 regeneráló kazán alján a regenerált első abszorbeáló oldathoz keveredjék. A széndioxid és vízgőz keverék, amelyik a 114 csővezetéken keresztül a 112 tartály felső részét hagyja el, óránként 4 kg monoetanolamint és kevesebb mint 1 kg/óra káliumkarbonátot Visz magával. Ezt a keveréket a 115 hűtőben/kondenzátorban 43 °C-ra hűtjük le, és a 119 tartályban a csapadékvizet leválasztjuk. A 13,800 kg/óra vizet és 4 kg/óra monoetanolamint tartalmazó csapadékvíz a 119 tartály alját a 122 vezetéken keresztül hagyja el és oly módon kerül szétosztásra, hogy 7,550 kg/óra víz és 2,2 kg/óra monoetanolamin a 123 porlasztó berendezésen keresztül a 124 gőzmosóba kerül, a 6,250 kg/óra víz és 1,8 kg/óra monoetanomalin a 138 vezetéken és a 139 szelepen keresztül lecsapolásra kerül. A 119 tartályban 0,03 kg/cm2

nyomás van, és 33,850 Nm3

/óra szénsav hagyja el a tartály tetejét a 120 vezetéken keresztül. A 124 tartályt a forró regenerált második abszorbeáló oldat a 129 vezetéken keresztül 110 °C-on hagyja el, és a 132 hűtőben 40 °C-ra hűtjük le. A lehűtött oldatot a 38 szivattyú 125,000 kg/óra mennyiségben keringteti, amelyből egy kis részáramot 277 kg/óra mennyiségben a 136 vezetékén és a 137 szelepen keresztül a 16a tartály alján levő regenerált ejső abszorbeáló oldatba vezetjük és a kettő különbsége (124,723 kg/óra) a 10 vezetéken és a 11 porlasztóbefendezésen keresztül az 1 abszorbeáló tartály felső részébe jut. A keringtetett és regenerált második abszorbeáló oldat kevesebb mint 0,1 súly% káliúmkarbonátot tartalmaz. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás savas gázoknak gázkeverékekből való kivonására, amelynél a gázkeveréket az első abszorpciós szakaszon az első abszorbeáló oldattal érintkezve bocsátjuk keresztül, amely oldat nem illékony reagensnek, mint pl. káliumkarbonátnak vagy trikáliumfoszfátnak és illékony reagensnek, mint pl. monoetanolaminnak vagy dietanolaminnak forró vizes oldata, abból a célból, hogy a savas gázok nagyobb részét kivonjuk, ezután az ily módon létrejövő gázkeveréket a második abszorpciós szakaszon a második abszorbeáló oldattal érintkezve bocsátjuk át, amely oldat ugyanazon illékony reagensnek hűtött vizes oldata, mint amely az előbb említett első abszorbeáló oldatban található, abból a célból, hogy a gázkeverékből lényegében a visszamaradt savas gázokat kivonjuk, azzal jellemezve, hogy a vas gázokat oldott állapotban tartalmazó elhasznált oldatot a második abszorpciós szakaszból a második regeneráló szakaszba bocsátjuk át, és a második regenerációs szakaszban az említett illékony reagens elhasznált vizes oldatával érintkezve gőzt áramoltatunk át abból a célból, hogy belőle a savas gázokat kihajtsa, a kiválasztó gőzt a második regenerációs szakaszból eltávolítjuk, majd a savas gázokat oldott állapotban tartalmazó elhasznált oldatot az első abszorpciós szakaszból az első regenerációs szakaszba bocsátjuk át, ezután a második regenerációs szakaszból kiengedett kiválasztó gőzt az első regenerációs szakaszba engedjük át érintkezve az említett nem illékony és illékony reagens elhasznált vizes oldatával, abból a célból, hogy abból a savas gázokat kivonjuk, majd a regenerált oldatokat a megfelelő regenerációs szakaszokba vezetjük vissza, és az első és második abszorpciós szakaszban az illékony reagens koncentrációját lényegében állandó értéken tartjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy minden regenerációs szakaszban a kiválasztó gőz áramát szabályozzuk és a gőz és a kiválasztott savas gázok keverékével együtt magával ragadott illékony reagenst regeneráljuk legalább amikor az első-regenerációs szakaszt elhagyja úgy, hogy az illékony reagens koncentrációját a regenerált oldatokban akkor, amikor az az első és második abszorpciós szakaszba lép, lényegében állandó értéken tartjuk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a kiválasztó gőz 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 65 10