156626. lajstromszámú szabadalom • Antimikróbás hatású készítmények
156626 13 14 További szekunder aminokkal reagáltatható nitroalkéneket közölnek a 2 335 384 és. 2 673 223 sz. amerikai szabadalmi leírások [amelyekben többek között l-(l-ciklohexén-3-il)-2-nitropropén)-re], továbbá a. 2 895 869 sz. amerikai szabadalmi leírás [amely különböző halogénezett' nitrpalkénekre, valamint aril- és aralkil-csoporttal helyettesített halogénezett nitroalkénékre, többek között 3,3-diklór-l-nitropropénekre, 1,-1,1 -triklór-3-nitr o-2-buténre, 1,1,1-triklór-- 3-nitro-2-penténre, 3,3-diklór-l-nitro-l-fenilpropénre, végül 3,3-diklór-l-nitro-l-feniIpropénre, vonatkozik]. Hasonló vegyületeket ismertet ,még a 2 89® 429 sz. amerikai szabadalmi leírás, végül Schales és Graefe „Aryinitroalkenes:- A New Group of Antibacterial Agents", J. A. C. S., 74, 4486—90 (1952) c. cikke. Az említett nitroalkének a piperazinnal a fentiekben leírt antimikróbás hatású adduktokat képezik, amelyek ig\ talaj fertőtlenítőszerként és füstölőszerként ha.-znosíthatók. További szubsztituált piperazinil-nitroalkánok állíthatók elő, ha szubsztituált 1-fenil-nitroeléneket, mint 2~klór-/?-nitrosztirolt használunk reakciókomponensként [R, D. Campbell és F. J. Schultz, J. Org. Chem., Vol 25, 1877 (I960)]. A fenti reakciókomponensekkel 1-fenil-l-klór-i-N-piperazinil-2-nitroetánt lehet előállítani. A 2,3-dinitro-2-buténből pl. N-[2-(2,3-dini"trobutil)]-piperazin nyerhető. Az addukt R3 helyzetébe pl. hidroxialkil-csoport is bevezethető. Ilyen esetben l-íenil-l~(N4 metilpiperazinil)-2-nitropropánt formaldehiddel reagáltatunk, amikor is N-[l-fenil-2-hidroximetil-2-nitropropil] -N^-metilpiperazint kapunk. Az alkán-gyökbe további szubsztituensek is bevezethetők és hasonlóképpen más szubsztituálható amino-nitroalkánok helyettesítése is a fentiekhez hasonlóan lefolytatható. A termékek nátrium- és káliumsóinak előállítására általában a jelen bejelentés példáiban leírt műveletek alkalmasak. Mezőgazdasági felhasználás esetén nedvesíthető porkészítményeket állítunk elő, amelyek vízben diszpergálhatók és a talajban jól eloszthatók. Hasonló eredményeket érhetünk el porozószerek előállítása esetén is. A találmány szerint használható összes nitroamin finom poralakban jól elkeverhető az általában használt por alakú hígítószerekkel, pl. a következőkkel: talkum, agyag, finomított szilikátok, faliszt,. homok, magnéziumoxid, kalciumkarbonát, Fuller-föld, kaolin, diatomaföld, cillám, horzsakő es hasonló por alakú hígítószerek. A porozó készítmény pl. a következő összetételben készülhet: nitroamin 1—-75% iners hígítószer 25—99% (agyag, talkum stb.) A keverékeket finoman elporítjuk, pl. 1—10 mikron szemcsefinomságra, vagy pedig a hatóanyagot elkeverjük a már finoman elporítoit alkotórészekkel. Ha a porozószereket talajfertőtlenítőszerként kívánjuk használni, akkor a porozószert a veteményre és az azt körülvevő talajra a vetés idején alkalmazzuk. A talaj-fertőtlenítőszer koncentrációját úgy állítjuk be, hogy az a szükséges hatást kifejtse, azonban fitotoxikus melléktüneteket a talajban ne okozzon. A használt 5 nitroamin talajkoncentrációját hatóanyagra számítva 10—25 ppm koncentrációértékre állítjuk be. Rendkívül gazdaságos és hatásos felhasználásmódnak felel meg, ha a porozószert a vetés előtt az ültetni kívánt maggal középpontú tos helyzetben 150—200 mm széles sávokban alkalmazzuk. A hatóanyagot ezután tárcsázással pár centiméter mélységig a talajba beviszszűk. Ez a kezelésmód lehetővé teszi a hatóanyaggal való takarékoskodást és a fiatal nö-15 vények gyökérrendszerét védi azáltal, fiogy a képződő gyökér körül kb. 200 mm-es átmérőjű körzetben a talaj fertőtlenítve van. Meghatározott termények, mint pl. káposzta védelme céljából fekete gyökérmegbetegedéssel szembeni 20 védelem esetén kb. 200 mm-es sávban, gyökérgolyvamegbetegedés elleni védelem esetében kb. 300—375 mm szélességben használjuk a talajfertőtlenítőszert. A- hatóanyag a talajban való . eloszlatási mélységét az előzőekhez hasonlókép-25 pen 50—150 mm mélységben alkalmazzuk. Nedvesíthető porokat úgy állítunk elő, hogy a porkeverékhez 0,1—5% nedvesítő szert adunk. Számos kereskedelmi forgalomban található 30 diszpergáló szer alkalmas, amelyek az előbbi koncentrációértéken fitotoxikus hatást nem fejtenek ki. Ilyen diszpergáló szerek az alábbiak lehetnek pl.: szulfátéit és szulfonált savak alkálifém- és aminsói, alkoholok és olajok, y5 vagy polietoxilezett fenolok, hosszúszénláncú zsírsavaminok kvaterner sói, többértékű alkoholok részleges zsírsavas észterei stb. Hasonló típusú diszpergáló szereket használunk akkor is, ha a nitroaminek szerves oldószerrel készi-40 tett oldataiból emuigálható sűrítményeket állítunk elő. Számos diszpergálószer oldószerben feloldásra alkalmas változata is kereskedelmi forgalomban hozzáférhető. A nedvesíthető porok, vagy emulgálható készítmények alkalmaz-45 hatósága a talajban hasonló a porozószerekéhez. A szuszpenziók és emulziók talajra történő permetezését porlasztó berendezésekkel végezzük, majd a talaj tárcsázásával a fungicid hatású szereket különböző talaj mélységekben 50 egyenletesen eloszlatjuk. A porlasztásos alkalmazás az előzőekhez hasonlóan hatékonyan felhasználható az adagok sávokra való korlátozására is. A hatóanyag-készítmények egyéb mezőgaz-55 dasági felhasználhatóságai közé tartoznak a növények baktériumos foltjainak megszüntetése azáltal, hogy a hatóanyagot a sérült növényi területre juttatjuk. A találmány szerinti vegyületek a baktériumok gátlása terén rendkívül nagy hatékonysággal rendelkeznek és különösen jól beváltak erre a felhasználási célra. A növényi betegségek közül jelen esetben a növények hozamát és minőségét kedvezőtlenül befolyásoló alábbi növényi betegségeket emeljük ki, amelyek a találmány szerinti hatóanyag-készitmé-65 nyekkel meggátolhatok: alma és körte foltoso-60 f
