156607. lajstromszámú szabadalom • Esztergagép sokszög idomú munkadarabok megmunkálására

3 156607 4 Üreges, belső felületén bonyolult idomú munkadarabok előállításához sem a marással, sem a másolóidomokkal való gyártás nem alkalmas. Nemcsak azért alkalmatlanok, mert drágák, hanem azért is, mert nem tudják biztosítani a megkívánt alakhűséget és méretpontosságot. Az ilyen munkadarabok előállításához leggyakrabban üregelő szerszámokat alkalmaznak, amik a legdrágább megmunkáló szerszámok közé tartoznak. Ha figyelembe vesszük, hogy az üreges munkadarabok közül a belső felületükön bonyolult kialakításúakból nagy sorozatot csak a legritkább esetben készítünk, belátható, hogy . az üregeléssel való készre murikálás is olyan drága művelet, ami a munkadarabok önköltségét jelentős mértékben megnöveli. Az említett hátrányos minőségi és önköltségi tényezőkön kívül a marással, üregeléssel vagy másoló idomokkal dolgozó eljárások ellen szól az a másodlagos, de nem lebecsülendő jelenség is, hogy a rengeteg maró, másolóidon! és üregelő szerszám szakszerű tárolása, gondozása és kezelése az üzemeket nagymértékben terheli, illetve igénybeveszi. A találmány célja olyan gép létesítése, amely alkalmas arra, hogy bármilyen alakú sokszögű idomot a munkadarabnak mind külső, mind belső felületén a hagyományos esztergáláshoz hasonló módon, tehát univerzális forgácsolókéssel és az esztergagépeknél szokásos beállító eszközökhöz hasonló eszközökkel és módon, kellő méretpontossággal és alakhűséggel, termelékenyen állítson elő. A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy excentrikus furatú, forgatható külső hüvelyben elfordítható, beállított helyzetében a külső hüvelyhez rögzíthető, a külső hüvely furatával azonos excentricitású furatos belső hüvelyben ágyazott, kardáncsuklós tengelykapcsoló révén forgatott főorsója és a főorsót ágyazó külső és ibelső hüvellyel azonos kialakítású, a főorsót ágyazó hüvelyektől függetlenül beállítható és beállított helyzetükben egymáshoz rögzíthető, nyeregszeget tartó, forgatható külső és belső hüvelye van. A találmány jellemzője továbbá, hogy a főorsót, illetve nyeregszeget ágyazó, a főorsóval azonos vagy attól eltérő fordulatszámmal, a főorsóval egyező vagy ellenkező irányban forgatható egy-egy külső és belső hüvelypárja van. A találmányra jellemző az is, hogy a kinematikai láncban a főorsót forgató kardáncsuklós tengelykapcsoló és a főhajtómű között csigahajtással összeerősített differenciálműve van, amelynek a tengelykapcsoló felőli' tányérkerék és az ehhez együttforgóan erősített csigakerék központos furatán keresztülnyúló, egyik végével a kardáncsuklós tengelykapcsolóhoz, másik végével a bolygókerekeket összekötő tengelyhez csatlakozó tengelye, továbbá a csigát kapcsolón keresztül a vonó-, illetve vezérorsó hajtóművéhez csatlakoztató mellékhajtóműve van. A találmányt részleteiben a rajzokon vázolt kiviteli példával kapcsolatban ismertetjük. Az 1—10. ábrák a találmány szerinti esztergagéppel készíthető munkadarabok, néhány, példaképpeni alakját szemléltetik. Ali. ábra a találmány szerinti -esztergagép excentrikus furatú hüvelyeinek elvi vázlata, amely a külső és belső hüvelyeket alaphelyzetben mutatja. , A 12. ábra az excentrikus furatú hüvelyek egy beállított helyzetét szemlélteti. A 13. ábra a találmány szerinti főorsó és nyeregszeg elvi elrendezési vázlata. A 14. ábra a találmány szerinti esztergagép kinematikai vázlata. " Az 1.—10. ábrák olyan munkadarabok vázlatai, amelyek a találmány szerinti esztergagéppel készíthetők. Ezek természetesen csak példák. A munkadaraboknak nemcsak külső felülete alakítható ki a kívánt, bonyolult idomnak megfelelően, hanem belső felülete, ürege, illetve, homlokfelülete is. A 11. ábrán látható 1 főorsó 2 középpontja körül bármilyen irányban és — az esztergagép hajtóművétől függően — bármilyen fordulatszámmal forgatható. Az 1 főorsó az excentrikus furattal ellátott 3 belső hüvelybe van ágyázva, a 3 belső hüvely pedig a szintén excentrikus furattal kialakított .4 külső hüvely furatában elfordítható. A 3 belső és 4 külső hüvely furatának excentricitása azonos, és az ábrán az excentricitást ,,e" betűvel jelöljük. A 11. ábrán Vázolt helyzetben az' 1 főorsó 2 középpontja egybeesik a 4 külső hüvely 5 középpontjával. Ekkor a: 3 belső hüvely a 4 külső hüvelyhez viszonyítva olyan helyzetben van, hogy az 1 főorsó 2. középpontja, a 3 belső hüvely 6 középpontja és 4 külső hüvely 5 középpontja egy egyenesbe esnek. A 11. ábrán vázolt elrendezés esetén az 1 főorsó olyan helyzetben van, ami azonos azzal a feltételezett helyzettel, amelynél az 1 főorsó a 4 külső hüvely féltételezett koncentrikus furatában van. Az 1. főorsón szokásos tokmányok vannak, amelyek a munkadarabot tartják. A. 12. ábrán a 3 belső hüvelyt 11. ábrán vázolt helyzetéből 120°-kal fordítottuk el. Ebben az esettben 2, 5 és 6 középpontok már nincsenek egy egyenesben.: A 2, és 5 pont közötti Q távolság határozza meg a kialakítani kívánt sokszögű idom legnagyobb és legkisebb átmérője közötti különbséget. Az 5 és 6 középpontok közötti távolság az ,,e" excentricitás értékével azonos. A Q távolság eléréséhez a 3 belső hüvelyt furatában meghatározott szöggel kell elfordítani. Az elfordulási szög a 4 külső tárcsa furata köré írt szögértékekről olvasható le. Az adott Q értékhez szükséges elfordulás szögét a következő képletből lehet meghatározni: , <a Q sin —~ = '-rjT— > vagyis a = 2- arc sin —~—, 2 • e ahol e = az illető gépre jellemző alapexcentricitás, ami állandó érték. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 W 2