156596. lajstromszámú szabadalom • Adó-vevő berendezés elektromágneses távolságmérőhöz
7 156596 8 moduláló feszültséggel hajtjuk végre, és ez azt jelenti, hogy ez a fázistolás a F2 tényezővel le van osztva ahhoz a fázistoláshoz képest amely F2 frekvencián lépne fel. A második jelzőszerv mutatójának végállása a frekvenciaváltozás befejeződése után olyan •.fáziseltolási szöget mutat, amelyet az np szorzattal kell megszorozni, majd hozzá kell adni az első jelzőszerv által mutatott fáziseltolási szög pszeresét, hogy az F2 frekvencián 'fellépő fáziseltolás értékét megkapjuk. A gyakorlatban előnyösek az n=p=10 értékek. Ha a jelzőszervek századfordulatos beosztással vannak ellátva, és a leosztott jelzőszerv a frekvenciaváltozás végén pl. a 63 értéket mutatja, a nem leosztott jelzőszerv mutatója pedig 26-ot, úgy a teljes fáziseltolás értékeként az F2 frekvencián 65,6 „fázisfordulat" adódik. A leírás további részében p és n értékét 10-nek feltételezzük, azonban más, 10-től eltérő n és p értékek is alkalmazhatók. A találmányt a továbbiakban a rajzokon ábrázolt előnyös kiviteli alakok alapján ismertetjük. A 3. és 4. ábrák a találmány szerinti adó-vevő berendezés fázismérő készülékének egy-egy előnyös mechanikus elrendezését szemléltetik. Az 5. ábra a találmány szerinti adó-vevő berendezés egy előnyös kiviteli alakjának tömbvázlatát ábrázolja. A 6. ábra az 5. ábra szerinti berendezés egyik részének tömbvázlatát szemlélteti. A 3. ábra szerint az egyenáramú 10 motor a 8 fázistolót és a le nem osztott 11 jelzőszervet hajtja. Ennek a három szervnek közös tengelyén a 12 fogaskerék van ékkel felerősítve, amely a 13 fogaskereket hajtja, és a módosítás pl. n= 10 A 13 fogaskerék súrlódó tengelykapcsolóval a 14 tengelyt hajtja, mégpedig a tengely végén elhelyezett tárcsa útján. A 14 tengelyen a második 17 jelzőszerv 15 mutatója van ékkel felerősítve, és a meghajtás úgy jön létre, hogy 44 rugó és 14 tengely érintkezőtárcsáját tengelyirányban a 13 fogaskerék sík felületéhez szorítja^ A 14 tengely a jelzőszerv felőli végén recézett 16 gombbal van ellátva. A 14 tengelynek a 13 fogaskeréktől való elválasztására és a 15 mutató elforgatására nyilvánvalóan elegendő, hogy a recézett 16 gombot nyomás alatti helyzetben elforgassuk. Amikor a moduláló jel frekvenciáját egy bizonyos ideig az Fj szélső értéknél tartjuk, a 15 mutatót a 17 jelzőszerven nullára állítjuk. Ezt követően megkezdhetjük a frekvencia változtatását. A 4. ábrán szemléltetett mechanikus elrendezésnél a jelzőszervek koncentrikusán vannak elrendezve. Ennél a kiviteli alaknál a 10 motor és a 8 fázistoló nincs ugyanarra a tengelyre ékelve, hanem külön vannak elrendezve, és olyan hajtómű útján vannak összekapcsolva, amelynek a 18 fogaskereke van, amely a 10 motor tengelyére van felékelve, továbbá a 19 fogaskereke van, amely azonos átmérőjű mint a 18 fogaskerék és amely a 8 fázistoló tengelyére van felékelve; továbbá az 53 fogaskereke van, amely az 54 tengelyre van felékelve és a 18 és 19 fogaskerekekkel úgy kapcsolódik, hogy a 18 és 19 fogaskerekek azonos sebességgel forognak. Az 53.fogaskerék még az 52 fogaskereket is forgatja, amely a nem leosztott jelzőszerv 61 mutatójával együtt, az 55 tengelyre van felékelve, és az 52 fogaskerék azonos átmérőjű, mint a 18 és 19 fogaskerekek. Az 54 tengelyre 'nézve koncentrikusan elrendezett 20 fogaskerekét súrlódó tengelykapcsoló útján az 54 tengely a ráékelt kerék és a rugalmas 23 tárcsa útján működteti. Ez a 20 fogaskerék a 21 fogaskerékhez kapcsolódik, amely utóbbi az 56 csőtengely egy része, amely az 55 tengellyel koncentrikusan van elhelyezve. Az 56 csőtengely a leosztott jelzőszérv 65 mutatóját hajtja, és a 18 fogaskerék és a leosztott 56 csőtengely közötti áttételi viszony azonos az n aránnyal (pl. n — 10), úgyhogy az 56 csőtengely pl. egytized fordulatot végez, ha a 18 fogaskerék egyet fordul. A súrlódó tengelykapcsoló lehetővé teszi a 65 mutatónak a frekvenciaváltozás előtti nullázását. E célból peremes 66 gomb van elhelyezve, amellyel a 20 fogaskerék a 23 tárcsa súrlódása ellenére elforgatható. A 25 skálalemez elülső oldalán a 61 és 65 mutatók állásai leolvashatók. A 20 fogaskeréknek az 54 tengelyre gyakorolt súrlódási nyomatéka kielégítően kicsire van választva, hogy a 65 mutatónak nullára való állításakor a 20 fogaskerék az 54 tengelyt ne vigye magával', azaz oly kicsi, hogy a 18, 19 és 52 fogaskerekekből álló hajtómű ellennyomatéka elegendő ahhoz, hogy az 54 tengelynek.bármekkora elfordulását megakadályozza. Az 5. ábrán a találmány szerinti adó-vevő berendezés egy előnyös kiviteli alakjának tömbvázlatát szemléltetjük. Az első 26 oszcillátor H önfrekvenciával (pl. H=4 MHz), a második 27 oszcillátor pedig H—f, vagy H+f önfrekvenciával rezeg, ahol f igen kis frekvencia, pl. 2400 Hz. Ezen az igen kis f frekvencián dolgozik a fázistoló rendszer. A 26 és 27 oszcillátorokat előnyösen közös házban helyezzük el, úgyhogy azok ugyanazoknak a változásoknak vannak kitéve, és így frekvenciaingadozásaik kompenzálják egymást. A 2 oszcillátor, amelyet az 1 programgenerátor vezérel, szinuszos feszültséget szolgáltat. A frekvencia itt nem Fi és F2 frekvenciák között, hanem Fi+H és F2 -f-H (vagy Fi—H és F 2 —H) frekvenciaértékek között váltakozik. Fi érték pl. 13,5 MHz, F2 értéke 15 MHz lehet. A 2 oszcillátor kimenő feszültségét a 29 erősítő felerősíti, és ez az erősítő egyidejűleg olyan leválasztást képez, amely megakadályozza, hogy valamilyen, a kimenő kapcsokra adott feszültség a bemenő kapcsokra visszahasson. A 29 erősítő céljára előnyösen alkalmazhatunk olyan optoelektronikus összeköttetést, amely fényemittáló diódából áll, amely a bemenő jelet fénnyé alakítja, és a fényt fotodiódával alakítja vissza az erősítőre adott feszültségnek megfelelő feszültséggé. Az ilyen rendszerű szerkezetnél 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
