156538. lajstromszámú szabadalom • Súlyszelepes sertésönitató berendezés

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. II. 24. (PE—649) Kiállítási elsőbbsége: 1967. VIII. 25. Közzététel napja: 1968. XII. 23. Megjelent: 1970. V. 02. 156538 Szabadalmi osztály: 45 h 7/00 Nemzetközi osztály: A 01 k 7/00 Decimái osztályozás: 636.084.75/.76 Petrics Pál főagronómus, Szekszárd, Siegfried Frigyes szövetkezeti elnök, Budapest Súlyszelepes sertésönitató berendezés A sertéstenyésztésben és hizlalásban az önitatás jelentősége az emberi munkaerő megtakarításánál és a termelés növekedésénél jelentkezik. A nagyüzemi sertéstenyésztés fejlődése során az önműködő ivóvízellátásra több módszert dolgoztak ki, amelyek azonban az egyre fokozódó higiéniai követelményeknek nem tudtak megfelelni. Valamennyi sertésönitató vagy csésze vagy vályú megoldással működik,' a csészében vagy vályúban állandóan van pangó víz, a tisztántartása csaknem megoldhatatlan és így a fertőzések melegágyává válik. Az önitatás. másik igen fontos feltétele, hogy a malac elválasztás után azonnal rájöjjön, hogyan juthat folyadékhoz szomjúsága csillapítása céljából. Ismeretes pl. olyan szopókészülék malacok számára, amelyben egy tartályba benyúló csövek végei meghajlítva a tartály felső részén a palás. ton át ki vannak vezetve és cucliban végződnek, Ez a berendezés csak akkor használható, ha a malac megtanulta, hogy a cuclit szívni kell, méghozzá nehezen működtethető, mert a tejet alulról felfelé kell szívni (69 218 magyar szab.). Ismeretesek olyan itatóberendezések is, amelyeknél a folyadék felső tartályból gravitációs úton kerül csővezetéken át az itató tartályokba, amelyekben előre meghatározott mennyiség tárolható és az állatok gumicuclin keresztül szopják. Az itató tartályokban a folyadék mennyiségét kézi erővel működtetett csapok segítségével lehet pótolni, tehát nem az állat maga szabá-10 15 20 25 30 lyozza az ivással a folyadék mennyiségét. Hátránya ezen kívül az is, hogy az itató tartályban az ivás után visszamaradt folyadék a tartályból kifolyik, növeli az istálló páratartalmát (157.170 szovjet szerzői tanúsítvány). Az utánfolyas meggátlására újabban a gravitációs úton egy felső tartályból lefelé haladó folyadék útjába olyan szelepet helyeznek el, amelyet az állat ivás alkalmával saját maga működtet. Ezek azonban kivétel nélkül rugós szelepes megoldások, amelyek vagy csak akkor működnek, ha a malac ivás közben a szopókás részt szájával elmozdítja (254.604. sz. osztrák szabadalom), vagy a szopóka fölött a száj nagyságának megfelelő távolságban elhelyezett nyomás-nyitó lapkát túrókarimájával működteti (255.197 sz. osztrák és 1204 451 sz. NSZK szabadalom). Mindkét berendezés hátránya a bonyolult szerkezet, amely számos meghibásodási lehetőséget rejt magába, nehézkes a karbantartás és ami talán legfontosabb, nem vált ki megfelelő ingerhatást a malacnál, mert működtetése nem felel meg a malac szopás közben elsajátított beidegződéseinek. A malac ugyanis szopás közben nyelvével nyomja az anyaállat csecsbimbóját és így jut hozzá a táplálékához. Elválasztás után nyilvánvalóan ugyanígy kísérli meg táplálékát megszerezni, méghozzá az eddigihez hasonló nagyságú erővel. Az utóbb említett rugós megoldások egyike sem felel meg ezeknek a feltételeknek, 156538