156536. lajstromszámú szabadalom • Készülék nukleáris dózismérők ellenőrzésére és hitelesítésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADAL LEÍRÁS I ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1967. II. 17. Közzététel napja: 1969. II. 22. Megjelent: 1970. V. 02. (PA—908) 156536 Szabadalmi osztály: 21 g 17—21 Nemzetközi osztály: H 05 g Decimái osztályozás: Pavlicsak István oki. fizikus, Kun István oki. vegyészmérnök, Budapest Készülők nukleáris dózismérők ellenőrzésére és hitelesítésére Napjainkban az izotópos méréstechnika egyre szélesebb körben nyer alkalmazást a sugárzás elleni védelemben és életvédelmi okokból, ezért egyre több és több nukleáris dózismérő nyer alkalmazást a gyakorlatban, pl. izotóp laboratóriumokban, reaktor védelemnél, katonai és polgári védelemnél stb. A használatban lévő és az egyre növekvő mennyiségű dózismérő műszerek ellenőrzése napjainkban komoly nehézségekbe ütközik. Az ellenőrzésnek döntő szerepe van, mert a dózismérő készülékek életvédelmi célokat szolgálnak, nem megfelelő működésük, ill. po'ntatlanságuk sugárbaleseteket idézhetnek elő. Ezért a dózismérő műszereket használatba vételük előtt, valamint telepcsere vagy javítás után feltétlenül ellenőrizni és méréshatáronként hitelesíteni kell. Az elektronikus rendszerű dózismérő készülékek legtöbbjében beépített belső ellenőrző műszerek vannak. Az elektromos ellenőrzés dózismérés előtt telep vagy belső generátor, esetleg külső hálózati nagyfeszültséggel történik. Az így végzett ellenőrzési módszernél azonban a készülék egyik leglényegesebb része, a sugárzást érzékelő ún. detektor nincs ellenőrizve. Ezért ez az ellenőrzési módszer nem teljes. A dózismérő készülék rossz detektor esetén teljesen hamis adatokat szolgáltat. A detektorra is kiterjedő ellenőrzés az ún. teljes ellenőrzési módszer, amellyel ellenőrzött és hitelesített dózismérő készülékek megbízhatók, de csak egy bizonyos időn belül s 10 15 20 25 ezért előnyös ezeket is minden használat előtt ellenőrizni. Az ismert detektor ellenőrző és vizsgáló berendezésnél a mérendő detektort sugárfizikai hatásnak teszik ki. A detektort egy ismert minőségű és erősségű sugártérbe helyezik és skálánként megállapítják, hogy a kitérés ill. kitérések megfelelnek-e annak az értéknek, amelyre a dózismérő készülék készült. A sugárzási tér eredhet röntgengéptől, atomreaktortól, izotóptól stb. A gyakorlatban általában hosszú felezési idejű^ izotópot használnak sugárforrásként, mint pl. Co—60, Cs—137, esetleg Ra—226, C—14 izotópot. Az izotóp nagyságát az ellenőrzendő dózismérők felső méréstartománya határozza meg. így pl. egy hitelesítő kobaltágyú töltetének 2—500 Ci nagyságúnak kell lenni ahhoz, hogy a dózismérő műszerpark 1 mr/h—1000 r/h méréstartományának felső határait is lehessen hitelesíteni. Az ágyú által szolgáltatott sugárteret nagy pontossággal lehet bemérni levegőequivalens kamrákkal. Az ilyen ágyú tehát az r/h-ra, illetve r-re kalibrált nukleáris dózismérők pontos ellenőrzésére és hitelesítésére használható. Hátránya, hogy a nagy töltet, 2—500 Ci miatt tonna nagyságrendű konténer kell a védelméhez, illetve az aplikálásához. Ezenkívül a szabadsugár leárnyékolása is több tonna nagyságrendű ólom vagy beton védelmet igényel s így helyhez kötött. A mérősugár homogenitása miatt többméteres futtatása szükséges, mi a helyigé-156536