156525. lajstromszámú szabadalom • Reteszelőmű sínjárművek központi ütközőkészülékeihez

156525 9 10 a 32 lakattartón, miközben a 21 záró- vagy ol­dóemeltyűn levő domború és hátrafelé hajlított 25 ívrész a 32 lakattartón elrendezett 36 záró­tagot átnyúlva körülfogja. A kapcsolófolyamat további lefolyása során az ellenkapcsolófej kisebbik lökőkarma az 1 kap­csolóreteszt végül szabaddá teszi, míg a 32 lakat­tartó 34 tapintótagjával az 5. ábrán pont-vonal­lal ábrázolt benyomott helyzetben marad. Az 1 kapcsolóretesz súlyerejének hatására vagy a 48 gyorsítórugó segítségével ismét előre tud esni, és végül az 5. ábrán ábrázolt reteszelő helyzetét veszi fel. Az 1 kapcsolóretesz vissza­esésekor a 18 jelző 20 mutatórészével a 64 jel­zőnyílásba megy vissza, és a 21 záró- vagy ol­dóemeltyűn levő domború és hátrafelé hajlított 25 ívrész a 32 lakattartón levő 36 zárótag felett csúszik, és a nehézségi erő hatására végül a vé­gén levő vízszintes 27 alsó élével a 32 lakattar­tón levő 36 zárótag 38 felfekvőfelületére fekszik fel. A 21 záró- vagy oldóemeltyű 25 ívrészén le­vő függőleges 26 határolóéi és a 36 zárótagon levő 37 záróemeltyű-ütköző között ebben a vég­helyzetben kis köz marad. Ezután a reteszelőmű a pont-vonallal jelölt 32 lakattartóval az 5. ábrán ábrázolt helyzetét ve­szi fel. A kapcsoló oldásakor a rajzon nem ábrázolt működtetőszerkezet oldótagján keresztül a 21 záró- vagy oldóemeltyűn levő lefelé és hátrafelé futó 22 szögemelő végén levő 24 oldócsapszegére felfelé és hátrafelé irányított erőt fejtünk ki. A 21 oldó- vagy záróemeltyű ekkor a 13 csapágy­csapon levő forgáspontja körül elfordul, és ki­emeli a domború hátrafelé hajlított 25 ívrészt a 36 zárótagon felfekvő helyzetéből annyira, hogy az a benyomott 32 lakattartó 36 zárótagja felett vezethető legyen. íEnnél az elforgatásnál a 21 záró- vagy oldóemeltyű 22 szögemelőjének lefelé futó szárán levő hátfelülete az 1 kapcso­lóreteszen levő 16 ütközőrésszel érintkezik, és ez utóbbit az 50 kapcsolófejbe beforgatja. Ezen mozgás során a lefelé és hátrafelé irányított 22 szögemelőn levő, a síkfelületből kiugró 29 bü­työk hátsó része is a 32 lakattartón levő lefelé irányított 41 bütyökkel érintkezik, és ezt. a 40 hosszanti furat és a hátulsó 35 határolóéi által vezetve függőleges irányban felemeli. Miután a 29 bütyök elülső oldalán levő felső 30 támasztó felület a 32 lakattartó lefelé irányított 41 bütyke előtt elvonul, ez ismét lefelé esik, míg a 41 bü­työk hátulsó oldalán levő 42 függőleges határo­lófelület a 21 záró- vagy oldóemeltyűn levő 29 bütyök elülső oldalán elrendezett felső 31 tá­masztó felülettel kölcsönösen érintkezik, és a re­teszelőművet oldott állapotban tartja, mint aho­gyan azt a 9. ábra ábrázolja. Amint az ellenkapcsolófej kisebbik ütköző­karma a reteszelőmű tartományából eltávolo­dott, a 32 lakattartó és az 1 kapcsolóretesz súly­erejük hatására az 5. ábrán ábrázolt, kapcsolás­ra kész helyzetbe tér vissza. Ha összekapcsolt kapcsolófejek esetén tévesen a reteszelőmű oldott helyzetét hozzuk létre, mint ahogyan azt a 9. ábrán ábrázoltuk, akkor a 49 kapcsolóreteszcsapszegen forgathatóan ágyazott 44 kioldó segítségével ezt az oldott állapotot megszüntethetjük, amint az a 10. és 11. ábrák­ból látható. Oldott állapotban a 21 záró- vagy oldóemel­tyűn levő 29 bütyök felső 30 támasztófelületé­nek a 32 lakattartón levő lefelé irányított 41 bütyök függőleges 42 határolófelületével való kölcsönös érintkezése az 1 kapcsolóretesz erede­ti reteszelő helyzetbe való visszaesését gátolja. A 44 kioldón levő 45 kampórész 50 kapcsoló­fej alsó részéből kinyúló ujjának a megadott nyíl irányában történő benyomásával ez a 32 la­kattartó alsó oldalán elrendezett 43 kioldóbüty­kön fekszik fel, és a 32 lakattartó függőleges, felfelé irányított eltolását teszi lehetővé, amint azt pont-vonallal ábrázoltuk. Eközben a 21 záró­vagy oldóemeltyűn levő 29 bütyök a 42 hátsó határolóéllel való érintkezésen kívül kerül, és ezáltal az 1 kapcsolóreteszt az 5. ábra szerinti reteszelő helyzetébe engedi visszaesni. A 44 kioldó működtetésének megszűnése után a 32 lakattartó végül eredeti véghelyzetébe tér vissza. Ha kapcsolásra kész helyzetben levő, 5. ábra szerinti kapcsolóból kiindulva két kapcsoló ösz­szetalálkozásakor a kapcsolódásnak pl. tolatás céljából nem szabad létrejönnie, akkor a 21 zá­ró- vagy- oldóemeltyű alsó végén levő 24 oldó­csapszegre a rajzon nem ábrázolt működtető­szerkezetnek állandóan ható húzóerőt kell ki­fejtenie. A 21 oldó- vagy záróemeltyű és az 1 kapcsolóretesz eközben, mint a kapcsoló oldása­kor, kikapcsolóhelyzetbe kerülnek, és a retesze­lőmű a 8. ábrán ábrázolt tolató helyzetet veszi fel, míg az egyes munkaműveletek az előzőek­ben leírtak szerint mennek végbe. Szabadalmi igénypontok: 1. Reteszelőmű sín jármű vek automatikus köz­ponti ütközőkészülékeihez, amelyeknek hason­lóan kiképzett kapcsolófejei két merev karom­mal vannak ellátva, és amelyeknek a kapcsoló­fejben hosszanti irányban besüllyeszthető kap­csolóretesze, és a kapcsolóreteszt mindenkori munkahelyzeteiben biztosító, a kapcsolófejben ágyazott és tapintótaggal ellátott lakattartója, valamint a kapcsolóreteszen elforgatható záró­vagy oldó-emeltyűje van, amelynek a kapcsoló­fejben a lakattartó csapszegen elforgatható és függőlegesen mozgatható lakattartója, elülső ré­szén levő tapintótagjával a kapcsoló szájnyílás­ba nyúlik be, és a kapcsolófolyamat alatt egy ellenkapcsolóval hosszanti irányban a kapcsoló­fejbe befordul, miközben a lakattartó hátulsó végén annak sík oldalából kiálló zárótag a kap­csolóreteszen elforgatható záró- vagy oldóemel­tyű hátulsó határolóélének tartományába jut és a kapcsolóreteszt záró helyzetében rögzíti, to­vábbá, hogy a lakattartónak a lakattartó csap­szeg és a zárótag között lefelé irányított bütyke van, amelynek hátulsó határoló felületén szét­kapcsoláskor a záró- vagy oldóemeltyű egy bütyke fekszik fel, és a kapcsolóreteszt a szét­kapcsolás folyamata alatt ideiglenesen oldott helyzetben tartja, és amelynek hátulsó alsó ol­dalán kiemelőbütyök van a nem kívánt szétkap­csolódás visszaállítására, és amelynek záró- vagy 10 15 20 25 30 35 .40 45 50 55 60 5

Next

/
Thumbnails
Contents