156523. lajstromszámú szabadalom • Szárítótorony belső körfolyamú lebegtető gyorsszárítóhoz

MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. XII. 09. (ME—897) Közzététel napja: 1969. II. 22. Megjelent: 1970. V. 02. 156523 1 -r

., } / ' . i ~s Szabadalmi osztály: 82 a Nemzetközi osztály. F 26 b Decimal osztályozás: Feltalálók: Aradi Emil gépészmérnök, Ribiánszky Miklós mezőgazdasági mérnök, Kenyéri János technikus, Budapest Tulajdonos: Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet, Budapest Szárítótorony belső körfolyama lebegtető gyorsszárítóhoz A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, mint zöldtakarmányok, szemestermények, gyógynövények, répa, burgonya, almatörköly, szőlőtörköly, paradicsomtörköly, fűszerpaprika, zöldségfélék, spenót, zölddohány, kukoricatörköly, kukoricacsíra, keményítő, stb., valamint egyéb hasonló konzisztenciájú, de más iparágban fellelhető termékek és hulladékanyagok, mint fűrészpor, OTC-mycélium, kazein-túró stb. szárítására a legkülönfélébb szárítóberendezéseket alkalmazzák. A műszaki fejlődés folyamán a szerkesztők arra törekedtek, hogy magas szárítási hőmérséklet alkalmazásával a berendezés méretét és ezzel a beruházás költségeit csökkentsék, valamint, hogy egyetlen szárítóberendezéssel minél többféle, egymástól eltérő fizikai tulajdonságú terméket lehessen szárítani. A nagy hőmérsékletű gyorsszárítók legkorábban kialakult típusa á dobszárító. Ennek előnye, hogy a forgódob fordulatszámának változtatásával változtatható ' és optimális mértékűre állítható a dob töltése s ezáltal kedvező fajlagos hőfelhasználás érhető el. Jelentős hátránya azonban, hogy már közepes teljesítményhez is nagyméretű dob szükséges, amelynek nagyságrendje 10 tonna. A nagy méretekhez nagy beépített terület és költséges épület járul. E hátrányok kiküszöbölése vezetett a pneumatikus-, a körfolyam- és végül a lebegtető-rendszerű gyorsszárító berendezések kifejlesztéséhez. 10 15 20 25 30 A pneumatikus csőszárítók egyik jellegzetes megoldása esetében az anyag hosszú spirális csövön való áthaladása közben szárad meg, miközben a száradó termék törőlapok között halad és aprítódik. Ez a berendezés korlátozott felhasználási lehetőségei miatt a gyakorlatban nem terjedt el. A körfolyamú szárítást megvalósító pneumatikus csőszárító egymáshoz Ii5—30°-os szög alatt hajló csöveiben a szárítandó anyag és a szárító levegő ellenáramban halad; a félig száradt anyag visszaadagolása csak közbenső aprítás után lehetséges. Az erre szolgáló másodlagos adagoló szerkezet a szárítótéren kívül helyezkedik el. Olyan anyagok, amelyek aprításnak nem tehetők ki (pl. paradicsomtörköly), ebben a berendezésben nem száríthatok. A berendezés bonyolult, költséges és alkalmazási lehetősége korlátozott. Ismertek végül olyan szárítóberendezések, amelyekben a nedves anyag és a szárítóközeg, pl. meleg levegő érintkeztetése az anyagnak az áramló közegben való lebegtetésével valósul meg. Ezek a berendezések többnyire kétfokozatúak, a két lebegtető fokozat között az anyagot rendszerint mozgó mechanizmus továbbítja és a lebegtető fokozatok után utószárító dob nyer alkalmazást. A recirkulációt, vagyis a még nedves anyagrészek visszavezetését nem alkalmazzák. 156523