156517. lajstromszámú szabadalom • Kettős emissziós rétegű izzókatód és eljárás annak előállítására

MAGVAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. VI. 10. (MA—1728) Közzététel napja: 1969. III. 24. Megjelent: 1970. V. 02. 156517 kíjnyrár Szabadalmi osztály: 21 g 1-^16 Nemzetközi osztály: H 01 j Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Winter Ernő akadémikus, Dr. Gerey Gyula vegyész, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T., Budapes-t Kettős emissziós rétegű izzókatód és eljárás annak előállítására A találmány tárgya kettős emissziós rétegű izzókatód gázkisülési csövekhez, főképp fénycsö­vekhez, és eljárás annak előállítására, nevezete­sen a kettős emittáló réteg felvitelére a volfrám­szálra. Az izzókatódok két alkalmazási területén, a vákuumelektroncsövekben és a gázkisülési csö­vekben lényegesen eltérők a viszonyok, s ennél­fogva az izzókatódokkal, illetve az izzókatódokat bevonó emittáló oxidréteggel szemben támasz­tott követelmények is. Az elektroncsövekben nagyvákuumban működő katódok izzását ugyanis külső áramforrással tartják fenn, az'arj gonnal és higanygőzzel töltött fénycsövek katód­jait ellenben a külső árammal történt felizzítá­suk után csak a bombázó ionok tartják az emit­táláshoz szükséges magas hőmérsékleten. Alapvetően különböző igénybevételük ellené­re a fénycsőkatódok eddig lényegében ugyan­olyan szerkezetű volfrámmagos oxidkatódok voltak, mint a vákuum-elektroncsövek katódjai. A használatos oxidkatódok egyik fogyatékos­sága, hogy az alkáliföldfémoxidokból álló réteg hidegen jó szigetelő, és csak a vörösizzás hő­mérsékletén válik vezetővé. Ez a vákuumcsövek esetében nem okoz nehézséget, mert a külső fű­tőáram a teljes emittáló felületet azonos és ál­landó hőmérsékleten tartja. A fénycsőkatódok esetében ellenben a gázkisülésnek talppontja alakul ki a katódfelület legkisebb harántellen­állású helyén, vagyis ott, ahol a bevonat a leg-10 15 20 25 30 aktívabb és legvékonyabb. A nagy helyi fajlagos terhelés okozta túlmelegedés és az ionbombázás következtében ezen a ponton gyorsan elporlik, elpárolog, inaktiválódik a bevonat. Ennélfogva a talppont továbbvándorol a katódfelület még aktív helyére, és így a katód aktív bevonata fo­kozatosan teljesen lepusztul. A begyújtáskor fel­lépő hirtelen hőmérsékletváltozás a katód-mag­fém és az emittáló réteg nagyon eltérő hőtágu­lási tényezője következtében ugyancsak hozzá­járulhat az. oxidbevonat időelőtti tapattogzásáhoiz Felismertük, hogy a volfrám, molibdén és más magas olvadáspontú fémek, valamint ezeknek egymással alkotott ötvözetei finom por alakjá­ban felvihetők a volfrámszál felületére, és vé­dőgáztérben rázsugoríthatok. A zsugorított fém­réteg porózus, és a hőkezelés során kohéziós kö­tésbe kerül a magfémmel, onnan el nem távolít­ható fémszivacsot alkotva. Sikerült a fémszivacs porózus belsejébe emisz­szióaktív vegyületeket, például báriumaluminá­tot vagy báriumkalciumaluminátot bevinni. E célból a magas olvadáspontú fém vagy ötvözet és az aktív anyag porából szerves oldószeres, például toluolos-izobutilalkoholos közegben ho­mogén szuszpenziót készítünk, kötőanyagként kevés el nem szenesedő műgyantát, például poli­butilmetakrilátot hozzáadva. Ezt a szuszpenziót mártással felvisszük és rászárítjuk a wolfram­spirálra, azt hidrogén vagy nemesgáz védőközeg­ben, esetleg vákuumban hevítve elűzzük a kötő-156517

Next

/
Thumbnails
Contents