156510. lajstromszámú szabadalom • Forgattyús térfogat kiszorításos berendezés

4 156510 3 tesen közrefogják, súrolják a spirálfogak oldal­felületét. Ezen tárcsákból fő sugárirányban több (pl. 6—12) darab helyezkedik el azonos osztás­ban. Ezek az állórészben vannak csapágyazva, annak hasítékaiban hézagmentesen forognak, melyre a főtengely körül forgó spirálfogak kény­szerítik őket. (A helyzet felfogható úgy is, hogy egy hosszú, hatbekezdésű, nagy menetemelkedé­sű anyát köralakban meghajlítunk, végtelení­tünk, az álló résznek, fő forgásfelületnek meg­felelő forgástestet kimunkálunk belőle, így nyer­jük a forgórészt. Ebben mint apacsavarok he­lyezkednek el a tárcsák.) Az álló rész (a szerel­hetőség érdekében) a 9, 10, 11 darabokból van összeépítve. A főforgórészt az állórészhez képest a 12, 13, 14 csapágyak vezetik, A levegő a 2 bor­dák között lép be, majd a tárcsák és spirálfogak közé zárva halad a 11 állórész 15 csatornáin, és a 16 gyűjtőtéren át néhány atmoszférás nyomás­sal távozik. Két tárcsa között megvalósuló szívás, térfogat elhatárolás, komprimálás, kipufogás folyamata a 1. ábra szerinti A—A tórus felület mentén vett szelvény kiterített képén szemlélhető. (2. ábra) A 7 spirálfogak belépő élének egyik oldala áramvonalasra van munkálva, a kezdő fogsza­kasz ezen oldalán ugyanis nincs szükség tömör zárásra. A 15, kipufogócsatorna valamivel az áb­rázolt pillanat előtt került kapcsolatba a 17 tér­résszel. A kompresszióviszonyt tehát kb. a 17 és 18 jelű terek köbtartalom viszonya határozza meg, s ez a kipufogónyílás jobb oldali élének helyzetével befolyásolható. Ha a tárcsák számát és evvel arányosan a menetek meredekségét, a kipufogónyílás szélességét változtatjuk, ez a fo­lyamatban lényeges változást nem hoz, csupán a tárcsa-főforgórész szögsebesség arány változik. A gáznyomás a tárcsát elvileg tengelyirányban terheli (ha ez vékony síklap volna) ezért főleg csak a csekély súrlódási nyomatékot kell a spi­rálfogaktól átvenni, a mechanikus hatásfok, élettartam tehát igen jó lehet. Az egymáson csú­szó felületek rugalmas tömítő elemekkel jól tö­míthetőek, így biztosítható magas üzemi hőfo­kon is a jó volmetrikus hatásfok. Nagy kerületi sebességek mellett pedig csekély résekkel illesz­kedhetnek az alkatrészek a tárcsák, ekkor pl. kúpkerekes segédtengelyekkel hajthatók meg a TO 15 20 25 SO 35 40 45 főtengelyről. A tárcsaközök légszállításai .egy­mástól függetleníthetőek, külön hálózatra dol­gozhatnak akár különböző üzemi nyomással is. A beáramlónyílás módosításával a szegmensek sorba is köthetők, sőt pl. egymás mellett fel­váltva kompresszor—expanzor sorrendben is használhatók. Ez utóbbi pl. a turbófeltöltő esete volna, melynek előnyeként többek között a jó hőterhelési viszonyok hangsúlyozhatok, mivel a forró gázokkal érintkező felületek vagy könnyen hűthetőek, (expanzor szegmens állórész felület) vagy csak időszakosan kapnak meleget (forgó­rész, tárcsa) ezért ez egy gázturbinaszerű önálló erőgép kompresszor-,,turbina" egységként is be­válhat. Az elérhető fajlagos teljesítményekre jellemző, hogy az ábra szerinti méretekben el­készített kompresszorral 200 m/s tárcsa kerületi sebessége mellett kb. 6001/s-os légszállítás érhető el, ehhez 12 tárcsa esetén 100 m/s-os fő forgás­felület kerületi sebesség is elegendő. Az egy fo­kozatban elérhető kompresszióviszony az itt is­mertetett esetnél lényegesen nagyobb is lehet, amit pl. hátrafelé növekvő fő forgásfelület su­gárral érhetünk el. így különösen a nagy telje­sítmények és nyomások terén célszerű az alkal­mazásuk. Vonatkozik ez a folyadék munkakö­zegű változatokra is. Ezek szállítása teljesen egyenletessé tehető. Hidraulikáknál előnyös le­het a szegmensek összekapcsolásának variálha­tósága, mellyel az eddigieknél lényegesen köny­nyebb, gazdaságosabb, jói kezelhető, sokfoko­zatú hajtóművet lehet csinálni. Szabadalmi igénypont: Térfogatkiszorításos berendezések azzal jelle­mezve, hogy az elhatárolt, kiszorítandó térrészt határolja: egy fő forgásfelület (A) egy vagy két darab — de ha két darab, úgy az előbbi fő for­gásfelülethez képest azonos helyzetű, egybevá­gó — fő forgásfelület tengelyéhez képest kitérő tengelyű mellék forgásfelület (B) valamint egy olyan különleges felület (S) melynek pontjait — ha ez utóbbi felület állandó szögsebességgel, fo­rog a fő forgásfelület tengelye körül —• a mel­lék forgásfelület tengelye körül állandó szögse­bességgel forgó térgörbe (g), vagy felület pontjai súrolják. 1 rajz, 2 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7007078. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest v., Balassi Bálint utca 21—23. 2

Next

/
Thumbnails
Contents