156509. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet és eljárás vízfolyások medereróziójának meggátlására

156509 6 A találmányunk szerinti szerkezetnél a gerendarácsot alkotó bordák előregyártott vasbetonból készülnek, és legalább egy darab hosszirányban futó, előnyösen kengyelszerű vasbetéttel rendelkeznek, a vasbetét vagy adott esetben a vasbetétek egyike a bordát hosszirányban határoló véglapon túlnyúlik, és a gerendarács csomópontjaiban egymással találkozó bordák öszszekapcsolására szolgáló fülként van kialakítva. A gerendarácsot alkotó bordák vasbeton helyett — más kiviteli mód esetében — valamilyen, a víznél nehezebb fajsúlyú anyagból pl. műanyagból készülnek. A szerkezet megépítése oly módon történik, hogy a gerendarácsot folytonos menetben szerelő tagon építjük össze, majd a szerelő tagról szőnyeg módjára a mederfenékre leengedjük. Ennek keretén belül előbb a szerelő tagon a gerendarács egy szakaszát megépítjük, majd e szakaszt a vízfolyás irányába eső alsó végénél a mederfenékhez oldható kapcsolattal rögzítjük, ezután a szerelő tagot ár ellenében, előnyösen csörlők segítségével — ugyancsak a mederfenékhez kapcsolt rögzítés közben — vontatni kezdjük, és így a gerendarács elkészült szakasza alól a szerelő tagot kihúzzuk, miközben a gerendarácsnak a szerelő tagról való lecsúszását, előnyösen ugyancsak a csörlőkhöz rögzített kötélzet segítségével, megakadályozzuk. A találmányunk szerinti szerkezeti kialakítás, csakúgy mint az annak előállítására szolgáló eljárás minden eddigi hasonló célzatú szerkezethez képest számos előnyös tulajdonsággal rendelkezik. Mindenek előtt az általunk javasolt mederbiztosítás lényegesen olcsóbb az összes . többi ismert megoldásnál. A hagyományos rőzsepokrócos szerkezettel elvégzett költségösszehasonlítás pl. azt mutatta, hogy átlagosan 30— 40 km-es szállítási távolságot feltételezve a kőanyag helyszínre juttatásában, a megtakarítás, vasúti szállítást véve alapul, kereken 70%, de még vízi szállítás esetében is több, mint 60%. Nagy előny, hogy a fajlagos építési idő lényegesen rövidebb, mint a többi módszer esetében, az időjárási és vízállási viszonyoktól való függetlenség pedig nagymértékben kiterjeszti az építés szempontjából számbavehető hasznos idényt. Ily módon a vízfolyás karbantartása sokkal gyorsabb és eredményesebb. A munkaidőráfordítás a találmányunk szerinti megoldás esetében a hagyományoséhoz képest annak kereken 14%-ára tehető. Figyelemreméltó az a körülmény is, hogy az elsősorban javasolt kialakítási mód értelmében az elemek helyszínen is előregyártható vasbetonból készülnek, és így nagy tömegben, folyamatosan állíthatók elő, és az egész eljárás anyagbeszerzési és szállítási nehézségektől gyakorlatilag mentes. Igen kedvező a találmányunk szerinti módszer a munkavállalók oldaláról tekintve is. A nehéz fizikai munka •— ami a terméskővel való manipulálásoknál elkerülhetetlen — itt teljesen ki van küszöbölve, nem kell vízben, sárban dolgozni, hiszen a munka minden lényeges fázisa az úszótagon megy végbe, az egész technológia pedig igen egyszerű, ciklikusan ismétlődő, és így szinte teljesen üzemszerű. Az elvégzendő műve-5 letek egyszerűsége folytán nincs szükség képzett munkaerők foglalkoztatására.' Előnyös továbbá, hogy a szerkezet elkészítése és beépítése nem kívánja különleges felszerelé-10 sek beszerzését és üzemeltetését, a gerendarács, amely elsődlegesen a mederfenék védelmére hivatott, használható ezen felül , rézsűburkolásra, illetve partbiztosításra is. Maga az egész szerkezet pedig alkalmas arra is, hogy adott esetben 15 a vízfolyás medréből visszanyerhető és máshol ismételten felhasználható. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alapján világítjuk meg közelebbről. A mellékelt rajzon az ,,Q 1. ábra: a találmány szerinti rácsos meder biztosító szerkezet elemi bordájának oldalnézete, a 2. ábra: ugyanezen borda vázlatos keresztmetszete, a 3. ábra: a bordákból összeépített gerendarács egy lehetséges geometriai megoldása, a 4. ábra: a gerendarács más geometriai kiosztása, 25 5. ábra: két szomszédos borda találkozásánál adódó csomópont kialakítása a kapcsolóelem feltüntetésével, a 6. ábra: szerkezet beépítésének elvi vázlata. Az 1. ábrán a mederbiztosító szerkezetet alkotó 1 elemi borda látható, amely a 2. ábrán feltűntetett keresztmetszettel rendelkező előre-25 gyártott vasbeton gerenda. Az 1 bordában elhelyezett 7 acélbetét elsősorban nem az üzemi terhek — más szóval a beépítés után a szerkezetet terhelő erők felvétele szempontjából — szükséges, hanem egyrészt azért, hogy a két végén 40 szállítás közben megfogott borda önsúly-okozta hajlításból származó húzóigénybevételeit felvegye, másrészt és sokkal inkább pedig az összeszerelt 2 gerendarács 9 mederfenékre való leengedésekor keletkező igénybevételek esetén 45 biztosítsa a bordák repedésmentességét. A 7 acélbetétek túlnyúlnak az 1 borda hosszirányú 3 véglapjain, és azokon kívül elhelyezkedő egy-egy 5 fület alkotnak. Az 5 fülekben 50 végződő 7 acélbetét előnyösen egyetlen szál, kengyel módjára meghajlított betonacélból készül. A tapasztalat szerint elegendő — mint a 2. ábrán is látszik — az 1 bordába csupán egy darab ilyen 7 acélszálat elhelyezni, de természetesen 55 nincs akadálya a vasmennyiség növelésének sem. A 3. ábrán az előregyártott 1 bordákból összeépített 2 gerendarács egy kiviteli alakját mutatjuk be. Ennél a 2 gerendarács valamennyi 4 cso-60 mópontjában négy darab 1 borda fut össze. Természetesen elő lehet állítani a 2 gerendarácsot oly módon is, hogy az 1 bordák egy részét egyik vagy másik, esetleg mindkét hálózati irányban elhagyjuk. Az egyik irányban minden második pg 1 borda kihagyására látható példa a 4. ábrán. 3