156497. lajstromszámú szabadalom • Keverőkondenzátor telep gőzturbinás erőművekhez

156497 tett keverőkondenzátor egységek különböző magasságban helyezkednek el oly módon, hogy a hűtővíz az első, legmagasabban elhelyezett ke verőkondenzátoron átáramolva, szabadeséssel kerüljön a következő mélyebben fekvő kondenzátorba. E megoldás megvalósításának lehetősége attól függ, hogy az egymásután kapcsolt kondenzátor-részeket milyen magasság-különbséggel kéli elhelyezni. Ez viszont nagymértékben attól függ, hogy a hűtővíz felmelegedésének megfelelő különböző vákuum az egyes kondenzátor-részek között mekkora vízoszlopmagasságot idéz elő és, hogy a vízsugarak kiképzéséhez szolgáló fúvókák áramlási ellenállása mekkora. Kimutatható azonban, hogy ha ezeket a fúvókákat a 152 596 számú szabadalom alapján képezik ki, akkor azcík áramlási ellenállása nem haladja meg az 1—2 m vízoszlop mértékét és így a gyakorlatban két egymásután kapcsolt keverőkondenzátor-rész között legfeljebb 3—4 m szintkülönbségre van szükség. Ez lehetővé teszi, hogy keverőkondenzátor okát is lehessen egyetlen hűtőszivattyúval oly módon működtetni, hogy a ' hűtővíz több kondenzátor-részen sorbakapcsolással haladjon át. Nyilvánvaló az előbbiekből, hogy a keverőkonidenzátorok hűtővízoldali sorbakapcsolása esetén a kondenzátor-részeken belül különböző magasságban elhelyezkedő vízszinteket kell fenntartani, amelyeket az erőmű különböző üzemállapotainaik megfelelően szabályozni kell. A találmány célja a vízszintszabályO'zás olyan megoldása, amelynél két vagy több keverőkondenzátor még egyetlen keringtető szivattyú alkalmazása esetén is sorbakapcsolhátó és a gyakorlati követelményeket kielégítő módon üzemeltethető. Ezt olyan (keverőkondenzátor teleppel érjük el, amelynek a bevezetésben említett és önmagában ismert módon ugyancsak van legalább két, egymással sorbakapcsolt keva-őkondenzátora, amelynél azonban az egyik keverőkondenzátor a találmány értelmében magasabban van elrendezve, mint a másik, úgy hogy a hűtővíz a magasabban fekvő kondenzátorból hidrosztatikus nyomás alatt folyik a mélyebben fekvő kondenzátorba, a magasabban fekvő kondenzátor üzemi víztere pedig függőleges lefolyó szakaszt alkot, amelynek keresztmetszeti területe a mélyebben fekvő kondenzátor keresztmetszeti, területének 'mindössze törtrésze. A találmány értelmében célszerű, ha a mélyebben fekvő kondenzátor vízterében beálló vízszinttel működtetett vízszintsza.bályozó berendezése van, amely egy tartály és a mélyebben fekvő kondenzátor közé van iktatva. Ez biztosítja, hogy mélyebben fekvő kondenzátorba a vízszint süllyedésekor a tartályból víz áramlik be, a vízszint emelkedésekor pedig a' kondenzátorból víz áramlik vissza a. tartályba. Fentiek értelmében találmányunk lényege, hogy legalább két kever őkondenzá tort alkalmazunk és ezek közül az egyiket magasabban, a másikat mélyebben rendezzük el. így biztosítjuk, hogy a víz külső beavatkozás nélkül merőben a nehézségi erő illetőleg a hidrosztatikai nyomás alatt folyik át a két sorbakapesolit kondenzátor egyikéből a másikba. Ezen túlmenően azonban találmányunk lényeges jellemzője még 5 . az is, hogy a magasabban fekvő kondenzátor víz tere a szokásostól eltérően alul függőleges lefolyó vízvezetékiben végződik, amelynek keresztmetszete csak törtrésze a mélyebben fekvő szokásos alakú kondenzátor víz,térkereszit:met-10 szelének. Az üzemi viszonyoktól függő önműködő szabályozást azonban, mint részleteiben is látni fogjuk, a keresztmetszetek viszonyának ilyen megválasztásával, valamint a kondenzátorok más-más geodetikus magasságban tör-15 ténő elrendezésével biztosítjuk. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen: Az 1. ábra önmagában ismert gőzturbinás erőmű részének kapcsolási vázlata. 20 A 2. ábra a találmány szerinti kondenzátor telep páldakénti kiviteli alakjának kapcsolási vázlata. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. 25 A szokásos légkondenzációs berendezések kapcsolási vázlatát az 1. ábra tünteti fel példaképpen egy olyan esetre vonatkozóan, amikor kétkiömlésű gőzturbináról van szó és ennek megfelelően a keverőkondenzátor két különböző ző magasságban elhelyezett, .hűtővízoldalon sorbakapcsolt részből áll. Az ábrán az 1 gőzturbina fáradtgőzét a magasabban elhelyezett 2 és az alacsonyabban elhelyezett 3 keverőkondenzátor kondenzálja. A hűtővíz a 10 vízturbinán S5 és a 19 csővezetéken keresztül a 2 keverőkondenzátorba áramlik, ahol a felül elhelyezett fúvókák segítségével szabad sugár alakjában halad át a kondenzátor gőzterén. A 2 kondenzátor alján vízszint alakul ki, amelynek ma-40 gassága a 3 kondenzátor fúvókái felett elegendő a 2 és 3 kondenzátorok közötti nyomáskülönbség, továbbá a 3 kondenzátor fúvókáinak . és a 4 csővezeték áramlási ellenállásának legyőzésére. A 3 keverőkondenzátorban ugyan-45 csak kialakul egy vízszint, amelynek magassága az 5 keringető szivattyúk felett biztosítja a szivattyúk nyugodt, kavitációmentes működését. Az 5 szivattyúk szállítják a hűtővizet a 6, 7, 8, 9 hőátadó elemeken keresztül, amelyeken 50 áthaladva a hűtővíz a 18 nyilakkal jelzett atmoszférikus levegő hűtő hatására lehűl. A lehűlt hűtővíz az ábrán nyilakkal jelzett módon kerül a 10 rekuperációs vízturbinába és onnan a 2 kondenzátorba. 55 A kondenzátorokban lecsapód ott gőzmennyiségnek 'megfelelő tápvízmennyiség a 16 vezetéken át kerül vissza a kazánokba, az ábrán fel nem..tüntetett vízmennyiség szabályozókon keresztül. 60 Az ábrán a víz keringetésére két vízszivattyút 5 tüntettünk fel, amelyeket nagyobb .berendezéseknél üzembiztonsági okéból tényleg ezen vázlatszerint szokták kialakítani. Nyilvánvaló azonban, hogy a kapcsolási vázlat szern-Ö5 pontjából a két kisebb szivattyú helyett egy 2