156484. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált benzimidazolok előállítására
156484 3. példa: 7. példa: 10 15 20 25 30 255 g (1 gmól) 5,í6-diklór^2-trifluormetil-j benzimidazolt 3000 ml 55 :45 arányú izopropanoi-víz-elegyben feloldunk, amely 40 g nátriumhidroxidot (1 gmól) tartalmaz. Az oldathoz gyors ütemben 1,07 gmól fenil-klórszénsavasésztert adunk keverés köziben. A beadagolás közben a hőmérséklet 20 C°-ot nem haladhatja mieg. A reakciókeveréket 0,07 gmól 10 n nátriumhidroxid vizes oldatainak beadagolásával 8 pH értéken tartjuk. 10 perc eltelte után a kivált csapadékot leszűrjük, 3000 ml 55 .térfogat%-üs vizes izopropanollal, majd vízzel mossuk, végül vákuumban súlyállandósagig szárítjuk. Ily módon 3S8 g csaknem tiszta 5,i6-diklór-l-fenoxi-:karbonil-i2-trifluormetil-benzimidazolt kapunk, amelynek olvadáspontja 106—107 C°. A termelés a bevitt 5^6-'dÜkÍór-2-trifluo'rmétil-'benzimidazolra számítva 97,6%. élda: A 3. példa szerinti eljárást megismételjük azzal az eltéréssel, hogy fenil-klórszénsavaisészter helyett ekvivalens mennyiségű etilklórszénsavésztert és izopíropilklórszérisavias észtert használunk. Ily módon a következő vegyületeket kapjuk jó hozammal: 5,6-diklór-il-etoxikarbonil-í2-trifluormetil--benzimidazol, hozam: 90%, 5,6-diklór-l-izoprO|poxikarbondlJ2-trtfluo!rmetil--íbenzimidazol, hozam: 91,5%:. 5. példa: A3, példa szerinti eljárást megismételjük azzal az eltéréssel, hogy a bevitt fenil-klórszénisav- 40 észter mennyiségét 1 gmól-ra csökkentjük, továbbá lúgot pedig pótlólagosan nem adagolunk. Reákciólkeverék végső pH-értéke 8. A terméket 92%-os termeléssel kapjuk, olvadáspont 106— 106,5 C°. 4b 6. példa: 4,9 g technikai minőségű, 236—239 C° olva- 50 dáspontú 5,6-dMór^2-trifluormetil-%enzimidazolt 24,1 liter izopropilalkohol és .10,8 liter (19,2 gmól) vizes nátriumihidroxid oldat elegyében feloldunk, majd az oldatot 7 C°-ra hűtjük. A lehűtiött oldathoz 2 perc leforgása alatt keverés 55 közben 5,5 kg jeget és 2,44 liter (19,2 gmól) fenil-klórszénsavasésztert adunk. A hőmérséklet 13 C°-ra emelkedik. A következő 10 percben 2,5 gmól vizes 2 n nátriumhidroxidot adagolunk abból a célból, hogy 9,6—9,8 pH-éirtéket tartsunk 60 fenn. A kivált terméket lecentrifugáljuk, mossuk és szárítjuk, amikoris 6,5 kg csaknem tiszta 5,6-dikkkMl -í enoxikarbonü^2-trifluor metil-benzimidazolt kapunk, amelynek olvadáspontja 103— 105 C°. e5 2,55 kg (10 gmól) technikai minőségű 5,6-diklór^2-trifluormetil-foenzimidazolt 12 liter víz, 412 g (10,3 gmól) nátriumhidroxid és 23 liter izopropanol elegyében feloldunk. A 10 C°-jra leihűtött oldathoz 1 perc leforgása alatt élénk keverés köziben 1,5 kg (0,6 gmól) fenil^klórszémsavasésztert adunk. További 10 perces keverés után a csapadékot leszűrjük 5 liter egyenlő térfogatarányú izopropanol-víz-eleggyel, majd 2 liter vízzel mossuk és fluidizált ágyban 50 C°-on szárítjuk. Így 3,45 kg (a bevitt benzimidazolra számítva 92%:-os termelés) 5,6^di:klór^l-ferioxikarbonil-2-tiriifluonmetíl-lbenzi(midazolt kapunk, aimiely 0,11%, difenilkarbonétot és 0,2% 5,6-diklór-!2-itrifluoirmetilbenzÍ!midazolt tartalmaz. Szabadalmi igénypontok: .1. Eljárás valamely (I) általános képletű szubsztituált benzimidazol előállítására— amely képletben R1 , R 2 , R 3 és R 4 azonos vagy eltérő szubsztitue:nst jelent, és pedig hidrogénatom, valamely alkil-, nitro-, halogén-, pszeudo-ihalogén- vagy szubsztituált alikilcsoport, X trifluormetil- vagy pentafluoretil^esoport, R5 valamely alkil-, szubsztituált alkil-, aril- vagy szubsztituált aril^csoport — valamely (II) általános képletű szubsztituált faenziimidazol és valamely alábbi általános képletű Cl-COOR5 klórszénsavészter — ahol R1 , R 2 , R 3 , R 4 és R 5 jelentése a fentiekkel megegyezik, 'míg R? hidrogénatom vagy valamely kation — reagáltatásával, azzal jellemezve, hogy a reakciót vizes közegben bázisos anyag jelenlétében a képződő termék olvadáspontja alatti hőmérsékleten végezzük, majd a reakció _végén a terméket a reakcióközegből kiválni hagyjuk és elkülönítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy legalább 10 súly% víztartalmú reakcióelegyet használunk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy 10—50 súly% vizet tartalmazó reakcióelegyet használunk. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy bázisos anyagként nátrium- vagy káliumhidroxidot vagy -karbonátot használunk. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy legalább a reakció köziben képződő sósav mellékterméknek sáformában való átalafcításánoz 3
