156478. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkoholok előállítására szénhidrogének oxidációjával

3 156478 4 ' zunk, vagyis olyan jelenlétében, 'amelynek mo­lekulájában legalább egy harmadrendű vagy negyedrendű szénatom, azaz legalább egy —CHR— vagy —CR2— csoport van, ahol az azonos vagy különböző R-gyöfcök 1—3 szén­atomszáimú alkilgyökök, célszerűen metilgyö­kök. Az említett szénhidrogének oxidációját meg­szabott mennyiségben való jelenlétükkel ked­vezően befolyásolni képes elágazó telített szén­hidrogénekre az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi példákat adjuk meg: izo-bután, 2-metil-bután, 3-mietil-pentán, me­til-cikloperitán, imetil-ciklolhexán, 3,3-dimetil­-pentán, 2,3-dimetil-penitán, trimetil-ipentánok, dimetil-hexánok és hasonlók. Ezek a szénhid­rogének általában 4—20, előnyösen 5—8 szén­atomszámúak. Megállapítottuk imásrészt, hogy ezen szén­hidrogének mennyisége nem lehet tetszőleges, és hogy az oxidációs hozam növekedése csaik akkor következett be, ha a fent definiált har­mad- vagy negyed-rendű szénatomot tartalma­zó telített szénhidrogének koncentrációja az oxidálandó ciklohexánrta vagy más nem elá­gazó szénhidrogénre vonatkoztatva 10 és 20 000, célszerűen 100 és 4000 milliomod súlyrész közé esett. -Ámbár a találmány oltalmi körét részletek­be menő magyarázatokkal nem korlátozzuk, feltesszük, hogy a meghatározott mennyiség­ben jelenlevő, előbb említett szénhidrogének által okozott hozamnövekedés kooxidációs ha­• tás eredményének tudható be. Megállapítottuk továbbá, hogy a fenti ered­mények tovább javulnak, "folyamatos eljárás esetén, ha az oxidálandó szénhidrogén súlyá­nak 2—20 000 (célszerűen 5—100) milliomod ré­szét kitevő mennyiségben egyidejűleg aromás szénhidrogént is alkalmazunk. Folyamatos eljáráson olyan eljárást értünk, amelynél a reakciós közeg állandóan legalább 0,5 súly% szabtad vagy észterifikált oxidációs terméket tartalmaz. Leszögezzük, hogy a, találmány tárgyát ké­pező tökéletesítéseket különbözőképpen lehet foganatosítani; pl. az említett elágazó láncú szénhidrogéneket bevezethetjük akár az oxidá­ló reaktorba betáplálásra kerülő nem elágazó láncú friss szénhidrogének áramába, akár a folyamatba visszavezetendő nem elágazó láncú szénhidrogének áramába akikor, mikor ez utób­biakat az oxidáló reaktorból kifolyó reakció­termékelegyből elkülönítjük. A lényeg az, hogy az említett szénhidrogének a ibórvegyületet tar­talmazó, oxidálásra kerülő szerves folyadékfá­zisban legyenek. A találmány szerinti eljárás foganatosításaira az oltalmi kör korlátozása nélkül az 1—8,, va­lamint a 4 bis. és 8 bis. példákat adjuk meg. Az 1A., IB. 'és 4A. példákat összehasonlításként adjoik meg, de ezek nem képezik részét a ta­lálmány első töikéletesítésének. Ezekben és a találmány többi példáiban is a térfogatok nor­mál hőmérsékleti és nyomásviszonyokra van­nak megadva. A találmány második tökéletesítése abban áll, hogy a Ibórvegyiület ímetaibórsavként kif e-5 jezett súlyára vonatkoztatva 1—2000, 'Célszerű­en 5—500 milliimod résznyi AS2 0 3 -ként kifeje­zett arzén vagy arzénvegyület jelenlétében dol­gozunk. Ezáltal az alkohol és keton-hozam jelentős javulását érjük el. Ez a tény különösen nem magától értetődő, mert mindezideig nem volt ismeretes, hogy, az ilyen vegyületek bórsav jelenlétében az oxidá­cióra katalizáló hatást (fejtenek ki. Mégis azt tapasztaltuk, hogy a reakciós kö­zegben (As2 0 3 -iban kifejezett, és a ímetaibórsav­han megadott foórvegyület súlyára vonatkozta­tott) 1—'2000, célszerűen 5—500 milliomod súlyrésznyi arzén vagy arzénvegyület jelenléte a szénhidrogéneknek a megfelelő alkoholokká 20 történő oxidáMsát illetően sokkal jobb eredmé­nyeket biztosít, mint ami akkor érhető el, ha az említett vegyületeket nem (vágy azokat a fent megadottaktól eltérő mennyiségiben) tar­talmazó, egyébként azonos összetételű reakciós közeget alkalmazunk. Az oxidációt kedvezően befolyásoló ásványi eredetű arzénvegyületek közül példaként — az oltalmi kör korlátozása nélkül — az alábbia-30 kat adjuk meg: méta-, orto- vagy piro-arzén­sav, ezek sói, oxidok (pl. a trioxid), halogeni­dek (pl. a triklorid, tribromid, pentajodid), oxi­halogenidek, szulfidok, szelenidek. A szerves vegyületek közül az öltalmi kör . korlátozása nélkül az alábbi vegyületeket ad­juk meg példaként: arzeno-ecetsav (AsCH2 COQH)2 , alfcil- vagy aril-,arzénhidridek, pl.: (°H3 ) 2 AsH, trialkil- vagy triaril-arzénvegyü­letek mint pl.: (OH^As és (C6H 5 ), s ,As, halogén­-alkil- vagy halogén-aril-arzén vegyületek mint pl.: (CH3 ) 2 Asei. Külön hangsúlyozzuk, hogy a találmány tár­gyát képező tökéletesítést az oxidálási reak­ciót — az előzőkben látható módon — a meg­szabott mennyiségiben jelenlétével kedvezően befolyásoló arzénvegyület eredetétől függetle­nül elérjük. így az említett vegyületeket a reakciós kö­zegbe bejuttathatjuk pl. a bórsavval vagy a szénihidrogénnel keverve. A találmány oltalmi körébe 'eső említett tö­kéletesítés foganatosítására az oltalmi kör kor­látozása nélkül a 9—1:2. példákat adjuk meg, míg a 9A. és 9B. példákat összehasonlításul ,- adjuk meg és azok nem képezik a találmány részét. A találmány harmadik tökéletesítése ablbam áll, hogy szulfát ionokat biztosító vegyületek jelenlétében dolgozunk. eo Ez a tökéletesítés azon az ugyancsak nem magától értetődő felfedezésen alapul, amely szerint a szénhidrogéneknek bórsav jelenlété­ben végzett oxidálását jelentősen jobb hozam­mal lehet végrehajtani abban az esetben, ha 65 a reakciós elegy megszalbott mennyiségiben 2

Next

/
Thumbnails
Contents