156466. lajstromszámú szabadalom • Készülék a méh, különösen meddőségi és gyulladásos kezelésére
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1964. VII. 15. (CÜ—91) Közzététel napja: 1967. IX. 22. Megjelent: 1970. V. 15. u Szabadalmi osztály: 30 c Nemzetközi osztály: A 61 d Decimal osztályozás: # Dr. Csucska Elek főállatorvos, Keszthely Készülék a méh különösen meddőségi és gyulladásos kezelésére A találmány tárgya készülék, amely főleg a méh meddőségi és gyulladásos kezelésére alkalmas és amelynek segítségével az eddigi szokásos kezelés hatását lényegesen fel lehet fokozni, másrészt olyan eredményeket telhet elérni, .amelyek az ismert kezelési eljárásokkal nem érhetők el. A találmány szerinti készülék elsősorban a haszonállatok, mint szarvasmarha, ló, sertés, kecske, juh nőivarú egyedei, elsősorban tehenek kezelésiére alkalmas, de megfelelő méretezés mellett emberi (női) alkalmazásra is előnyösen használható. A meddőség kezeléséhez jelenleg a „Mászárosféle" infundáló készüléket használják. Ennek a lényege, amint az az 1. ábrán látható, egy gumidugós 1 üveg, amelynek dugóján keresztül két 2, 3 üvegcső hatol az üveg belső terébe. A 2 üvegcső rövid és a dugó közelében végződik, majd ehhez csatlakozik a cső külső végén 4 nyomólabda, amellyel kézipumpálással az 1 üvegben lévő 5 gyógyszeres oldat felületére a besűrűsödő levegő révén nyomást gyakorolnak. A másik 3 üvegcső az 1 üveg aljáig ér és 6 gumiicsatlakozó beiktatásával a 7 katéteren keresztül a gyógyszeres oldat kivezetésére szolgál. A katétert a méhbe vezetve az ismertetett készülékkel a gyógyszert oldat formájában a méhbe csurgatják. A méhbe jutatott gyógyszer 10 15 20 25 30 a méh alsó falán végigcsurogva, annak legmélyebb pontján gyűlik össze. A bejuttatott folyadék a méh nyálkahártyájának csak kis részét éri és a méh üregének legalsó pontján gyűlik pssze és bizonyos magasságú nívót alkot. Hogy eredményt érjenek el, a folyadék beömlesztését illetőleg kezelést végző szakember úgy igyekszik széleszteni a gyógyszert a méhben, hogy annak nyálkahártyájával az minél nagyolbb felületen érintkezzék: és ezt a végbélen keresztül végzett enyhe méhsimogatással igyekszik elérni azáltal, hogy a méh összehúzódó mozgásait váltja ki. Ez a művelet azonban távolról sem biztosítja az egyenletes szélesztést. Ez abból az anatómiai tényből is adódik, hogy a méh nyálkahártyája ráncos. Amennyiben a méhsimogatássíal a méhet összehúzódásra késztetjük, a ráncok törvényszerűen mélyülnek, a redők mélyén a nyálkahártyafelületek egymásra simulnak, így ide a gyógyszeres oldatot beiktatni nem lehet. A fenti módszernek egy további következménye, hogy a kezelt méhhurutok gyakran kiújulnak éppen azért, mert a hurutos nyálkahártyát a jelenleg használatos eszközökkel és hozzácsatlakozó kezelési technológiával teljes felületen nem lehet gyógyszeresen kezelni. Így beteg nyálkahártyafelületek maradnak vissza, ahonnan a kórokozók rövid idő alatt újból eláraszt-156466