156453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogén tartalmú anyag kinyerésére élesztőből

156453 3 az Institut National de la Recherche Agronomique, Párizs, Franciaország által tárolt INRA: ^törzsekre mutatnak rá. Candida lipalytioa Candida puldherrima Candida utilis Candida utilis, variati major Candida tropicalis ' 'Camdidä arbo>rea Torulopsis cdlliculosa * Hansenula anomala Oidiuni' lactis Neurospora sitophila Mycoderma cánooilldtte CBS 599 CBS 610 CBS 890 CBS 841 CBS 2317 CBS 133. CBS 110 INRA; STV 11 15 A felsoroltak közül legelőnyösebb a Candida lipolytica. A találmány szerinti eljárásban egyenesláncú , paraf finszsénhidrogéneken tenyészni képes élesztőket használunk. Előnyösen olyan élesztőt dolgozunk „fel, amely szénhidrogén tartalmú közegben tenyésztett. Alkalmas tápközegek például, a Világító petróleum, gázolajak és kenőolajak ; ezek a nyersanyagok;

lehetnek finomítatlanok vagy némi finomító kezelésiben részesültek, és a találmány céljának megfelelően részben egyenesláncú szénhidrogénekből kell állniok. Célszerűen 3—45 súly% egyenesláncú szénhidrogént tartalmazó kőolajpárlatokat használunk : Előnyö$ek az olyan részben egyenesláncú .szénhidrogénekből álló kőolajpárlatok, amelyek középes molekulasúlya megfelel egy 10 szénatomos szénhidrogénnek.' Az, élesztők tenyésztésének és a termék kinyeréséinek előnyös módszerei leírva találhatók a Í14 8S7, M4 568, 1 017 584, 1 Ö47 585;-1 021 697, 1 021 €98, 1 049 065, - 1 059 881, 1 059 882, l 059 883, '••• 1 059 884, 1059 885, 1 059 886, í 055 888, 1 059 889, 1 059 890 és 1 059 182 számú brit és 136il 910 és 1365 722 francia szabadalmi leírásokban. . 'A találmány szerinti eljárásban alkalmazott fehérjebontó anzim előnyösen olyan enzim, amely,csak a sejtfal egyik fehérje-összetevőjében jelenlevő két maghatározott aminosav közötti kötést képes elszakítani, s ezáltal a fehérje-összetevő dagradációjának a mértéke erősen korlátozott. Annál is inkább kívánatos ilyen korlátozott hatású enzimet alkalmazni, mivel az némileg behatolhat a protoplazmáiba, és így a protoplazma fehérjéjét is korlátozott mértékben fogja degradálni. Az eljárás, céljára alkalmas enzimiek a pepszin, tripszin, bromelin, ficin és papain. Legcélszerűbben pápaint hásználhatuink. A papain alkalmas: mennyisége 0,2—0,3 súly%: a száraz sejtsúlyra számítva. ..Előnyös a fehérjebontó enzimet olyan körülmények között használni, hogy a ,sejt nitrogéntartalmú összetevője jelentős részben szolubilizálMjék. . •• Viszont ügyancsák előnyös, ha a körülmények olyanok, hagjr a protoplazma-fehérjékínek csak csekély része degradálódik, azaz alakul át kisebb, molekulasúlyú polipeptidekké vagy aminosavakká. A találmány szerinti eljárás fontos jellegze-5 tessége, hogy a fehérjebontó enzimet hatástalanítjuk vagy eltávolítjuk használat után és a sejt szénhidrátját megtámadó enzimmel való kezelés előtt. Ä szánhidrát megtámadása következtében a protoplazma fehérjéjét a, fehérje-, 10 bontó enzim könnyebben meg tudja támadni, és az ilyen fehérje megtámadásának mértéke .. súlyos lenne; ez az", oka, hogy a fehérjebontó . -enzim hatás'talainítása vagy eltávolítása a megtelelő pillanatban fontos. Ezenkívül, már a sejtfal elleni első enzimfámadásikor némi támadás éri a protoplazma-féhérjét %, és ez okból "is a sejtfal és a fehérjebontó enzim érintkezését ..az enzim elbontása vagy eltávolítása előtt arra az időtartamra kell korlátozni, amely szük-20 séges a séjtfalféhérje elleni támadásra. A, fehérjebontó enzim alkalmazására legelőnyösebb körülményeket célszerűen a következőképpen határozhatjuk meg: 25 A sejt összes" niitrogéntartalmániak meghatároz zása után az élesztő-mintát egy sorozat próbában növekvő mennyiségű enzimmel kezeljük. . , Ezután megállapítjuk az összes szolubilizálódott nitrogént, és kiszámítjuk a következő hánya-30. dost: összes szolubilizálódott nitrogén a sejt összes nitrogéntartalma 35 Az alkalmazott enzimkoncentráció ezután e hányados maximális ' értékének megfelelő ; minimális koncentráció lesz. Előnyösen a . fehérjebontó enzimes kezelés után visszamaradó "anyagot fázisonként külön-40 választjuk, és ha kívánatos, az így kapott vizes fázist — adott esetban közbülső - kezelés után — ismét felhasználjuk vagy visszakeringtetjük további élesztő adagok^ kezelésére. A szétválasztást előnyösen centrifugálással végezzük. Szét-45 választás után az élesztőt tartalmazó r'észt előnyös vizes közeggel, célszerűen vízzel mosni a fehérjebontó enzim eltávolítására, legalább is a sejtfalakból. 50 A mosott élesztőt ismét fázisszétválasztásnak, célszerűen centrífugálásnak vethetjük alá. A sejtfalhoz tapadt fehérjebontó enzim eltávolítása vagy elroncsolása után az élesztőt a következő kezelő műveletben a szénhidrátok 55 megtámadásaira képes enzimmel kezeljük, fölösleges késedelem nélkül,v

és mindenképpen az előtt, mielőtt a sejtek autolízis következtében elpusztulnának. 80 Ebben a további kezelő műveletben a sejtfal*i::

nak legalább egyes szénhidrát összetevőit, például á' cellulózt és a mamnánt, támadja meg az enzim. ; Minthogy az alkalmazott; enzimek nem fehérj ebonitőik, szigorú körülmények között 65 dolgozhatunk a protoplazma fehérjetartalmának