156450. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet hevederes szállítószalagok támasztó görgőinek összekapcsolására
3 156450 4 4. ábra: a tengely vég horogszerű kiképzését; 5. ábra: a tengelyvég hevederszerű kiképzését, 6. ábra: az 5. ábra A—B metszetét, 7. ábra: a tengelyvég gömbcsuklószerű kiképzésének metszetét, 8. ábra: a tengelyvég gömbcsukló-szerű kiképzésének további változatának metszetét szemlélteti. Egy görgőfüzér egymással összekapcsolandó 14 és 15 támasztógörg őrnek (lásd 3. ábra) 16 és 17 tengelyein a 18 és a 19 gördülőcsapágyak vannak rögzítve, melyek a 14 és 15 támasz-, tógörgők 16 és 17 tengelye körüli elfordulását elősegítik. A 16 és 17 tengelyeknek a 14 és 15 támasztógörgőkűn túlnyúló végein r sugarú gömb, illetőleg gömbsüveg-felületű 16a és 17a szerkezeti elem van, mely említett felületek 20 és 21 középpontjai a 18 és 19 gördülőcsapágyak középpontjaival egybe esnek. A 16a és 17a szerkezeti elemek felületén helyezzük el k hosszúságú kapcsolószerv, előnyösen a 22 kapcsolórúd végein levő 23, 24 csuklókat, melyeknek segítségével a két 16 és 17 tengely között flexibilis kapcsolatot létesítünk. A 22 kapcsolórúd minden, pozícióban úgy helyezkedik el, hogy szimmetriatengelye a. 20, 21 csapágy középpontokat összekötő (a rajzban két pont-vonallal jelölt) egyenesbe essék. Ily módon tehát a 20 és 21 csapágyközéppontok egymástól való távolsága R—ri + r2 + k — állandó; ahol rí és r2 a 16a. és 17a szerkezeti elemek sugarai, k a kapcsolórúd hossza. A hevederes szállítószalag terhelésének változásait a görgőfüzér alkotta vályú alakja követni tudja, inert a füzér a tagjait képező támasztógörgők önbeállóan, egymáshoz képest elfordulnak. Egy ilyen szélső helyzetet mutat be a 3. ábra szaggatott vonalakkal jelölt része. Elforduláskor a 22 kapcsolórúd végén kiképzett 24 csukló és a 16a felületen, a 23 csukló a 17a felületen, a 19 csapágy ,21 középpontja a R sugarú gömbfelületen helyezkedik el, illetőleg azon halad végig. A két támasztógörgő bármilyen relatív helyzetében a kapcsolatot fenntartó erő vektora mindig a csapágyak középpontjain megy át, így a csapágyakon belüli tengelyrész állandóan nyomatékos lesz. A találmány szerinti elrendezés alkalmazásának különösen a görgőfüzéréket szimmetrikus helyzetükből erősen kilendítő dinamikus igényhevételeknél van nagy jelentősége, mert az ismert szerkezeteknél előforduló kopások és meghibásodások megszűnnek vagy legalábbis lényegesen lecsökken thetők. Méréseink és számításaink alapján a görgőfüzér rugalmassága nagyobb, ha a görgőket két csuklóval kapcsoljuk össze. A rugalmasság ez~ utóbbinál a kapcsolószerkezet két csuklópontjának távolságával nő. Találmányunk e vonatkozásban is műszaki haladást jelent, mert a füzér úgy viselkedik, mintha a csuklópontok a görgők csapágyainak középpontjában lennének. Tehát a hagyományos szerkezeti távolság mellett úgy működik a füzér, illetve olyan rugalmasságot mutat, mintha a csuklópontok távolsága R lenne. A füzér állandó rezgésben lévén tapasztalatunk szerint a súrlódástól eltekinthetünk. A 4. ábra szerinti kiviteli példánál a görgőfüzér egyik tagját képező 25 támasztógörgő a hozzátartozó 26 tengelyre felerősített 27 gördülőcsapágy körül elfordul. A 26 tengely végére horogszerűen kialakított 28 szerkezeti elem van felerősítve. A 28 szerkezeti elem 30 vége körív alakú, mely körív középpontja a 27 golyóscsapágy középpontjával egybe esik. A körív alakú 30 horogvég a teherviselő felületet képezi. A szomszlédos görgőtengely vége ugyancsak az előbbihez hasonló horogszerű véggel rendelkezik, melyen szintén körív alakú teherviselő felület van kiképezve. A két szomszédos szerkezeti elemet a teherviselő felülete^ ken csuklószerűen elforduló kapcsolószervvel, előnyösen kalibrált 29 láncszemmel erősítjük össze, onely a 3. ábrában ismertetett szerkezethez hasonlóan adja át a kapcsolatot fenntartó erőt. A P eredő erő tehát itt is a csapágy középpontokon megy át, ennek következtében hajlító nyomaték a görgőkön belüli tengelyszakaszon nem lép fel. Az 5. és 6. ábra egy további kiviteli alakot ábrázol. A 31 támasztó görgő 32 csapággyal és 33 tengellyel rendelkezik. A 33 tengely végére a 34 szerkezeti elem van felerősítve, mely a rajz síkjában körívekkel határolt 35 hornyot tartalmaz. A körívek középpontja a 32 csap-N ágy középpontjával egybe esik. A nagyobb r sugarú körív terheli gömb burkoló köre, mely a teherviselő felületet képezi. A szomszédos görgőtengely végére ugyancsak körívekkel határolt hornyot tartalmazó szerkezeti elem van felerősítve. A két 34 szerkezeti elem összeerősítése kapcsolószerwel, előnyösen a 36 hevederes lánccal történik oly módon, hogy a hevederek által közrezárt, hordó 'alakú 37 görgők a 35 hornyok teherviselő felületeire támaszkodnak és a mindenkori terhelésnek megfelelően úgy állnak be, hogy a 36 hevederek iránya a két szomszédos támasztógörgő csapágy középpontjait összekötő egyenesbe (két pont-vonal) essenek, A görgők sugara a teherviselő felület r sugarával azonos. Ily módon eleget tesznek a találmány céljáéban kitűzött feladatoknak. . _ A találmány szerinti kiviteli példák további változatait a 7. és 8. ábrák segítségével részletesen megvilágítjuk.. A 7. ábra szerinti kiviteli alaknál a 38 támasztógörgő homlokfalának Möblösödő 39 nyúlványa van. A 39 nyúlvány gömbcsukló-szerűen kialakított, elforgatható 40 gömböt tartalmaz, melyet a célszerűen kiképzett homorú 41 gömbfészek vesz részben körül. A 40 gömb a 39 nyúlványba beépített axiális 45 gördülőcsapágy golyóira támaszkodik. A 38 támasztógörgővel szomszédos 42 támasztógörgő 10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 2