156449. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomásálló, szálbetétes, főként ún. mélyfúró tömlők előállítására

3 156449 4 szakítószilárdság alatt, másik betéttekercs szálai pedig szakítószilárdságukon túl lennének ter­helve, az utóbbiak tehát elszakadnak. Ha pedig valamelyik betéttekercs már elszakadt, a többi tekercs terhelése ugrásszerűen megnő, újabb szakadások lépnek fel és a tömlő kiszakad. E meghibásodás elkerülésére az ismart tömlő­kiviteleiknél jelentősen nagyobb menny iségű erősítő betétanyagót építenek be a tömlőbe, mint amennyi elméletileg, vagyis ugyanolyan nyomáshoz akkor lenne szükséges, ha minden egyes betétteikercsszál azonos, szakítószilárdság alatta igénybevételnek volna kitéve. Ennek eredményeiként az ismert tömlőkivitelek arány­lag nehezek,. drágák és merevek. Az ismert tömlőkivitelek erősítő betétteker­csei azért sem tudnak együtt dolgozni, mert az egyes betéttekercsek aránylag nagy átmérőjűek. Erre ezeknél azért van szükség, mert a lélek­gumi körkörös alakjának megtartásához ezt sóik textilréteggel védik az első erősítő betéttekercs felvitel közbeni nyomó hatásától. Az első erő­sítő betéttekercs anyaga ugyanis az ismert töm­lőkivitelelkinél aránylag vastag, erős fémhuzal, amely felteikercseléskor deformálja a lélekgumit abban az esetben, ha e fölött nincs a fémhuzal nyotmásának csak kismértékben deformálódva ellenálló, vastag, erős, 3—10 sorból álló textil­rétege. Kemény ágy nélkül ilyen erős huzalt nem lehet egyenletesen feszíteni, tehát az egyes menetek nem egy körön helyezkednek el. A különböző körökön való menetelhelyezkedés szilárdságcsökkenést okoz. A vastag textilréteg­sor viszont növeli az első erősítő betéttekercs és ezzel az egész tömlő átmérőjét, súlyát és rontja az erősítő betéttefcercseík ' teherbírását, rugal­masságát, együttdolgozásának lehetőségét. A felsorolt hibák kiküszöbölése céljából pró­bálkoztak már a vékonyfalú csövek méretezé­sére vonatkozó (kazánformula felhasználásával olyan kialakítással is, amelynél az egymás után következő erősítő betéttekercseket egymással szemben haladva, 35° 16'-es menetemelkedési szöggel készítették. Ez sem hozta meg azonban a várt eredményt, mert az egyes betéttekercsek átmérője szükségszerűen különböző. Az a próbálkozás sem vált be, amelynél az erősítő betétpárak felvezetési szögét az eddig ideálisnak tartott 35° 16'-es szög helyett az alsó betét esetén ennél 1—l20j kal nagyobbra, a külső betét esetén pedig ennél 1—i2°^kal kisebbre választották. A különböző átmérőjű erősítő be­léttekercseik ebben az esetben, is egymáshoz vi­szonyítva elcsavarodnak, különböző mártékíbsn nyúlnak. Készítettek már olyan tömlőket is, amelyek­nél a legkülső betét 35°-nál kisebb szögben volt tekercselve és e betét fölé igen kis menet­emelkedési szögű,- úgynevezett védőspirált he­lyeztek. A tömlő legbelső betétje 35°-nál na­gyobb volt, tehát a betétek menetemelkedési szöge kívülről befelé haladva nőtt. Ez az el­rendezés — elesavarodást nem feltételezve — azt jelentette, hogy a tömlő nyomás alatti álla­potában a betétek megegyező hosszirányú mé­retváltozást szenvedtek és a legbelső betét át­mérő-irányú méretváltozása lényegesen na­gyobb, mint ami a szál nyúlásából következne. Ennek eredményeként a tömlő belső átmérője nőtt, szilárdsága kisebb lett. Az ismert tömlőkivitelek felsorolt hibáinak eredményeiként a beépített betétanyag elméleti teherbírásának legfeljebb csak 80—90%-ával terhelhető és a tömlőik aránylag rövid haszná­lati idő után meghibásodnak. A találmány célja nyomásálló szálbetétes tömlő előállítására olyan eljárás létrehozása, aminek révén az erősítő betétek szilárdsága közel 100!%-.osan kihasználható és az ágyazó textilrétegek helyigénye csökkenthető, annak érdekében, hogy a tömlő nyomásbírását további erősítő anyag bevitele nélkül fokozzuk, az erő­sítő betétek együttdolgozását a tömlőben fel­lépő bármilyen nyomásnál biztosítjuk, továbbá a tömlő súlyát csökkentsük és rugalmasságát növeljük. A találmány szerinti eljárással a kitűzött fel­adatot azzal oldjuk meg, hogy a tömlő erősítő betétanyagát három vagy több, előnyösen pá­ratlan számú rétegre bontva a tömlő belsejétől kifelé haladva rétegenkint növekvő 6' és 50° közötti menetemelkedési szöggel tekercseljük fel. A találmány egyik előnyös foganatosítási módja szerint a lélekgumi fölé két ágyazó tex­tilréteget tekercselünk, e fölé 6' és 5° közötti menetemelkedési szögben fémhuzalból való ki­segítő .erősítő betétet viszünk fel, erre egy köz­benső textilréteget, majd a kisegítő erősítő be­téttel azonos irányban tekercselt, 25° és 32° kö­zötti menet emelkedési szögű erősítő betétet he­lyezünk fel, ezuátn újabb közbenső textilréte­get tekercselünk, végül újabb, az előző két erő­sítő betéttel ellenkező menetű, 38° és 45° kö­zötti menetemelkedési szögű erősítő fémhuzalt csévélünk fel és a tömlőt ismert módon be­burkoljuk. A találmány másik előnyös foganatosítási módja szerint a lélekgumi és a maximálisan két ágyazó textilréteg fölé 6' és 5° közötti me­netemelkedési szögű kisegítő erősítő betétet, az e fölötti textilréteg fölé a kiisegítő erősítő be­téttel megegyező irányban 20° és 30° közötti menetemelkedési szögben első erősítő betétet, az e fölötti textilrétegre az első erősítő betét­tel ellenkező irányban 25° és 35° közötti menet­emelkedési szögben második erősítő betétet, s ezután hasonló módon 35° és 45" közötti menet­emelkedési szögben harmadik, majd 40° és 50 közötti menetemelkedési szögben negyedik erő­sitő betétet és burkoló réteget viszünk fel. A találmány szerinti eljárást részleteiben a rajzon vázolt kiviteli példával kapcsolatiban is­mertetjük.- Az 1. ábra ismert kivitelű 2 betétes tömlő hossz­metszete, részben nézete, a 2. ábra a találmány szerinti eljárással készí­tett, 2 + 1 betétes tömlő hosszmetszete, részben nézete, a lü 15 20 25 EÜ 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents