156409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bifenil-származékok előállítására
156409 13 14 -benzil- vagy -nhalqgénfenol vegyületeket, vagy a 6. példában leírt módon előállítható 2- vagy 3-alkil-, -halogén- vagy alkoxifenol vegyületeket alkalmazzuk kiindulóanyagként, akkor az alábbi megfelelő vegyületeket kapjuk: 5 2-Jhidroxi-,3Hmetil-5-(4'-fluor-2'-metoxifeml)-benzoesav, 2-hidroxi^3-etil^5-(4'-ifluor-!2'-metoxifenil)-benzoesav, 10 2-Jhidroxi-3jmetoxi-5^(4'jfluor-2'-ml etoxifenil)-benzoesav, 2-hidl roxi-3-etoxÍH5^(4'HfluorH2'Hm i etoxifenil)-benzoesav, 2-hidroxi-3-klór-5-(4'-fluor^'^metoxifenil)- 15 ^banzoesav, 2-ihidiroxi-3-bróim-^5-(4'^fluori2'-metoxife, nil)^bemzoesav, 2-ihidroxÍj4-metil-5^(4'-fluor-2'-metox:iifenil)-henzoesav, 20 2-hidroxi-4-etil-5-(4'-fluor-2'-metoxifenil)^benzoesav, 2-hidroxi-4-metoxi-5-(4'-fluo:r-2'-metoxifenü)-benzoesav, 2-hidroxi-4-etoxi-5~i (4'-fluor-2'-metoxifenil)- 25 ^bemzoesav, 2^hidroxi-4-ki lór-5^(4'-fluor-2'-metoxifenil)-<benzoesav, 24iidroxi-4^brőm-5j(4'-fluor^2'-metoxifenil)-*benzoesav, 30 2-ihidroxi-3-metil-'5H(3'T klór-4^fluQrfenil)•nbenzoesav, 2^hidPoxi-3-etil-5^(3'-klór-4'-fluorfenil)--nbenzoesav, 2-hidroxi-3-benzil-5-(3'-klór-4'-fluorfenil)- 35 ^benzoesav, 2-hidroxi-l 3-klór-5-(3'-klór-4'^fluor:fenil)-benzoesav, 2-lhidroxi-:3-ibróm-5-(3'-klór^4'-fluarfenil)-henzöesav, 40 2-hidr>oxi-4-;míetil-5-(2'-klór-4'jfluorfenil)-benzoesav, 2^hidroxi-4-etil-:5-'(2'-klór-4'-fluorfenil)--benzoesav, 2Jhidroxi-'4-bei nzil-<5-(i2'-.klór-4'-d:luorfíenil)- 45 -benzoesav, 2-Jhidroxi-4-klór-5-!(2'-klór-4'-fluorfenil)^benzoesav, 2-ihid!roxi^4-'brám-í5-(i2'-k:lór-4'^fluorfenil)ibenzoesav, • 50 Hasonlóképpen, ha kiindulóanyagként a 4--(4'-fluorfenil l)-fenolt a 6. példa szerinti módon kapott j2-matil-4-i(4HfluortfeMÍl)-fenollal helyettesítjük a fenti példa szerinti eljárásban, ak- 55 kor termékként 2nhidroxi-4^(4'^fluorfeml)-3-metil-benzoesavat kapunk. 8. példa: 2-hidroxi^5^(4'-!fluorfenil)-ibenzoesav-niátriumsó. 60 0,1 mól 2^hidroxi-i5^4'jfluorfen:il)-bi enzoesav és 0,1 mól nátriumhidroxid elegyét 100 ml vízben szobahőfokon 1/2 óra hosszat keverjük. A 6 g reakcióelegyet azután vákuumban bepároljuk; marádékként 2-(hidr>oxiJ5-i(4-'-ifluorfeml)Hbenzoesav-nátriumsót kapunk. Ha a fenti eljárásban 2Jhid:roxi-5^(4'-fluorfenil)-benzoesav helyett a 7. példa szerinti módon kapott további benzoesavszárimazékokat alkalmazzuk kiindulóanyagként, akkor a megfelelő nátriumsóhoz jutunk. Hasonló módon, ha nátriumhidroxid helyett a fenti eljárás során bázisként kólimt, glükózamint, S-imetil-metionint, káliumhidroxidot, ammóniumhidroxidot, báriumhidroxidot, kalciumhidroxidot, piperazint, 7-klór-4--(4-dietilamino-l-:met:ilibut:ilaimino)-k:inolint, 7-klór-4-/4-i [etil-, ( l 2^hid l roxieti l l)-ami!no]-l-meti , :llbutilamino/-kinolint, dimetilaminoetanolt vagy magnéziumhidroxidot alkalmazunk, ugyancsak a megfelelő bázissal képezett sót kapjuk. 9. példa: 2-ihidroxi-, 5-(4'-fluorfenil)-benzoesav-metilészter. 5,0 g 2-hid!roxi-5-(4'-fluorfenil)-benzoesavat 20 ml metanol és 2 ml tömény kénsav elegyében oldunk és az oldatot 5 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Ezután az elegyet lehűtjük és megosztásnak vetjük alá 75 ml víz és 150 ml etilaicetát között. A szerves oldószeres réteget lekülönítjük és így nátriumhidrogénkarbonát oldattal mossuk. A szerves oldószeres fázist vízimentes magnéziumszulfáton szárítjuk, majd vákuumban bepároljuk. Ily módon 5,3 g olajszerű 2-hidroxi^5-i (4'^fluorfeml)-benzoesav-metilésztert kapunk. Ha a fenti eljárás során kiindulóanyagként a 2-i hidroxi-!5-!(4'-fluQrfenil)-<benzoesav helyett a 7. példa szerinti módon kapott további benzoesav származékokat alkalmazzuk, ugyancsak a megfelelő metilészterekhez jutunk. Hasonlóképpen, ha a fenti eljárás során metanol helyett etanolt vagy nnbutanolt alkalmazunk, a megfelelő etil- ill. n^butil-észtereket kapjuk. 9A. példa: l,;3-b!Ísz-i[5'-(4"-fluorfenil)^2'-a:cetoxi-benzoiloxi]-propán. 0,1 mól 2-aoetoxi^5^(4'-fluorfeni'I)-benzoesav és 0,15 mól tionilklorid elegyét visszafolyató hűtő alatt forraljuk mindaddig, míg a hidrogénklorid-fejlődés gyakorlatilag meg nem szűnik. A tionilklorid feleslegét azután vákuumban eltávolítjuk. Az így kapott nyers savkloridot 100 ml piridinben oldjuk és 0,05 mól propán-l,i3-diolt adunk hozzá. Az elegyet 2i5 C° hőmérsékleten 24 óra hosszat állni hagyjuk, majd a piridint vákuumban, 40 C° alatti hőmérsékleten elpárologtatjuk, a maradékként kapott terméket 'benzollal felvesszük, híg sósavoldattal mossuk, majd híg nátriumhidrogénkarbonátoldattal, azután a terméket szilikagélHOSzlopor: kromatografál;juk. Aoetont növekvő mennyiségi arányban tartalmazó benzollal eluálva 1,3-bisz-7
