156405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntöttvasból vagy ötvözött öntöttvasból készített, süllyesztéses préseléssel kialakítandó, könnyűfém alaktestbe való beágyazásra alkalmas betét előállítására

156405 3 4 A találmány célkitűzése tetszés szerinti ki­alakítású öntvényeket felületüknek tetszés sze­rinti részén kialakított szabálytalan kiugrások­kal és üregekkel, olcsó és egyszerű módszerrel úgy előállítani, hogy a kiugrásokkal és üre­gekkel kialakított felületek kellő ellenállással rendelkezzenek ahhoz, hogy meleg sajtolással könnyűfém alaktestekbe való beágyazásuk le­hetővé váljék és ugyanakkor felületük kellően hasadozott legyen, hogy a kívánt anyagössze­kapcsolódást biztosítsák. A találmány szerint a kitűzött feladat meg­oldásához olyan öntőformát alkalmazunk, mely elvileg homokfarmaként van kiképezve, azon­ban azon a részen, ahol az öntvény hasadozott felületét biztosítani kell, legalább is az üre­ges alaktestet határoló szakaszban nem kvarc­homokból, hanem valamely szemcsés karbonát­ból, pl. kalciumkarbonátból (CaCO.-j), magné­ziumkarbonátból (MgCC^) vagy nátriumkarbo­nátból (N'aCOa) áll, melynek bomlási hőmér­séklete alacsonyabb, mint az öntési hőmérsék­let. A folyékony öntöttvasnak vagy ötvözetnek ebbe a fanmába való ibeöntése során a formát határoló karbonátszemcsék részben szétbamla­nak, vagyis CO^re és szilárd fémoxid részre (pl. CaO, MgO vagy NaO) bomlanak. A vas­fém folyékony állapotában a CO2 képződés kö­vetkeztében szabaddá váló üreges terekbe ha­tol, másrészt maguk ,a CO2 buborékok is üre­ges tereket létesítenek, és ily módon az önt­vényeik a kívánt helyeken a szükséges kiugrá­sok és üregek keletkeznek. Mivel ennek során a folyékony vasfém lehűlése nem megy gyor­san végbe, az anyag sem válhat rideggé és így a keletkezett felületeik ellenállóiképesek. Amennyiben a keletkezett üreges terekben szi­lárd fémoxid részek rakódnának le, azokat is­mert eljárással, megfelelő savak alkalmazásá­val távolíthatjuk el. Mivel a fémoxid részecs­kék (ellentétben a homokszemcsékkel) már kez­dettől fogva lazán helyezkednek el az öntvény­ben és így a savak nagy felületen támadhat­nak, a kioldás művelete is rövid idő alatt megy végbe. Emellett a művelet olcsó savak­kal, mint pl. sósavval (HCl) is elvégezhető. A folyékony vasfém behatolásénak meg­gyorsítása érdekében célszerű a karbonátszem­ciáket nem túl kis méretben megválasztani. A szemcsenagyság előnyösen 0,4 és 1 mm között van. Különösen előnyös olyan vegyes szem­cseméretet alkalmazni, melynél a 0,6 mm szemicsenagyságú részek aránya 10% alatt van, jó eredmény érhető el azonban olyan frakció esetén is, mély 40%-ig 0,4—0.6 mm közötti szemcsenagyságiból áll, A fentiekben említett szemesenagyságok és szemcsefrakciók alkalmazása biztosítja, hogy a formamassza az egymás mellett és egymás fö­lött elhelyezkedő szemcsék között viszonylag igen nagyszámú, szabad teret biztosító halma­zatot alkot. Annak érdekében, hogy ezt a ked­vező tulajdonságot biztosítsuk, egyéb kötő­anyagokat, így vízüveget csak igen kis meny­nyiségben, éppen csak a szemcsefelületek ned­vesítéséhez szükséges mennyiségben alkalma­zunk. Ugyancsák ajánlatos gömb alakú, pl. gyöngyszem szemcséket alkalmazni, mivel az ilyen szemesékből készült halmaz tartalmazza a maximális számú szabad teret. Az úgyneve­zett kicsapó eljárás szerinti vízlágvitásnál, mely abból áll, hogy a lágyítandó vízhez mésztejet adagolunk kis gyöngyök alakjában, CaCC>3 csa­pódik ki, mely .minden további nélkül felhasz­nálható. Magától értetődően mechanilkus úton szétaprított, megfelelő nagyságú kalciumkar­bonát részecskék is felhasználhatók. Amennyiben valamely öntvénynek csak egyik felületét kell hasításokkal (repedezetten) kiké­pezni, úgy természetesen a formának csak a megfelelő részét kell a találmány szerint ki­alakítani, vagy azt, mely az öntvény megfe­lelő oldatával érintkezik. Egyébként lehetséges azokat a szakaszokat, melyeket az öntvényen sima felülettel kívánunk kiképezni, az öntő* formában egy réteggel vagy finomszemcséjű formánom okkal borítani. A találmány szerinti eljárás fő alkalmazási területe robbanómotorok és dieselmotorok du­gattyúinak előállítása, melyek könnyűfémből préseléssel készült dugattyűtestfoől és az abban beágyazott, úgynevezett gyűrűs bordából, va­gyis egy gyűrű alakú vasbetét részből állnak, mely a dugattyú fenékrészéhez legközelebb fekvő dugattyúgyűrű-horony erősítésére szol­gál. A találmány szerinti eljárással öntött gyű­rűslborda a könnyűfém dugáttyútest préselése során abiba beleilleszthető és ugyanakkor a gyűrűs borda felületéneik 'kiugrásai és üregei közé a préselés során behatoló könnyűfém ki­váló rögzítést, kiihorgonyzást biztosít. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás öntöttvasiból vagy ötvözött öntött­vasból készült, süllyesztéses préseléssel előállí­tott könnyűfém alaktest belsejébe való beágya­zásra alkalmas betétdaralb előállítására, mely­nek a könnyűfém alaktesttel érintkezésibe jutó felületein számos szabálytalan alakú kiugrás és mélyedés van, azzal jellemezve, hogy a be­tét öntéséhez olyan formát alkalmazunk, mely legaláíbib a forma-üreg határoló szakaszaiban, — melynek megfelelő részeken a betéten a szabálytalan alakú kiugrások és üregek kikép­zése szükséges, — sima felülettel oly szemcsés karbonátokból van, melyek bomlási hőmérsék­lete az öntési hőmérséklet alatt van, a folyé­kony fémnek ebbe a formába beöntésével a betétet kialakítjuk és azután a formából ki­vesszük, majd pedig sorba a felületére tapadt karbonátszemcse részeket a betétnek pl. só­savba (HCl) történő bemerítésével eltávolítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy az öntő­forma készítéséhez 0,4—-1 szemcsenagyságú karbonátot használunk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 40 . 2

Next

/
Thumbnails
Contents