156385. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lizergsavamidok előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI 156385 LEIRAS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. XI. 15. (GO—1028) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1969. II. 22. Megjelent: 1970. IV. 15. TT Szabadalmi osztály: 12 p 6—10 Nemzetközi osztály: C 07 d9 osrWvozá.-. De-itnál Feltalálok: Magóné Karácsony Erzsébet oki. vegyész, 30%, Balogh Tibor oki. vegyészmérnök, 25%, Dr. Borsi József orvos, 30%, Dr. Elek Sándor orvos, 5%, Dr. Polgári István állatorvos, 5%, Lőwinger László oki. vegyészmérnök, 5%, Budapest Tulajdonos: Gyógyszerkutató Intézet, Budapest Eljárás lizergsavamidok előállítására A találmány tárgya új eljárás farmakológiai­lag hatásos d-lizergsavamidok előállítására. A farmakológiai hatással rendelkező anya­gok között fontos helyet foglalnak el a d­-lizergsav aiminoalkoholokkal képezett amidjai. a Az irodalomban több módszer ismeretes d­-lizergsavaímidok félszintetikus előállítására. A legismertebb eljárás szerint d-lizergsavazidot kapcsolnak aminoalkoholokkal [A. Stoll, A. Hofmann, Helv. 26, 922, 944 (1943); 1219 492 10 sz. német szabadalom]. Ezzel az eljárással csak igen rossz kitermeléssel és nagy veszteséggel lehet lizergsavamidakat nyerni, mert gyártás köziben a d-lizergsavhidrazid jelentős hányada d,l-lizergsavhidraziddá alakul át, ami a hoza- 15 mot és a termék tisztaságát erősen rontja. Másik ismert eljárás szerint d-l'izergsavat trifluoreoetsav jelenlétében kapcsolnak amino­alkoholofekal (2 736 728 sz. amerikai szäbada- 20 lom). Hasonló eljárást ír le az 1 040 560 sz. né­met szabadalom, mely lizergsavat vagy annak báziikus sóját kéntrioxiddal vegyes anhidriddé alakítja és utóbbit kapcsolja különböző primer vagy szekunder aminokíkal, illetve aminoalko- 25 holokkal. Ezekneik az eljárásoknak nagy hát­ránya, hogy a kívánt terméken kívül nagy számiban képződnek melléktermékeik; emiatt rendkívül nehéz a rossz hozammal képződő fő­termék kinyerése és tisztítása. 20 A 216 679 sz. osztrák szabadalom aminoálko­hólokat aromás vagy alifás karbodiimidék se­gítségével kapcsol lizergsa'vval. E módszer hát­ránya, hogy reakció köziben igen nagy mértékű raoemizálódás történik. A találmány alapja az a felismerés, hogy a lizergsavnak aminosavészterekkel képezett sav­amidjait alkáliföldfém-bórhidrideíkkel redukál­va, szelektíven hidroxil-csoport tartalmú lizerg­savamid-szarmazékokká lehet alakítani. Ez a felismerés azért meglepő, mert más redukáló­szerek az észter-csoporton kívül a molekula egyéb redukálható csoportjait is hidrogénezik. A találmány eljárás farmakológiailag hatásos I általános képletű — ahol m egész szám 0-tól 4-ig, n egész szám 0-tól 3-ig, X jelentése nor­mál vagy elágazott szénláncú alkil-, hidroxi­alkil-, tioalkil-, vagy hidroxil-csoporttal helyet­tesített fenil-, indolil-, imidazolil-csoport, R hidrogén vagy alkil-osoport — d-lizergsavami­dok és azok savaddíciós sóinak előállítására, amely abban áll, hogy valamely II általános képletű vegyületet — ahol m, n, X és R jelen­tése a fenti és R' alkil-csopartot jelent — al­káliföldf ém-bórihidriddel szelektíven reduká­lunk, és a kapott I általános képletű vegyüle­tet az -oldatból ismert módon kinyerjük, vagy kívánt esetben szerves vagy szervetlen savak­kal addíciós sókká alakítjuk. 156385

Next

/
Thumbnails
Contents