156366. lajstromszámú szabadalom • Tolókemence szállítószalaggal anyagdarabok hőkezelésére, különösen nagy hőmérsékleteknél, védőgázatmoszféra alatt

156366 ken fellépő fékezőerők következtében további szalagra ható húzóigénybevételek lépnek fel. A szalagra ható húzóigénybevételek összessége a nagy hőmérsékletek tartományában az itt fellépő szilárdságcsökkenés miatt túlzott nyúlás- 5 hoz és nagy szalagkopáshoz vezet. Azonkívül azok a tolóikemencék, amelyeknél a szalag a kemence alatt a hideg tartományban . fut visszafelé, rossz energiahatásfökkal dolgoznak, mivel a szalagot valahányszor újra befut 10 a kemencébe, újra fel kell melegíteni. A védőgázatmoszféra alatti hőkezelésnél sok esetben a fent megnevezett okokból szükséges fűtőtér és védőgáz alatt álló munkatér szétválasztás megoldhatatlan, ill. csak nagy technikai 15 ráfordítással végezhető el az ezeknél a kemencéknél a szétválasztó retortánál a tengely és szalagátvezetési helyeken jelentkező tömítési nehézségek miatt. Az edző kemencéknél az edzési hőmérséklet tartományában dolgozó hajtó- 20 dobot ugyancsak nagy ráfordítással vízzel hűtött hajtótengellyel és tengelycsapágyazással kell ellátni. A lengő retorta vagy lengő tűzterű retortás kemence lehetővé teszi ugyan a fűtőtérnek a 25 védőgáz alatt álló munkatértől való kifogástalan szétválasztását retorta segítségével, azonban a felmelegítendő termék szállításánál a következő hátrányok mutatkoznak: kopás azáltal, hogy a termék a retorta vagy tűztér fenekén 30 súrlódik; deformálás veszélye bizonyos részeknél a lökésszerű előrefelé mozgás következtében; az anyag szakaszos szállítása nagyságtól, alaktól és súlytól, valamint a retorta vagy lengő tűztér aljának tulajdonságaitól függő vál- 35 tozó átfutási időkkel. Ezeknek a kemencéknek további nagy hátránya a retorta erős és költséget igénylő kopása. A rendszerint nehéz és hőálló öntvényből készült retorta a nagy hőmérsékletre fel- 40 melegített kemencetérből a nem fűtött kemenceajtónyakon keresztül van kivezetve. A nagyon nagy hőmérsékletkülönbség következtében a retorta anyagszerkezetében nagy feszültségek lépnek fel. A retortára ható, a felmelegítendő 45 anyag szállításához szükséges, lengőmozgást megakadályozó erős ütközések rendszerint igen rövid idő után a retortafalaik deformálódásához és repedések képződéséhez vezetnek. Azonkívül éppen a szállítási lökések és a padlónak az ed- 50 zendő anyaggal való terhelése miatt a retortapadló teknőszerűen deformálódik, aminek következtében a fent említett, szállításnál fellépő hátrányok még erősebben jelentkeznek. A találmány célja olyan tolókemence létesí- 55 tése folyamatos hőkezeléshez, különösen acélból levő darabok részére, amely az előzőekben leírt kemencék előnyeit egyesíti és hátrányait kiküszöböli. A találmány feladata olyan tolókemence lé- 60 tesítése, amely lehetővé teszi zárt, terheletlen, ezáltal vékonyfalú retorta beépítését, és amelynek a felmelegítendő termék állandó lökés és kopásmentes szállítását biztosító eszköze, valamint a szállítószalag körülfutását a kemence 35 fűtőterébe ill. a retorta belsejében és a szállítószalag meghajtását biztosító eszköze van. A találmány szerint a felmelegítendő termék szállítását olyan szállítószerkezet biztosítja, amely önmagában zárt, önhordó aggregátként a retortába, vagy a kemencetűztérbe behelyezhető és működéséhez semminemű tömítetlenséget okozó tengelykivezetésre nincs szükség. Védőgázüzemmel működő retorta alkalmazásánál ez csupán a kemence tűz- és munkatératmoszférája részére képez választótestet, de mechanikailag teljesen terheletlen. A retorta tehát vékonyfalú anyagból készülhet. A fűtőtérpadlón, ill. az azon nyugvó retortapadlón álló önhordó szállítószalagszerkezet példaképpen a következő főrészekből áll: tartóállvány, szállítószalaglap, lamellás szállítószalag, kifutóoldali helytálló terelőív visszatartófogakkal, bemenőoldali szállítóterelőív szállítófogakkal. A tartóállvány két oldalfalból áll, amelyeket meghatározott távolságokban kereszttartók kötnek egymással össze. A kereszttartók úgy vannak elrendezve, hogy alattuk a szalag visszafutásához szükséges elegendő szabad hely van. A kereszttartókra a 'mozgatható közbenső padló szállítószalaglap formájában, a súrlódás csökkentése végett görgők közbeiktatásával van felhelyezve. A szállítószalaglapon nyugszik a lamellás szállítószalag előremenő, terméket hordó része, amelyet az előremenő út végén, helytálló terelőgörgőn keresztül, a lamellás szállítószalag tagjaiba benyúló visszatartófogakkal lefelé eltérítünk. A szalag itt hurkot képez, és a retorta ill. tűztérfenéken fekve a tartóállvány kereszttartói alatt a bemenőoldalhoz vezetjük vissza. Itt a második terelő szállítófogai között fekszik, amelyek a mozgatható szállítószalaglappal vannak mereven összekötve, és ennek visszafelé mozgásakor a visszatérő szállítószalagrész viszszahúzását elvégzik. Ehhez csatlakozóan ismét egy szalaghurkot rendezünk el, amelyből a szalagot vezetőíven át a szállítószalaglapon a bemenőrészhez vezetjük vissza, és így a kör záródik. A leírt megoldás helyett a mozgatható közbenső padlót képező szállítószalaglapot rögzített, az állvánnyal összekötött közbenső padló ill. görgős mozgó padló helyettesítheti. A viszszatartófogakkal ellátott helytálló terelőt pedig az előremenő pálya végén szállító elemként alkalmazott .szállítófogas mozgatható terelő helyettesítheti. Az összekapcsolt szállítóelemek ismertetett alakján kívül a szalag előre és visszafelémozgatásához egyedi meghajtást is alkalmazhatunk. A szalag hajtó elemeinek egyenesvonalú előre és visszafelé mozgása következtében ütemesen mozog előrefelé (szállítólemez ill. szállítandó terelő az előremenő út végénél), míg a beállított löketnek megfelelően a szalagot a szállítás irányában magukkal viszik, és az előremenő út végén levő hurok a lökethosszal megnő. A szalag ebből a hurokból azonos löket?