156337. lajstromszámú szabadalom • Készülék elektrotechnikai tekercselt testek, különösen csévék előállításához való szigetelt vagy nem szigetelt fémfólia sorjamentes levágására

156337 4 gyakran a fóliák széleinek hosszirányú hullá­mosságáibaai nyilvánul. Az élek utólagos szige­telése elkerülhetetlen. Vékony fóliáik esetén ez az eljárás nem alkalmazható. Van olyan isimert megoldás is, amelynél a fémfóliát a kétoldalon 5 fölvitt lakikrétegek között a homlokoldalon ki­maratják, úgy hogy a lakkrétegek a fólia' szé­lén túlnyúlnak. Ez az eljárás igen nagy r&íordítással jár, mert a miarató folyadék a fölcsévélt fóliatéker- jg eset teljes egészében átjárja, úgy hogy utólag mosással és szárítással járó áttekercselésre van szükség. A lakkrótegek túlnyúló szélei igen könnyen megsérülnek. Más isimert eljárásnál a sorját több kefében- 15 ger alkalmazásával távolítják el. Ezek a hossz­irányban vezetett szalaghoz viszonyítva haránt­irányban pörögnék és a vágási sorját eltávo­lítják. Minthogy azonban a már előállított szi­getelő rétegek is megsérülnek, utólagos szigete- 20 lést kell alkalmazni. ' Javasolták már két olyan fólia alkalmazását is, amelyeknél tekercseléskor az élek oldalirá­nyú viszonylagos eltolásával közvetlen érintke­zésüket megakadályozzák. 25 A sorja eltávolítása szigetelési okok miatt nem okvetlenül szükséges, tekercselési szem­pontokból azonban tanácsos. A két fólia párhu­zamos kapcsolása kis vezető keresztmetszetek esetén a fóliavastagság szempontjából hátra- 30 nyos. A so.rjahegyeken továbbá kedvezőtlen elektrosztatikus tér is kialakul. A találmány elé háruló feladat, hogy a gyártó üzem által szállított fémfóüiát kémiai vagy elektrokémiai kezelés nélkül tekercselés céljára 35 előkészítsük, valamint fóliatekercsek előállítá­sát különleges közbenső szigetelő rétegek alkal­mazása nélkül lehetővé tegyük és egyszerűsít­sük. A találmány értelmében a fóliát egy-egy kés- 40 görgővel vágjuk le, amelyeknek éleit rugóerő alátétgörgőn Vezetett fóliába nyomja, vagype­dig az élek meghatározott vágási mélységre helytállóan vannak beállítva. Annak elkerü­lése végett, hogy a széleken dudor alakú el- 45 húzódások kelétkezzenek, a késgörgők tenge­lyeit az alátétgörgőíhöz viszonyítva rézsútosan állítjuk be. Az egymással szöget bezáró vágó­élek következtében hámozó vágás jön létre, a késgörgők egyre nagyobb nyíróellenálllásba üt- 50 köznek és a fóliában nagy harántirányú húzó­igénybevételt ébresztenek, amelynek következ­tében az élekkel érintkező szerkezeti anyag még le nem vált része átszakad. A vágóélek tom­pasága szerint vízszintes elhelyezkedésű kis- 55 mérvű szákadási sorja keletkezik, amely azon­ban a fóliaszalag föltékereselésekor nem hat zavarólag. A szakadás következtében a fólia szélei harántirányban megnyúlnak és a szélek esetleges huHlámosságát megszüntetik. 60 A levágott fóliának trapéz alakú keresztmet­szete van, amelynél az oldalak rézsutosságát a késgörgő geometriai alakjával és beállításával változtathatjuk. 65 Csak egyik oldalán szigetelt fémifóliának az alátétgörgők félé eső lakk- illetőleg oxidrétege folytán a fóliaszalagon olyan szigetelő réteg van, amelynek szélessége nagyobb a kereszt­metszeti trapéz rövidebb oldalának hosszánál. . Ezzel elérjük, hogy a fólia tekercselésekor a szigeteletlien felső felületet a fölötte levő menet szigetelő rétege mindig egész szélességben leta­karja. Ennek feltétele azonban, hogy a fólia oldalirányú viszonylagos eltolódás nélkül kifo­gástalanul fusson föl a tekercsre. A fólia keresztmetszetének ilyen alakja meg­akadályozza a menetek közötti rövidzárlatot. Kétoldalt szigetelt fóliával fokozott biztonságot érhetünk el, minthogy fölfelé a trapéz alakú keresztmetszet felső Sarkai is le vannak ta­karva. Az élek utólagos kezelésére nics szük­ség, mert a szigetelési értékék éneikül is kielé­gítők. A fóliaszalagot az alátétgörgőn úgy vezetjük vissza, hogy görbülete a tekercselés görbületé­vel ellentétes legyen. Ennek következtében a trapéz alakú keresztmetszet alakját a hajlító feszültség megváltoztatja, amennyiben az előbb alul elhelyezkedő szakadási élek valamivel föl­felé tolódnák, úgy hogy a sorja a következő menet érintkezési körzetén kiviül esik. A le­vágást a járulékos fóliakezelő műveletek elma­radása folytán közvetlenül a csévélő gépen vé­gezhetjük. A készletgörgőről lefutó fóliaszala­got ugyanis előbb a levágó berendezésen ve­zetjük át, majd ezt követően tekerccsé csévél­jük. A gyártó mű által szállított fóliatékercsek tehát tároláskor és szállításkor semmiféle kü­lönlegesen nagy gondosságot nem igényelnek. A fóliaJkezelés egyszerűbbé válása lehetővé teszi, hogy a műszaki szempontból előnyös fó­liatekericséket kisebb elektrotechnikai készülé­kekhez kiterjedtebben alkalmazzuk. Ezeknél kis vastagságú fóliák alkalmazása mindezideig körülményes kezeléseket tett szükségessé, köz­benső szigetelő rétegek alkalmazásakor pedig a tekercselés töltési tényezője vált kedvezőt­lenné. Kondenzátorok előállításakor a találmány al­kalmazása ugyancsak egyszerűbb gyártást ered­ményez. A találmányt a továbbiakban példaíkénti ki­viteli alakkal kapcsolatban a rajz alapján is­mertetjük. A rajzon: Az 1. ábra a találmány szerinti levágó beren­dezés példaikénti kiviteli alakjának távlati képe. A 2. ábra szalag jellegzetes keresztmetszete levágás és irányváltó tekercselés után. Fékezett lefejtő berendezésről távozó 1 fólia­szalag szigetelő rétegével 2 alátétgörgőn átvet­ve ezt forgásba hozza. Beállítható 3 nyomóru­gók lengetíhetően elrendezett ágyazó bakokra függesztett 4 emeltyűket 5 késekkel együtt az 1 fóliának nyomják. A szorító nyomásnak ak­korának kell lennie, hogy az 5 kések az 1 fóli­án keresztülhatolhassanak. A 4 bakok függő­leges szimmetria síkhoz viszonyítva alfa szög o

Next

/
Thumbnails
Contents