156324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált p-alkoxiaril-ecetsavak amidjainak, N-hidroxiamidjainak és utóbbiak sóinak előállítására
156324 10 butoxifemlaeetamidot szűrjük és szárítjuk; hozam: 73%; 150^152 C°. Ugyanezzel az eljárással még az alábbi savakat állítottuk elő: N4iidroxi-<3-klór-4-propiloxifenilaícetaimid Cl CH3 —CH 2 —CH 2 — O-/ o \-,OH2 — CO—NHQH Ferrikloriddal borvörös színeződés; N-hiidroxi-!3-klór-4-izobutoxifenilacetamid Cl \_ (CH3 ) 2 CH—CH 2 —O—<^ o \-^CH 2—CO—ÍNiHQH Ferrikloriddal borvörös színreakció; olvadáspont 138—140 C°. N4iidroxi-3-klór-4-izoamiloxifenilacetamid Cl álatlan arilaicetamidot olyan módon is előállíthatunk, hogy a megfelelő sav ammóniuimsóját víztelenítőszerrel kezeljük, vagy pedig a megfelelő sav észterét ammóniagáz alkoholos ol-5 datával kezeljük, vagy pedig WiUgerodt-reaíkcióval lezárt csőben, vagy reaktorban megfelelő szulbsztituált aicetofenonból, kén, ammónia és piridin jelenlétében. 10 5. példa: 3-Klór-4-ibutoxifenilacetamid előállítása Cl 15 20 CH3—ÖH2 —CH 2 — CONH2 —CH2 — (GH3 ) 2 OH^OH 2 -43H 2 —O-o -CH, 0,3 g nátrium ammóniával telített 300 ml metanolos oldatához 0,15 mól etil-3-klór-4-!butoxifenilacetát oldatát adjuk. A reakcióelegyet 2—3 órán át ammónia-gázáram átvezetésével ammóniával telítve tartjuk, majd éjjelen át 25 állni hagyjuk. Ezután vizet adunk a reakcióelegyihez, aminek hatására 3Hklór-4-butoxifenilaoetamid válik ki, 124—125 C° olvadásponttal. Ugyanezzel az eljárással az alábbi amidokat állítottuk még elő: — CO-^NHQH Ferrikloriddal borvörös színeződés; olvadáspont: 149—15Í C°; N-feidroxi^24dór-443utoxifenilaoetamid CH3 —GH 2 ^CH 2 -^CH 2 —O— \ o \ JCH,CI — CO—NHOH Ferrikloriddal borvörös színreakció; N4iidroxi-3^brám-4-butoxiífenilacetamid Br 30 35 40 45 _/ OH3 -HCH 2 —CH 2 —GH 2 —O— / — CO-4NHOH Ferrikloriddal borvörös színreabció. —CH<>B. Eljárás I általános képletű olyan halogénezett arilecetsavarnidok előállítására, amelyeknek képletében R6 és R 7 = H vagy valamely fenti szubsztituens, R4 = R 5 = H, és R^ és R 3 hidrogéntől eltérő gyököt jelentenek. Ezeket az amidokat úgy állítjuk elő, hogy olyan halogénezett ariiecetsavat, amely a karboxilHcsoporthoz viszonyítva para-helyzetiben alkil-, alkenil-, alkinil-, cikloalkil-, cikloalkenilvagy arilcikloalkil-gyökkel van szubsztituálva, matalloid^oxikloriddal reagáltatunk. Az így kapott megfelelő savklorid ammónia, vagy primer, vagy szekunder amin jelenlétében a megfelelő szubszitituálatlan, N-szuibsztituált vagy N-50 55 60 3-klór-4-propiloxifenilaeetamid Cl CH3 —CH 2 -^CH 2 —O— <f o ^>^CH2 —CON-H 2 3-klór-4-izobutoxifenilacetamid Cl \ (CH3)2 CH—CH 2 —O— <f o ^>—GH 2 —CONH 2 Olvadáspont: 12,2—123 C°; 3-klór-44zoamiloxifenilacetamid (CH3 ) 2 CH^CH 2 —CH 2 —O-^ c Olvadáspont: 115—117 C°; 2-Mór-4-butoxifenilacetaimid Cl \. -OH2 —CH 2 —CH 2 —O• -43H,—CONH, OH, o >-GH2 —CO:NH 2 3-bróm-í4-Jbutoxiífenilaeetamid Br \ CH,—OH2 —CH 2 —CH 2 —O— < diszubsztituált arilacetamidot adja. Szubsztitu- 6 5 —CONH 2 V —-CH.2 5
