156284. lajstromszámú szabadalom • Gép termények frakcionált betakarításához

156284 3 4 mesbetákarító géppel a növények egyrészénél a szálanyag egyes helyeken — különlegesen pedig a felső részében — imint pl. termésben; más növényéknél a növény esetenként változó, kü­lönösen felső hányadában a rendkívül kedvező 5 összetételű (koncentrált tápanyagát egy menet­ben való közvetlen (frakció alakításával be lehet takarítani. A tápanyagot koncentráltan tartal­mazó növényi rész elkülönítetten való begyűj­tése és annak különös gonddal való kezelése 10 csökkenti a betakarításból eredő tápanyag vagy szem veszteségét. A betakarítási technológia jelleimzője, hogy alkalmazkodni tud a különböző (magasságú és fajtájú galbonafélékhez, valamint takarmány- IS növényekhez, a szálhosszúságuk, valamint a ka­lászok, illetve szemtermések imagasságbeli hely­zetének 'eltéréseihez. Az eljárással a itakarmány­növényék különböző szintjein a tápanyag (minő­ségének, valamint változó mennyiségének meg- 20 felelően, biológiai szempontból meghatározott, illetve [megválasztott tulajdonságú takarmány frakciókat lehet a betakarítás 'folyamán elő­állítani. Ennek lényege és előnye, hogy a ta­karmánynövények felső nagy fehérjetartalmú és 25 csekélyebb rosttartalmú részét az alsó részéktől elkülönítve takarítjuk be, (anélkül, hogy a nö­vények egyik részének érettségi foka következ­tében a másik részben veszteslégek keletkezné­nek. 30 A különféle növények betakarítása esetében az alábbi előnyöket nyújtja a két vágási szintű betakarítási rendszer. Az állatállomány szárazanyag felvevő képes­sége (korlátozott, ezért fontos, hogy koncentrál- 35 tabb takarmányokkal lássuk el őket, és ez az alaptakarmányra is vonatkozik, mert enéllkül öröklött termelőképességüket nem tudják ki­fejteni. A növényzet alsó szintjében ia kevésbé értékes 40 szár dominál. Ismeretes továbbá, hogy az alsó levelek jelentős része sárgult, töredezett és táp­anyag szempontjából soík esetben nem jelentős. A silókukorica, a cirdkfélék, a napraforgó és más silózásra szánt növények, kicsiny tápláló- 45 anyag-(koncentrációjú, nagy nyersrosttartalmú negatív itáplhatású alsó részeit a helyszínen visz­szahagyjuk, vagy felszecskázva szótterítjük és alászántjuk. Az alászántott szárrészekkel vissza­pótolt szerves anyag és ásványi sók mennyisége 50 jelentékeny, melynek következtében javul a talaj szerkezete, a talaj jobb beéredése révén jobb minőségű vetőágyat kapunk. A kalászosok komibajnartatiása és betakarítása során a pelyva és török elvész imint takarmány. A ikétvágási szintű egységes betakarítási rend­szer alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy a gabonaféléknek csak a felső, kalászos részéit bocsássuk keresztül a cséplőszerkezeten, azt is úgy, hogy a pelyva és a keletkező törek ne men­jen veszendőbe. A kalászalkotórészdk begyűjté­sénél 15 q/kh szemtermés esetén 4,5 q/kh takar­mányozásra alkalmas pelyvával és törekkel szá­molhatunk. A gabonanövény alsó része pedig töretós és így levélveszteség nélkül kerül a bá­lázó szerkezethez vagy mlás imádon kerül be­gyűjtésre. A szálastakarmány ok betakarításakor a két­vágási szintű betakarító géppel és rendszerrel ki lehet használná azt az adottságot, hogy a növény (felső részében a takarmány egységnyi mennyiségben az értékesebb tápanyagok meny­nyisége két-háromszorosa, esetenként sokkal többszöröse a növény alsó részélben található­nak. A kisebb nyersrosittartalmú frakoiólban abszo­lúte több a fehérje, ami — természetesen állat­fajok szerint a szokásos korlátok között — a belőle (készült liszít, vagy pép abrak jelleggel való felhasználását teszi lehetővé. Frakcionált betakarítás nyomán megváltozik a takarmány kalória-fehérje aránya, ez növeli az így begyűjtött takarmány értébét. A balória­-fehérje arány javulásának méritéke szeriint re­latíve növekszik a fehérje készlet a növények felső, levelesebb frakciója egyben karotint is Viszonylag többet tartalmaz, imint az egész nö­vény. A lucerna két különböző kaszálásából egy­értelműen megállapítható, hogy az alsó 2/5 szintmagasságban legnagyobb a nyersrosttar­talom (30—40%) és legkisebb a nyersfehérje (8—10%) és nyerszsír i(l—1,8%), valamint a CaO (0,6—1,6%) és karotin ((20—40 mg/lkg) mennyi­sége. A növényállomány egy bizonyos felső ré­szének külön betakarításával a fentinél lényege­sen értékesebb terményfralkeió hozható létre. A felsőrészben az előbbi sorrendben (az egység­nyi takarmányban található alkotó rész 8—12%, 28-^32%, 2,8—3,2%, 1,8—2% és 60—80 mg/kg. A szálastakarmány növény alsó hányada ki­elégítő Ikoncentrációban tartalmaz tápanyagokat, így tömegtakarmány céljára alkalmas. A levél­-szárarány, kedvezőtlen alakulása viszont hideg­levegős tartósítási rendszerben a szárítás fel­tételeit javítja, így szántóföldön való szárítás­ideje lecsökken. E betakarítási rendszernek a szálasitakarimá­nyok esetében való felhasználása lehetővé teszi viszonylag fejlett állapotban való betakarítását, évelő növények esetében ez a termőképesség fenntartását segíti elő. A betakarítási rendszer üzemgazdasági előnye 'mutatkozik abban, hogy az alsó, értéktelen nö­vényrészek tfelszecskázása és szétszórása révén (elsősoriban (kukorica és más silótalkarmányok esetében) csökken a betakarítandó tömeg, s méghozzá .szelektíven csökkenithetjük az amúgy­is imindig szűk száEítókapacitás túlterheltségét. A gabonafélék újrendszerű betakarítása a szállítási feladatokat nem növeli. Üzemgazda­sági előnye 'mutatkozik lábban, hogy a beren­dezés a jelenlegi kombájnoknál könnyebb, egy­szerűbb így olcsóbb. A szalma nagyrészének a cséplőszerkezetiből való kiiktatása növeli a be­rendezés teljesítőképességét, így gyorsítja az aratást. A kalászalkotárészek tárolásával a szemtermés ufcóérése .(fermentációja) is végbe­megy, így nem kell a teljes érést az egész ga-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents