156284. lajstromszámú szabadalom • Gép termények frakcionált betakarításához

156284 3 4 mesbetákarító géppel a növények egyrészénél a szálanyag egyes helyeken — különlegesen pedig a felső részében — imint pl. termésben; más növényéknél a növény esetenként változó, különösen felső hányadában a rendkívül kedvező 5 összetételű (koncentrált tápanyagát egy menetben való közvetlen (frakció alakításával be lehet takarítani. A tápanyagot koncentráltan tartalmazó növényi rész elkülönítetten való begyűjtése és annak különös gonddal való kezelése 10 csökkenti a betakarításból eredő tápanyag vagy szem veszteségét. A betakarítási technológia jelleimzője, hogy alkalmazkodni tud a különböző (magasságú és fajtájú galbonafélékhez, valamint takarmány- IS növényekhez, a szálhosszúságuk, valamint a kalászok, illetve szemtermések imagasságbeli helyzetének 'eltéréseihez. Az eljárással a itakarmánynövényék különböző szintjein a tápanyag (minőségének, valamint változó mennyiségének meg- 20 felelően, biológiai szempontból meghatározott, illetve [megválasztott tulajdonságú takarmány frakciókat lehet a betakarítás 'folyamán előállítani. Ennek lényege és előnye, hogy a takarmánynövények felső nagy fehérjetartalmú és 25 csekélyebb rosttartalmú részét az alsó részéktől elkülönítve takarítjuk be, (anélkül, hogy a növények egyik részének érettségi foka következtében a másik részben veszteslégek keletkeznének. 30 A különféle növények betakarítása esetében az alábbi előnyöket nyújtja a két vágási szintű betakarítási rendszer. Az állatállomány szárazanyag felvevő képessége (korlátozott, ezért fontos, hogy koncentrál- 35 tabb takarmányokkal lássuk el őket, és ez az alaptakarmányra is vonatkozik, mert enéllkül öröklött termelőképességüket nem tudják kifejteni. A növényzet alsó szintjében ia kevésbé értékes 40 szár dominál. Ismeretes továbbá, hogy az alsó levelek jelentős része sárgult, töredezett és tápanyag szempontjából soík esetben nem jelentős. A silókukorica, a cirdkfélék, a napraforgó és más silózásra szánt növények, kicsiny tápláló- 45 anyag-(koncentrációjú, nagy nyersrosttartalmú negatív itáplhatású alsó részeit a helyszínen viszszahagyjuk, vagy felszecskázva szótterítjük és alászántjuk. Az alászántott szárrészekkel visszapótolt szerves anyag és ásványi sók mennyisége 50 jelentékeny, melynek következtében javul a talaj szerkezete, a talaj jobb beéredése révén jobb minőségű vetőágyat kapunk. A kalászosok komibajnartatiása és betakarítása során a pelyva és török elvész imint takarmány. A ikétvágási szintű egységes betakarítási rendszer alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy a gabonaféléknek csak a felső, kalászos részéit bocsássuk keresztül a cséplőszerkezeten, azt is úgy, hogy a pelyva és a keletkező törek ne menjen veszendőbe. A kalászalkotórészdk begyűjtésénél 15 q/kh szemtermés esetén 4,5 q/kh takarmányozásra alkalmas pelyvával és törekkel számolhatunk. A gabonanövény alsó része pedig töretós és így levélveszteség nélkül kerül a bálázó szerkezethez vagy mlás imádon kerül begyűjtésre. A szálastakarmány ok betakarításakor a kétvágási szintű betakarító géppel és rendszerrel ki lehet használná azt az adottságot, hogy a növény (felső részében a takarmány egységnyi mennyiségben az értékesebb tápanyagok menynyisége két-háromszorosa, esetenként sokkal többszöröse a növény alsó részélben találhatónak. A kisebb nyersrosittartalmú frakoiólban abszolúte több a fehérje, ami — természetesen állatfajok szerint a szokásos korlátok között — a belőle (készült liszít, vagy pép abrak jelleggel való felhasználását teszi lehetővé. Frakcionált betakarítás nyomán megváltozik a takarmány kalória-fehérje aránya, ez növeli az így begyűjtött takarmány értébét. A balória-fehérje arány javulásának méritéke szeriint relatíve növekszik a fehérje készlet a növények felső, levelesebb frakciója egyben karotint is Viszonylag többet tartalmaz, imint az egész növény. A lucerna két különböző kaszálásából egyértelműen megállapítható, hogy az alsó 2/5 szintmagasságban legnagyobb a nyersrosttartalom (30—40%) és legkisebb a nyersfehérje (8—10%) és nyerszsír i(l—1,8%), valamint a CaO (0,6—1,6%) és karotin ((20—40 mg/lkg) mennyisége. A növényállomány egy bizonyos felső részének külön betakarításával a fentinél lényegesen értékesebb terményfralkeió hozható létre. A felsőrészben az előbbi sorrendben (az egységnyi takarmányban található alkotó rész 8—12%, 28-^32%, 2,8—3,2%, 1,8—2% és 60—80 mg/kg. A szálastakarmány növény alsó hányada kielégítő Ikoncentrációban tartalmaz tápanyagokat, így tömegtakarmány céljára alkalmas. A levél-szárarány, kedvezőtlen alakulása viszont hideglevegős tartósítási rendszerben a szárítás feltételeit javítja, így szántóföldön való szárításideje lecsökken. E betakarítási rendszernek a szálasitakarimányok esetében való felhasználása lehetővé teszi viszonylag fejlett állapotban való betakarítását, évelő növények esetében ez a termőképesség fenntartását segíti elő. A betakarítási rendszer üzemgazdasági előnye 'mutatkozik abban, hogy az alsó, értéktelen növényrészek tfelszecskázása és szétszórása révén (elsősoriban (kukorica és más silótalkarmányok esetében) csökken a betakarítandó tömeg, s méghozzá .szelektíven csökkenithetjük az amúgyis imindig szűk száEítókapacitás túlterheltségét. A gabonafélék újrendszerű betakarítása a szállítási feladatokat nem növeli. Üzemgazdasági előnye 'mutatkozik lábban, hogy a berendezés a jelenlegi kombájnoknál könnyebb, egyszerűbb így olcsóbb. A szalma nagyrészének a cséplőszerkezetiből való kiiktatása növeli a berendezés teljesítőképességét, így gyorsítja az aratást. A kalászalkotárészek tárolásával a szemtermés ufcóérése .(fermentációja) is végbemegy, így nem kell a teljes érést az egész ga-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2