156280. lajstromszámú szabadalom • Optikai gyűjtőberendezés sugárzás-receptorokhoz
156280 25 26 40. és 41. A harm ok oldali gyűjtő rendszert aplanatikusnak tételezzük fel sin 0! =—-— 4 42. d1 = f-e = 2,4 mm (pontosnak elfogadható érték). 43. A kezdő csoníkakúp legkisebb metszete d4 ' osztályú. A képletek alkalmazásával azt találjuk, hogy d4 ' = 0,43 mm. A C0 ' (= 36) elméleti konoentráció és az rf (= 0,89) energetikai hatásfok ismeretében gyorsabban lehet a d4 ' átmérő értékét kiszámítani. Végeredményben a 'tényleges • di eV arány egyenlénarzenidból készült) 57, 58 vékony filmek révén. A végső elemek méretei az ábrán fel vaníliáik nagyítva, a valóságban azonban az 54, 55 legkisebb metszetek igen közel vannak az 5 56 érzékelő szalaghoz. Ez utóbbi össze van kapcsolva a bolometer nem ábrázolt elektromos részével. Hasonlítsuk össze ezzel a találmány szerinti 10 bolométerrel elért energiagyűjtést a hagyományos bolométerekkel elért értékekkel. Az öszszekapcsolt csonkakúpok energetikainhátástfoka 15 lő f 36 és f 0,89 szorzatával. Legyen: 6X0,94 = 5,65 amiből: d*' = -sí" = l0 ' 43 44. A kezdő csonkakúp Ly', hosszúsága L'y' = 99,97, felkerekítve L'y' = 100. 45. C0 = 4 és Tj = 0,89 értékekkel (gyorsított módszer): d ' —,—= 2X0,'9'4 = 1,88, dx amiből dx = 0,i23 mm. 46. A számítás szerint Ly = 3,036, felkerekítve Ly = 3,04 mm. 47. Itt tárgytalan. 48. Az infravörös sugárzásra érzékeny cella vagy a laboratóriumi bolometer, melyek ennél az első számpéldánál szerepelnek, előnyösen két, párhuzamosan elrendezett, találmány szerinti berendezést tartalmaznak. 4* A 4. ábra 'bementett termisztoros bolometer optikai részét ábrázolja, amelynek a jellemzőit az imént számítottuk ki. Ez a bolometer két szférikus 37, 38 dioptert tartalmaz, ahol a fluxus 45 belép, és amelynek 39, 40 optikai tengelyei a föltételezhetően ismert távolságú infravörös sugárforrás felé összeíhajlamák. E diopterek törésmutatója 1,8. A 41, 42 belépő homlokfelületek visszaverődést gátló réteggel vannak bevonva, 5Q nyílásmérőjük 12 mm és görbületi sugaruk 19,2 mm. A teljes visszaverődést adó, 45°-hoz közeli hajlásszögű 43, 44 lesarkítások az optikai tengelyeket a 45 vonalba hozzák össze. Ezek a homlok-diopterek a forrásról egyéniként a 46, 55 47 képeket alkotják. A kapcsolódó 48, 49 kezdő csonkakúpoknak 2,4 mm átmérőjű nagy homlokfelületük, 1000 'mm hosszuk és 0,43 mm átmérőjű 50, ill. 51 kis felületük van. A szilíciumból készült 52, 53 végső csonkakúpoknak (a raj- go zon feketére festve) 3,04 mm hosszúságuk és 0,23 mm átmérőjű befejező kis felületük van. A befejező kis felületek együttműködnek az 56 félvezető érzékelő szalag (termisztor) két oldalával, melyektől el vannak szigetelve (pl. sze- 65 ^' = 0,89X0,89 = 0,79. Vegyük 0,70-nek a tényleges hatásfokot. A találmány szerinti bolométerben fellépő egyéb hatásifokweszteség ugyanakkora, mint az egyéb bolométerékben, ezért azokat nem fogjuk figye-20 lembe venni az összehasonlításnál. Olyan bemerített, termisztoros bolaméterhez hasonlítva, amelynek belépő gyűjtőre.-idszere gömb alakú diopter, és amely a fentebb leírt 25 37,- 38 diopterekével azonos jellemzőket tüntet fel, az új bolamiéterrel elért energiagyűjtés 144X0,7X2 = 201,6 30 azaz kétszázszor nagyobb. Ezenkívül az ismert típusú bolométereknek leggyakrabban kisebb nyílású belépő diopterjeik vannak vagy optikai jellemzőik kevésbé pontosan vannak 'megállapítva (pl. az érzékelő szalag 35 a szférikus diopter geometriai középpontjában van, ami rontja a hatásfokot), összehasonlítva pl. az F/3 nyílású hamlokrendszerrel, a találmány szerinti bolométerrel elért koncentráció: (4X9 X9) X 0,70 = 2 = 453,6 azaz négyszázötvenszer nagyobb. Olyan boloiméter'hez viszonyítva, amelynek belépő optikai rendszere párhuzamos oldallapú, egyszerű ablak, az elért gyűjtés a látószögű forrásnál: azaz X 9 X 0,7' 72 X 0,7-szer nagyobb, 10 radian értékű térszögnél a gyűjtés kb. 500'0-szer nagyobb. A második számpélda rövid (om-es) hullámú aktív detektorral (a légvédelmi tüzérség „radar" vagy „maser" rendszerű detektorával) párosított gyűjtőre vonatkozik. Fő jellemzőit az 5. ábra kapcsán közvetlenül adjuk meg anélkül, hogy az eljárás műveleteit pontról-pontro megismételnők. Az érzékelő elem itt az 59 dipólantenna, amelynek legkisebb hasznos átmérője fél centiméter nagyságrendű, zJ0 = 0,5 cm. Ez a dipólus levegőben van, n2 = 1. 13
