156269. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyfűtőértékű gázkeverékek előállítására
7 156269 8 Hia a találmány szerinti eljárásiban ammóniát használunk aktivátornak, az neszben átalakulatlanul halad át a reaktoron, és végül a termékgázból visszanyerhető. Ez lehetővé teszi az egész folyamat egyszerű kivitelezésiét, nevezetesen a termékgázból elkülönített ammóniatartalmú vizet recirfculáltatjuk a vízgőz készítéséhez használt tápvízhez, melyet a reaktorba vezetünk. Aktivitásnövelő anyagként előnyösen lehet hidrazinoklat és aminokat is használni. Ha hidrazint használunk, ez ilyen reafaciófeltiételek esettén ammóniát képez, és a felhasználandó hidrazin mennyiségét ezen az alapon számoljuk. Ha aiminofkát használunk, valószínű, hogy a reaktorlban uralkodó feltételek között ezek is ammóniává alakulnak. Az ánaimlási főtételektől, különösem a lineáris sebességtől függően az aktivátort folyamatosan vagy szakaszosan adagolhatjuk, de vigyázzunk arra, hogy a katalizátor felületén az aktív anyag mennyisége egyetlen pillanatra se süllyedjen a kritikus határ alá. Általaiban a katalizátor folyamatos adagolása a legegyszerűbb. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivitelezáséniél a reagenseknek a reaktorba való bevezetésié előtt ügyelnünk kell arra, hogy a reakeiókeveréket — a vízgőzzel 'kevert elpárologtatott szénihidragén keveréket, melyet esetleg kisimennyiségű hidrqgén vagy a szén oxidjai kísérnek — a kiatalizátarmérgiektől, különösen a kéntől megszabadítsuk. Ez a könnyűbenzin hidrogénező kéntelenítéséyel gázfázisban az ismert módon végezhető el. A találmány szerinti reforimálási reakció nagy és kis nyomásokon is végrehajtható. Különösen előnyös a 25—75 atmoszféra nyomás-tartományban dolgozni. A találmány szerinti eljárást néhány példával részletesebben is illusztrálhatjuk. A példák hét kísérletet mutatnak be, melyeket gyakorlati okokból egy táblázatba foglaltunk. Az 1. példát ammónia vagy más aktivátor használata nélkül végeztük, azaz ez a példa nem a találmány szerinti, hanem összehasonlításul szolgál. A többi példák a találmány szerintiek. A 2. és 3. póldiáiban a reformáló eljárásihoz szükséges vízgőz készítéséhez használt tápvízhez ammóniát adagoltunk a tápvíz súlyára vonatkoztatva 0,4% mennyiségben. A 4. és 5. példában is ammóniát adagoltunk a tápvízhez, de a tápvíz súlyára vonatkoztatva 1,5 ill. 4,5% menynyiségben. A 6. példában a tápvíz súlyára vonatkoztatva 2,4% mennyiségben hidrazint, a 7. példában 2,8% mennyiségben etilamint használtunk. Az összes kísérletet egy acélötvözetből készült, 1 m belső hosszúságú és 20 mim belső átmérőjű, elektromos fűtésű csőreaktorban Végeztük. Minden kísérletten 50 ml katalizátort használtunk. A katalizátor az 5. példa kivételével az összes kítsérlétben 3 mim átmérőjű és hosszúságú tabletta volt. Ez a hordozó 90 s%-5 nál több porózus magniéziumaluminátot tartalmaz nikkellel impregnálva, a niMkel-tartalom fémnikíkeliben számolva a hordozó és nikkel együttes súlyára vonatkoztatva eléri a 8,5%<-ot, a fém káliumban kifejezett kálium-tartalom JQ kisebb mint 0,1%. Az 5. példában csapadék-típusú katalizátort használtunk, mely MgO-t, MgAl2 0 4 -et és Ni-t tartalmaz, összetétele a 2 : 7 : 1 Ni : Mg : Al 15 atamaránynak felel meg. A fcatilzátort (ahogy a 27066/67 sz. angol szabadalmi leírásiban található) magméziuimin'itrá't-riiklkeilnitrát oldatból ná'triurrtaluminát oldattal való lecsapással készítettük, melyet mosás, szárítás, 9 mm nJagy-20 »ágúra talblettázás és l'OOO C°-on való égetés után 2—4 mim nagyságú darabokra törtünk. Az 1—4. példákban szénhidrogén keveréknek 30 C° kezdő forrpontú, 95 C° végforrpantiú 25 és 0,i65!5 fajsúlyú könnyübenzint használtunk. Az 5. példában magas forrpontú könnyűbenzint használtunk: kezdő forrpont 44 C°, végforrpont 162 C°, fajsúly 0,722. A 6. és 7. példában olyan magas forrpontú könnyűbenzint használtunk, s0 melynek kezdő forrpontja 34 C°, végforrpantja 230 C°, fajsúlya 0,719. Mindegyik benzint kéntelenítettük. Azonkívül aktivátorrtal (ammónia, hidrazin vagy etüamin) együtt vizet vittünk' a reaktorba, kivéve az 1. példát, melyben ak-35 tivátort nem használtunk, végül pedig kismennyiségű hidrogént adagoltunk, a bevitt anyagokat 200—300 C°-ra melegítettük fel. A kísérletek eredményei az .alábbi táblázatban 40 találhatók, melyben a különböző paramétereket is feltüntetjük. A táblázatban a vízgőz és a könnyűbenzin mennyiségét grarmm/árá-ban (g/ó), a hidrogén mennyiségét normálliter/óraban (NI/ó) fejezzük ki. A táblázat feltünteti a 45 reaktor bemeneti és kimeneti hőmérsékleteit és a reaktorban a hőmérsékleltmaxiimumot iß (Tbcncnö, ^kimenő, Tműx ).Azomlkívüa a táblázat feltünteti a reaktorban mért nyomást kg/om2 ben és a térsebességet 22,4 gramm atom szén 50 („NI szén") liter katalizátor/órában számolva. Minden példánál feltüntetjük a betáplált keverék és a termék összetételét először a kísérlet kezdetién vagy kevéssel azután, másodszor 55 pedig legalább 50 órás félbe nem szakított munka után. A terimékgáz elemzési adatait részben a száraz gázra, azaz a vízgőztől megszabadított terimékgázria, részben a széndioxidtól is mentes gázra adjuk meg; a vízgőztől és a 60 széndioxidtól megszabadított gáz olyan, hqgy közvetlenül a gázvezetékibe vezethetjük. A gázelemzés adatait térfogatszázalékban adjuk meg. Végül a táblázat a vízgőztől és a széndioxidtól megszabadított gáz égéshőjét is feltünteti kcal/ 65 Nmében. 4
