156240. lajstromszámú szabadalom • Eljárás újfajta gabonanövény előállítására

156240 tezésből minél nagyobb számban kapjunk hibrid szemek'ejt. Ebből a keresztezésből származó első nemzedék 49 kromoszómájú úgynevezett hepteploid hibrid lesz, amelynek a termékenysége a genetikai okok .miatt még gyenge. Az első nemzedéket újból visszakeresztezzük a Kecskeméti 42 kroiwoszómás Tritacaléval, majd a következő esztendőiben a visszakereszteziést mégegyszer megismételjük, de most is a Kecskeméti 42 kromoszómás törzzsel. Így a fenti Triticalóval egymásután három alkalommal visszakeresztezett hiforidanyagból lehetőleg olyan populációt nevelünk fel, ahol az utódok száma elérje legalább a 150—200 egyedet. A kdhasadó utódnemzedéket három éven keresztül úgy neveljük, hogy csak azokat az egyedeket szelektáljuk, amelyek a citológiai vizsgálat során 42 kromoszámájúak, azaz hexaploid hibridek. Általában az így tervszerűen visszakeresztezett hibridekből az 56 kromoszóimás utódok kiesnek, vagy pedig a gyengébb termőképességűk miatt úgysem tartjuk arra alkalmasnak, hogy a továbbsaaporítás részére a kísérleti parcellákba betegyük. Minden olyan hibrid pedig amelyik a 42 és 56 kromoszómák közötti számot tartalmazza, azok a gyengébb termőképességük miatt kiszelektálódniak. De hasonlóan kiszelektálódnak a 40 és 41 kramoszómájú Triticalék is. Ez a génhalmozási módszer tette lehetővé, hogy az általunk előállított Triticale No 57 és Triticale No 64-es Triticale fajta jelölteik a Duna Tisza-közi homoktalajon, de a csongrádi, bugaci és a bajdú-bihar és szabolcsi homofcterületeken is az 1967-es éveikben és korábban Kecskemét környéki kísérleteinkben kataszteri holdanként 20 q szemtermést adtak (hektáronként 34,6 q), de nem volt ritka Triticale esetében eddig szinte elképzelhetetlen 26—30 q kataszteri holdanként! szemterméshozam sein (hektáromként 45—62 q). A módszer egyik előnye, hogy a termőiképességen kívül szép telt szamtípusú Triticale előállítását tette lehetővé. Harmadik előnye még, hogy az ilyen hexaploid Triticalék előállításakor keletkező elsődleges hibridek minden alkalommal tavaszi típusok, azaz tavasszal vetve ikalászolnak és beérnek, ugyanakkor ha őszszel vetik, akikor egy enyhe tél esetén is kifagynak, tehát nem télállók. Az ilyen módon többszörösen alkalmazott génhialmozás esetén a Fleischmann búza, a német búza, az amerikai búza és a Meiszter-féle Tritiealéban levő szovjet búza ősziességéndk a megfelelő kombinációja segítségével az újonnan kialakított szekunder hexaploid hibridünk esetében olyan kombinációk jöttek létre, amelyek annak ellenére, hogy hexaploidok, mégis az őszi vetés esetén megfelelő fagyállásággal rendelkeznek, így úgy viselkednek mint az oktopioid Triticale azzal a különbséggel, hogy ezek a Triticalék termőképesek és szép szemtípusúaik. Mivel Magyarországon, de számos olyan államban ahol a tavaszi gabona nem létfontosságú, és az őszi kenyérgabona és takarmánygabona biztosabb és nagyobb termőképességű, a javasolt neimesítési módszer lehetővé teszi, hogy a még jelenlég nem elegendő termőlképességű, valamint a hexaploid Triticalék esetében a nem elegendő fagyállóságú és szép szamtí-5 putsú tulajdonságot biztosan megjavítsuk és a mezőgazdaság szolgálataiba állítsuk. Amennyiben a közepesmimőiségű homoktalajokon a megfelelő agrotechnikát alkalmazzák az ily módon előállított Triticale segítségével 10 szinte teljes biztonsággal garantálható a rozshoz képesít a kataszteri holdanként 3 q-val nagyobb szamitermés (hektáronként 5 q-val nagyobb szemtermés), valamint az összes fehérjetartalomban biztosan garantálható a rozshoz 15 képest a 3—5%*al nagyobb hozam. A rozsfajták összes fehérjetartalma az évek átlagában 8—121%, míg a Triticale összes fehérjetartalma 14—il80/<>. Ha a 10 q-ás rozstermést veszünk alapul, akokr kataszteri holdanként kapott 20 összes fehérjehozam 80—120 kg körül ingadozik (hektáronként 139—208 kg). Mivel a Triticale esetében garantáljuk a 3 q többtermést, valamint a nagyobb fehérjehozamot, így itt egy kataszteri hold szenihozaima 13 q lesz, míg az 25 összes fehérjeihozarna pedig 182 kg^tól ingadozhat 234 kg-ig (hektáronként 22,6 q szemhozam lés. 316 íkg^tól 400 kg-ig). A jobbminőségű barna homoktalajon, ahol a rozs is hajlamos a nagyobb szemtermésre, pl. a 15—18 q-ás szem-30 hozamra, ott a Triticale ínég jobban meghálálja és nagyobb terniéshozíaimimal jutalmazza a kedvező körülményeket. Triticale egyébként ugyanolyan agrotechnikát kíván mint a rozs, azzal a különbséggel, hogy lehetőleg az őszd-35 árpa után még szeptember végén el kell vetni. Minden körülmények között ügyelni kell arra,, hogy a. vetés jól elkészített, hengereziett, ülepedett talajba kerüljön, mert a vetés minőségét jobban kívánja mint a rozs. Tehát a vetésre 40 nagyobb gondot kell fordítani. A vetés után újból hengerezni kell, lehetőleg gyűrűshengerrel. Ha nem vethető a rozs elötitj semmi esetre se a rozs után vessük, hanem lehetőleg azzal egyidőben, de mindenképpen a búza előtt. Gyenge 45 homoktalajon 2—3 q a .műtrágyaigény 2:1:1 arányú NPK műtrágya arány legyen. A nitrogén ősszel és tavasszal fele mennyiségben adjuk, míg a többi műtrágyát ősszel szórjuk ki. Arra kell ügyelni, hogy homoktalajon a nit-50 rögén minden körülmények között meg kell adni, mert 1 q pétisó, vagy aimmonszulfát ilyen esetben többszörösen megtérül. A vetés utáni gondozása hasonló a rozshoz és a búzához. Gyomosodás esetén a megfelelő gyamírtó-55 szerekkel ugyanolyan jóhatás érhető el mint az említett gabonáknál. Túl buja inkább erős búzatalajon vetett Triticalét ajánlatos 3—4 kg GCC-vel (szárrörvidíitő Ghtorchlorinchlorid) permetezni, mert ennék a szernek a hatására a 60 szár hossza 15—20 cm is rövidül, és ugyanakkor a termőképesség megmarad, sőt az erősébfo szár következtében még fokozódik is. Aratási sorrendet a Triticale nem zavarja. Először aratható az árpa, majd a rozs, a búza 65 és végül a Triticale. Amíg az árpa és a rozs, 4