156236. lajstromszámú szabadalom • Berendezés zárt térben, nevezetesen buborékkamrában való megfigyelésre, vagy fényképezésre

156236 6 szóid. távolabbi gyújtópontja a 30 pontban van, ahol a 8 optikai tengely áthatja a 13 hátsó pupiiláris síkot. (Amikor a 11 hátsó felület forgási paraboloid része, a 6 pont a 9 lencsén át látható képe a távolabbi 30 gyújtópont- 5 nak, míg a második gyújtópont képe a végtelenbe vetítődi'k ki, ebben az esetben úgy választjuk meg a 30 pont és a 9 lencse közötti távolságot, hogy az előnyösen a lencse gyújtótávolsága tízszeres és húszszoros értéke között legyen.) 10 Ami a fényszóródást és torzulást illeti megjegyezzük, hogy, ha a kémlelő-ablak 4 és 5 felületei a 6 pontra vonatkoztatva koncentrikusak, amely pont a 6a elülső, vagy belépési pupiiláris síkban van, a kémlelő-ablak nem okoz semmi- 15 féle torzulást (aberrációt), eltekintve a kismértékű gömbi eltéréstől és a képsík göribüléstől, amelyeket könnyű kiküszöbölni a 15 és 23 dioptrikus rendszerek segítségével, amelyeket úgy számítunk ki, hogy a 9 lencse áltál létrehozott 20 aberrációkat hasonlóképpen korrigálja. Hasoniáképpen megfigyelhető, hogy a fénysugár körül központosított optikai fénynyaláb, mégha nagy szöget alkot is a 8 optikai tengelylyel, mint például a 7 sugár, annak követkéz- 25 téhen, hogy a 9 lencsének a 11 hátsó felülete kúpszelet körvonalú, miközben a nyaláb keresztmetszete nula felé közeledik, kitűnő képet ad, ami nem állna fenn többé abban az esetben, ha a 11 hátsó felületnek más szelvénye lenne. 30 Itt bármely fénysugárra érvényes sztigmatizmus (pontnak pontszerű leképzése) esete forog fenn (ahölis a szóbanforgó sugár tekintetében a szagittális és tangenciális vezérsugarak felcserélődnek), nem pedig olyan sztigrnatizmusé, amely 35 Gauss klasszikus közelítési elméletének keretébe esnék (a tengellyel kis szöget bezáró sugarak esetében). Végül, a 9 lencse pupiiláris aberrációkat okoz (vagyis a beeső pupillát fokozatosan, annak mér- 40 tekében, aihogy távolodunk a 8 optikai tengelytől, „kitágítja"), úgy, hogy a ds elemi felületnek a 8 optikai tengely felől nézve a 29 síkban jelentkező végleges kép megvilágítása az Eo'cosíb nagyságrendű, ha az E0

annak az 45 azonos méretű és fényességű felület végleges képének a megvilágítása, amely a ds felülettel egyezik, amelyet azonban a b = 0 szög alatt látunk, ahelyett, hogy a szokásos E = E0

cos*b törvény érvényesülne, amely nézőszögben az 50 állandó fényességű testnek a 29 síkban levő képe egyenletesebben van megvilágítva, vagyis ahol jdbb a fénykiihasználás. A 14 világítóberendezés fényforrása előnyösen körszelvényű körgyűrű alakjában készített 55 villanó cső lehet, állhat azonban több lámpából is (rövid fénycsőből), amelyéket kör alakban helyezünk el a 8 optikai tengely körül. Ha körszelvényű körgyűrű alakú villanócsövet alkalmazunk, akkor körkorona alakúak a 21 és 60 22 maszkok, amelyeket előnyösen a következőképpen állíthatunk elő. A maszkok elhelyezésére megszabott 31 és 32 síkokba két fényképészeti filmet, vagy lemezt helyezünk és kioldjuk a megvilágítást, miközben az egész berendezés 65 összeállítva a helyén van. A villanó csőből, vagy más 14 világítási rendszerből kiinduló fénysugarak nemcsak az 1 zárt tér belsejét világítják meg, miközben fokozatosan áthaladnák a 11, 10, 5 és 4 felületeken, hanem ezeken a felületeken még fényszóródási törést is szenvednek. A 9 lencsét, hátulról előre keresztező fénysugarak a villanó csőnek képét hozzák létre a 6a elülső pupiMris síkban a 6. pont szomszédságaiban és az ebből a képből kiinduló sugarak közelítőleg normálisban (90°) jelentkeznek a 6 pont körül koncentrikus 5 és 4 felületéken, viszont a visszaverődött szórt fény sugarai a 9 lencse felé önmagúkba visszatérnek, és úgy alakul ki a kép a 13 hátsó pupiiláris síkban. A villanófénynek és a 4 és 5 belső és külső gömbsaplka felületek által visszavert sugarait Végül is felfogja a 12 fényrekeszt határoló 12a maiszik. A 14 világító berendezés által kibocsátott és a 11 és 10 hátsó és elülső felületek által visszavert sugarak áthaladnák a 12 fényrekeszen és a 15 dioptrikus rendszeren, majd a 31 és 32 síkokban visszaadják a villanófénynek azt a képét, amelyét a 11 és 10 hátsó és elülső felületek által alkotott „tukrok'-ben lehet látni. Ezek a képek benyomásokat idéznek elő az ott elhelyezett fényképészeti filmeken, vagy lemezeken azzal, hogy a rajtuk levő ezüstsót megfeketítiik, vagy más fényérzékeny vegyületre hatnak. Most már tehát akár ezeket a megfeketedett filmeket, akár ezeknek a megfeketedett képeknek valamilyen módon más hordozó alapra való átvitelével nyert fónyszűrőiket, végül pedig olyan fényszűrőket, amelyeknek a méretei egyenlőek, vagy csekéllyel nagyobbak, mint azok, amelyeket a megfeketedett filméken mérhetünk, maszkként használhatjuk. Mivel bebizonyosodott, hogy a 3 kémlelő-íablakon fellépő tükrözések elvileg nem befolyásolják a 21 és 22 maszkok méretezéséi, ezeket meg lehet határozni úgy, hogy a berendezést nem helyezzük a bűborékkamra kémlelő-iaiblaka elé. Az ábrán két szélső helyzetű sugár útját látjuk, ti. a maximális a hajlásszögű 7 beeső fénysugárét és a 33 axiális sugárét, amely a 12 fényrekesz határa közelében halad el. így olyan berendezést hoztunk létre a zárt tériben való megfigyeléshez, vagy fényképezéshez, amely az ezen a téren ismert más berendezésekkel szemben számos előnyt mutathat fel, nevezetesen a következőket: Először is, olyan nagylátszögű objektívet alkot, amely nem torzít és amelynek nagy a mélységélessége. Elől olyan belépési pupillája van, amely lehetővé teszi, hogy a zárt tér kémlélő^ablakának méreteit csökkentsük, ami a buborékkannra szempontjából igen érdékes. A kémlelő-ablakot a berendezésnek' a 9 lencséje maga is alkothatja, ha ez előnyösnek bizonyul. A képátvitelt megkönnyíti az, hogy a berendezésnek a 9 lencse elülső képsíkjától távoleső hátsó vagy kilépő pupiiláris síkja van; ezenfelül pedig a berendezés valódi látócsövet (pe-3