156198. lajstromszámú szabadalom • Gyújtógyertya középelektródával és a középelektródát ágyazó fényvezető szigetelő testtel

156198 3 4 radnak, ha a robbanási láng megfigyelésére nem az üvegcső falának átlátszóságát, hanem az üveg fényvezető képességét hasznosítjuk. Ismeretes például, hogy tömör üvegrudak, üvegcsövek falai vagy üvegszál kötegek a fényt hosszirányban kitűnően vezetik. Ebből kiindulva a találmány szerinti gyújtógyertyának olyan szerkezetet adtunk, amelynél az üvegcső falának hőlökésekkel szembeni érzékenysége eleve ki van küszöbölve. Ugyanekkor mégis biztosítva van, hogy a robbanási fény a teljes szerkezeti hosszúság mentén felhatoljon az üvegcső falába és így megteremtse a megfigyelhetőség alapját. A találmány ugyanis abban van, hogy a gyűrű alakú felületeket üveg esi tjük és tengelyirányban legalább részben fedetlenül hagyjuk. Uvegesítésen a felület mechanikai vagy gyújtólángos polírozása értendő. Ebben az esetben ugyanis a fényt aik'kor is látjuk, ha az üvegcső oldalról nem látható és üregét is fényt át nem eresztő anyag tölti ki. Ezzel azonban lehetővé válik, hogy a gyújtógyertya üvegcsövét közönséges kereskedelmi minőségű üvegből állítsuk elő, mert az üvegcső üregét már nem kell szabadon hagynunk és így az üvegcső falát mentesíthetjük a hőlökésekkel járó ugrásszerű és változó igénybevételek alól. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti gyújtógyertya néhány példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. ábra példakénti kiviteli alak hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra részletének nagyobb léptékű nézete. A 3. ábra más példakénti kiviteli alak hosszmetszete. A 4. ábra a 3. ábrának megfelelő elölnézet. Az 5. ábra a 3. ábra szerinti gyújtógyertya alsó részének oldalnézete. A 6. ábra más példakénti kiviteli alak hosszmetszete. A 7. ábra a 6. ábrának megfelelő felülnézet. A 8. ábra a 6. ábrának megfelelő alulnézet. A 9. ábra ismét más példáikénti kiviteli alak hosszmetszete. A 10. ábra a 9. ábrának megfelelő alulnézet. A rajzon azonos hivatkozási számok hasonló részleteket jelölnek. Amint a rajzon látható, a találmány szerinti gyújtógyertya 20 középelektródája 21 szigetelő testben van ágyazva. A 21 szigetelő test fényvezető anyagból, például üvegből készült és 22 fémházban van ágyazva. Jellegzetessége továbbá, hogy végein gyűrű alakú 21a, illetőleg 21b felületekkel határolt csőként van kialakítva. Ezek a gyűrű alakú 21a, 21b felületek a találmány értelmében üvegesítve vannak és a gyújtógyertya 25 középvonalának irányában, vagyis tengelyirányban fedetlenek. Ebből következik, hogy a 21a felületen beeső 26a fény a 21b felületen 26b fényként kilép és így megfigyelhető. A 21a, 21b feliületeknek nem kell teljesen fedetlenéknek lenniük ahhoz, hogy a gyújtógyertya 21 üvegcsövén végighaladó fény látható legyen. Ehhez elég, ha a 25 tengelyirányban legalább egy részük fedetlen. Nincs akadálya tehát annak, hogy a 21a, 21b felületek valamilyen körgyűrű alakú részét lefedjük, ha ez bármilyen szempontból szükséges volna. Az 1. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén a 21a, 21b gyűrű alakú felületek plánparallel felületéket alkotnak, ami elsősorban a gyártás szempontjából előnyös, de kedvező a fényátbocsátás szempontjából is. E példakénti •kiviteli alak további jellegzetessége, hogy a 20 középelektróda 20a pálcában folytatódik, amely a tulajdonképpeni gyújtóelektródát alkotja és a gyújtógyertya 27 testeléktródájával xl szikraközt alkot. A 21 üvegcső forró vége kúposán van a 22 fémházba illesztve, ami tömítési és gyártási szempontból előnyös. A kúpos rész tövénél a hengeres rész nyílását 28 sapka zárja le. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 27 testelektróda magában a 21 üvegcsőben vagy szigetelő testben van ágyazva és a 20a középelektródával alkotott xl szikraközön kívül a 22 fémházzal is szikraközt alkot, amelyet x2 hivatkozási számmal jelöltünk. A kettős szikraköz jelentősége, hogy a 27 testelektróda egyben ionizáló hatást is kifejt. A szikra megjelenése előtt ugyanis a növekvő feszültségű 20 középelektródából kapacitív úton töltést kap és ezzel elősegíti a gyújtószikra kisülését. így a két xl, x2 szikraköz távolságának kellő megválasztásával egy gyújtási impulzus lefolyása alatt igen hatásos kettős gyújtás érhető el. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén továbbá a 20 középelektróda rugalmas 30 kötőréteg közbeiktatásával van a fényvezető 21 üvegcsőben vagy szigetelő testben ágyazva. Kísérleteink szerint ennek a kötőrétegnek bizonyos esetekben a gyújtógyertya élettartamának szempontjából igen nagy jelentősége van. Egyrészt ugyanis kiegyenlíti a 21 üvegcső és a 22 fémház hőtágulásai között jelentkező különbséget, másrészt megakadályozza, hogy a 20 középelektróda a robbanásokkal járó nyomásváltozások hatására rezgésbe jöjjön. Ilyen hőtágulást kiegyenlítő és rezgéseket kompenzáló 30 kötőrétegként például fémpor és műgyanta keverékét alkalmazhatjuk. Hasonló jellegű 31 kötőréteg van az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a 21 fényvezető szigetelő test vagy üvegcső és a 22 fémház között is. A 20 középelektróda az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén felül 20b csatlakozó csúcsban végződik. A találmány szerinti gyújtógyertya ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő: A gyújtógyertyát a 22 fémház 22a meneténél fogva helyére csavarjuk és a 20b csatlakozó csúcshoz gyújtókábelt csatlakoztatunk. Ha a gyújtás rendben van, az xl szikraiközön a fordulatszámtól függő szaporaságú szikrák fognak átütni, amelyeknek fénye a 21a felületen a 21 üvegcsőbe lép, majd ennek 21b felületén látha-10 15 20 25 £0 S5 40 45 50 55 60 %