156175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás televízió jelsorozatok előállítására

156175 Így a televíziós jelkeltő berendezésekben, a szinkrongenerátorokban és képmintagenerátorokban kezdetben kizárólag analóg módszereket és eljárásokat alkalmaztak. A technika fejlődése során új digitális elvekkel kezdték kiküszöbölni az analóg berendezések hibáit és ennek a tendenciának hatása kezd érvényesülni a televízió technikában is. (Pl. lásd az 1962-jben megjelent 149 827 sz. magyar szabadalmat, amely ugyan még analóg jellegű lépcsős osztót alkalmaz a félsorok számlálására, de bistabil multivibrator is megjelenik a konstrukcióban.) A TV technikában, még a legmodernebb jelgenerátorokban is az előbb említett jellegzetes időpontok elektronikus kijelölését a képfrekvenciás (V), tehát viszonylag lassú perióduson belül általában teljesen digitálisan oldják meg, de a sorfrekvenciás időzítéséket már kizárólag analóg eszközökkel. (Lásd Forgó Mihály: Televíziós jélkeltés c. jegyzetét.) Ilyen analóg eszközök például a művonalak, meglökött rezgő rendszerek, ferde jelek szintvágásával élért időzítések, de még a monostabil multivibrátorokat is ide kell sorolnunk, mivel impulzusidejük, vagyis önálló információtartalmuk áramköri paraméterektől függ. Ezért a jelenleg ismert berendezések és eljárások tükrözik az analóg technika hibáit. A fenti felismerések vezettek a benyújtott eljárás kidolgozásához. Az eljárás lényege az, hogy egyrészt az előállítandó televízió jelsorozatokat jellemző ugrásfüggvények időpontjait célszerűen úgy választjuk meg, hogy a teljes periódusidőt egészszámú, azonos és véges időtartamú maximális zárt intervallumokra bontva, az intervallumok határai valamennyi jellegzetes időponthoz képest azonos fázisúak, másrészt az intervallumok számának felét vagy annak többszörösét kitevő frekvenciájú jelet keltünk (ún. alapjel vagy órajel) és ezt a jelet digitális áramkörök segítségével leosztjuk és az osztás során nyert, vagy azok kombinálásával létrehozott impulzusok jelölik ki az előállítandó jelsorozatok valamennyi jellegzetes időpontját, majd ezekkel az impulzusokkal 'Szokásos jelképző áramköröket vezérlünk, vagy indítunk és leállítunk. A felismerés nem kézenfekvő, mert a TV szabványok és előírások adatai teljes mértékben analóg jellegűek és a jelek idő adatait nem quantáltan, hanem analóg módon, tűrésekkel adták meg. A találmányi eljárás szerinti jelképzésnél az egy vagy több jelsorozat valamennyi ugrásfüggvényének információtartalmát kizárólag digitális eszközök hordozzák! Az eljárás biztosítja, hogy valamennyi jellemző időtartam pontossága kizárólag az egyetlen vezérgenerátor pontosságától függ, — amely tetszőlegesen finomítható, -— és így nincs kitéve az áramköri elemek valamint gyári beállítások statisztikus szórásának valamint az öregedésnek. Az eljárás a TV jelképzést a digitális technika módszereire vezeti vissza, biztosítva annak minden vitathatatlan előnyét. 5 Az eljárást egy megvalósított példával világítjuk meg. Szabványos 625 soros OIRT rendszerű szinkrongenerátorban az 1. ábrán látható S összetett szinkronjelet, a K összetett kiöl tójelet (a két jelsorozat az ábrán a jobb érthető-10 ség kedvéért egymásra van rajzolva), továbbá a 2 ábrán látható g sorirányú kameravezérlő jelet, képirányú kameravezérlő jelet kívánjuk előállítani, ezenkívül létrehozzuk a SECAM színes TV rendszerben szükséges f színkioltó jelet 15 és egyéb színvezérlő jeleket. Példánkban a sorperióduson belüli időértékeket a következőkre választottuk: H 20 a sorszinkronjel b sorkioltójel B—C előváll c kiegyenlítőjel d képszinkron bevágás 64 mikroszec. 5 mikroszec. 11 mikroszec. 1 mikroszec. 3 mikroszec. 4 mikroszec. 25 e képkioltó jel többszöröse 1 mikroszec.-nak. g kamera sorvezérlő 7 mikroszec. C—F színkioltás befejezése s sorszinkronjel éléhez képest 6 mikroszec. f sorirányú színkioltójel 7 mikroszec. 30 Látható, hogy valamennyi jellegzetes h időpontot 1. mikroszecundum egészszámú többszöröseként választottuk meg. (De megválaszthattuk volna pl. 0,5 mikroszec.-nek is.) A V peri-35 ódusú jelekkel nem kell foglalkoznunk, mivel azok H/2 többszörösei az alapul választott idő intervallumnak is. Az eljárást és eredményeit szemlélteti a 2. ábra, ahol i az elemi intervallumokat, A', B', 40 B,.. . H, a figyelembe vett jellegzetes időpontokat, h pedig a kijelölő impulzusokat mutatja. Jobb érthetőség kedvéért a jellegzetes időpontokat az 1. ábra összetett szinkron és kioltójelén is feltüntettük. 45 Az eljárási példában ezután 1 MHz jelet keltünk, majd azt digitálisan leosztjuk 25 Hzig (2V). Az osztók áramköreiben nyert, illetve azokhoz kapcsolt logikai áramkörök logikai kötései segítségével bármely időpontot ki tudunk 50 jelölni a 2V perióduson belül, 1 mikroszecundumos felbontással. Az előállítandó jel struktúrájának megfelelő logikai áramkör struktúra megválasztásával a jelsorozat jellegzetes időpontjaiban kijelölő im-55 pulzusokat kapunk h, amelyeik segítségével a szokásos jelképző áramköröket (pl. dinamikus flip-flop, indítható fűrészgeinerátor, indítható függvénygenerátor, stb.) vezérelhetjük, vagy indíttatjuk és leállíthatjuk. 60 A példában említett igen bonyolult összetett szinkronjelsorozatot és összetett kioltójel sorozatot egy-egy flip-flop indításával illetve leállításával a kijelölő impulzusok segítségével közvetlenül elő lehet állítani, — és valamennyi 65 közbeeső időszakasz toleranciája megegyezik az 2