156164. lajstromszámú szabadalom • Készülék jelforrások kimenetein megjelenő két időfüggvény korrelációs függvényének mérés közbeni meghatározására

156164 6 menetére jutnak, ennek kimenete átmeneti tá­roló bemenetére csatlakozik, az átmeneti tá­roló kimenete pedig szorzó egység egyik be­menetével van összekötve, a készülék a cím­regiszter egy-egy kimenetére csatlakozó cím­kijelölő bemenetekkel és összegező bemenettel rendelkező sokcsatornás operatív tárolót, to­vábbá egy-egy kimenetével a sokcsatornás operatív tároló további bemenetére, illetve a címregiszter bemenetére csatlakozó ütem jelge­nerátort tartalmaz, és a készülék újdonsága az, hogy a címregiszter túlfolyás jel-kimenete az első ós a második mintavevő egység egy-egy vezérlőbemenetére, a címregiszter további ki­menetei a léptető tároló egy-egy bemenetére, a léptető tároló kimenete a szorzó egység egy bemenetére, végül a szorzó egység kimenete a sokcsatornás operatív tároló 'összegező beme­netére csatlakozik. A találmány lényegét az ábra alapján a kö­vetkezőkben egy kiviteli példa kapcsán rész­letesen, ismertetjük. A . . 7 ütemjelgenerátor által szolgáltatott ütem jel kiváltja a címregiszter túlcsordulását. A túlfolyásjel hatására a 4 mintavevő- és po­laritásvizsgáló egység a bét jelforrás kimenő jele pillanatnyi értékének megfelelő egy bites információt juttat a 6 léptető tároló egységbe. Ugyanebben az időpontban a 3 mintavevő- és kvantáló egység mintát vesz az 1 jelforrás kimenő jeléből, és a mintavétel kvantált ered­ményét az 5 átmeneti tárolóban helyezi el. Így a 6 léptető tároló első tárolóelemébe és az 5 átmeneti tárolóba a két bemenetről származó < utolsó mintavétel eredményei kerülnek. Ha a léptető tároló — célszerűen az 'operatív tároló csatornaszámával megegyező — y számú ele­met tartalmaz, úgy y számú mintavétel után a 6 léptető tárolóban az utolsó y számú min­tavétel eredménye helyezkedik el; a következő mintavételkor a legrégebbi mintavétel ered­ménye törlődik és az új információ beíródik; így a 6 léptető tároló az egyik mérőesatorná­ról származó bitek közül mindig az időrend­ben utolsó y számú bitet tárolja. Két minta­vétel között a 7 ütemjelgenerátor és a 8 cím­regiszter segítségével a 6 léptető tároló y szá­mú állapotát az elsőtől az jutolsóig visszakér­dezve a 9 szorzó áramkör kimenetén rendre az 5-ben tárolt eredmény jelenik meg, a 6 egység kimeneti pontjának pillanatnyi állapota szerinti előjellel: ily módon képződik tehát a két mérőcsatorna cmintavett értékeinek y szá­mú, a különböző t értékek szerinti részlet­szorzata. Ezeket az értékeket a 10 címkijelölő ós tárolásvezérlő egységekkel kiegészített sok­csatornás operatív tároló helyezi el a megfe­lelő előző értékekkel összegezve egymásra kö­vetkező csatornáiban; így tehát a korrelációs függvény y számú különböző T-hoz tartozó ér­tékei a mérésidő alatt, azzal egyidejűleg kép­ződnek a sokcsatornás tároló y számú csator­nájában. • A találmány szerinti eljárás egy további ki­viteli alakja jelentős egyszerűsítést tesz lehe­tővé azáltal, hogy a 6 léptető tároló szerepét a sokcsatornás operatív tároló címregiszterének segítségével a tároló valamely bitsíkja tölti be, megfelelő illesztő logika alkalmazásával, amely 5 biztosítja, hogy valamely csatorna ezen síkhoz tartozó bithelyére mindig az a mintavételi po­laritásbit kerüljön beírásra, amellyel a követ­kező ciklus során az ezen tárolócsatornába ju­tó — a másik jelforrásból származó, mintavett 10 és kvantált •— értéket szorozni kell. A fentebb leírtakból értelemszerűen követ­kezik, hogy nemcsak az egyik mérőcsatornából származó jel pillanatértékét lehet egy bites információval (polaritásbit) pótolni, hanem ez 15 mindkét mérőesato'rnán megtehető. Erre a ki­viteli alakra a berendezés nagyfokú egyszerű­södése jellemző. A polaritásvizsgáló ugyanis áramkörileg egyszerűbb, mint a többszintes kvantáló, nem is szólya arról, hogy ebben' az 20 esetben az átmeneti tároló és a szorzó bonyo­lultsága is csökkenthető. Az ismertetett elrendezést készüléktechnikai vonatkozásában vizsgálva, megemlíthető, hogy — amennyiben a (VI) összefüggés alapján, vé-25 letlenjel-generátor alkalmazására kerül sor — véletlenjel-generátorként előnyösen használha­tók fel az ún. pszeudo-véletlen generátorok, amelyek csekély belső korrelációval rendelkező segédjelet állítanak elő. 30 A találmány szerinti elrendezésnek egyik előnye, hogy a sokcsatornás operatív tárolók tartalmának érzékelésére számos eljárás és eszköz ismeretes és használatos; külön kiemel­jük ezek közül a mérés közbeni oszicilloszkó-35 pos megfigyelés lehetőségét. A találmány szerinti elrendezés egy konkrét gazdaságos kiviteli példája a kommerciális nukleáris műszerválasztékból ismeretes ún. 40 sokcsatornás analizátor korrelátorként való fel­használása. Az analizátor törzskészüléke adja a sokcsatornás operatív tárolót s az ennek ki­szolgálásához szükséges címkijelölő és tárolás­vezető áramköröket, tárolójának egy síkja a 45 léptető tároló egység fő részét, s a törzskészü­lék szolgáltatja a teljes berendezést vezérlő ütemjeleket. A többi szükséges egység (pszeu­do-véletlen generátorok, összeadó áramkör, át­meneti tároló, vezérlő logika, stb.) egy plug-in 50 rendszerű cserélhető fiókban nyerhet — cél­szerűen az analizátorban — elhelyezést. Az operatív tároló csatornaszámától, műve­leti ciklusidejétől stb. ífüggenek a berendezés 55 fő műszaki adatai: a maximális mintavételi frekvencia, a késleltetési értékek stb. Ha pél­dául az operatív tárolórendszer -műveleti cik­lusideje 20 jusee, akkor 512 csatorna (és ezzel egyező számú késleltetési lépés) alkalmazása 60 esetén a 'maximális mintavételi frekvencia kb. 100 Hz, a minimális késleltetés kb. 10 msec, a maximális pedig kb. 5,1 sec; 64 csatorna al­kalmazása esetén a maximális mintavételi frekvencia kb. 780 Hz, a minimális késleltetés 65 1,28 msec, a maximális pedig 82 msec. 3

Next

/
Thumbnails
Contents