156160. lajstromszámú szabadalom • Kifolyószerkezet bunkerek, silók és hasonlókhoz
156160 3 4 sénefc veszélye a kifolyatószerkezetnél tehát sehol nem. áll fenn. Az ívszegmens gyakorlatilag csak az ív alakú rézsűfelületből áll, azaz az ívszegmens alatt a tér tökéletesen szabad, úgy hogy az anyag ott fel tud lazulni és ki tud terjedni. Ez érvényes azokra a szegmensrészeikre is, amelyek az ív oldalainál fekszenek. Ennél az elrendezésnél elegendő, ha a szembenfekvő bunkerfal a kifolyatórézsűbe éles töréssel megy át. Az ívszegmens segítségével, amely a bunkerfaltól bizonyos távolságban végződik, az anyag a kiif olyatórézsűvel kapcsolódva részben közvetlenül a kiömlőnyílásba kerül. A találmány szerint kialakított kifolyószerkezet mind a négyszögletes, mind a körkeresztmetszetű bunkereknél előnyös, mivel különösen nagyméretű kifolyónyílás kialakítását teszi lehetővé. Előnyösen két ívszegmens a bunker függőleges középső síkjában, tükörképszerűén lehet elhelyezve. Emellett mindkét ívszegmens közfalról indulhat ki, amely keresztmetszetében nézve felfelé csúcsban végződően lehet kialakítva. A két ívszegmens alatti kiömlőnyílás előnyösen ezek hossza mentén nyúlik végig, és szélesebb lehet, mint a két ívszegmens együttvéve. A közfal — alsó végénél — az ívszegmensnél valamivel lejjebb érhet. A kiömlőnyílástól azonban mindenesetre kielégítő távolságban kell elhelyezkednie. Az ívszegmens maga legfeljebb 90°-ot ölel fel. Előnyös, ha az ívszegmens szöge 150 és 180° között fekszik. Ily módon az anyag biztos vezetést nyer a lefelé folyásihoz, egyenesen az ívszegmensek végeivel szembenfekvő bunkerfalakon. A fökifolyatórézsű az ívszegmensekre keresztirányban van elhelyezve. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti szerkezet példaként! kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a kifolya faszerkezet kiviteli példáját mutatja hosszmetszetben. A 2. ábra az 1. ábra II—II vonala mentén vett keresztmetszet. A 3. ábra az 1. ábra III—III vonala mentén vett hosszmetszet. A 4. ábra a találmány szerinti kifolyatószerkezetet ábrázolja négyszög alakú bunkerkeresztmetszet esetén, az e»yik bunkerfal mentén kialakított kiömlőinyílással. A körkeresztmetszetű 1 bunkernak ill. silónak a középtengely felé irányított 2 és 3 kifolyatórézsűi vannak, amelyeknek alsó szélei négyszögkeresztmetszetű 4 kiömlőnyílást határolnak. A 2 és 3 kifölyatórézsűk viszonylag enyhe, pl. 40°-os szögben futhatnak. A 4 kiömlőnyílás felett, ettől bizonyos távolságban, a kiömlőnyílás hosszanti irányában futó 5 közfal van elhelyezve, amely keresztmetszetében nézve felfelé csúcsban végződik, ahogyan azt 6 pontban ábrázoltuk. Az 5 közfal mindkét oldalán egy-eigy ív alakú 7 szegmens van elhelyezve, amely — keresztmetszetében nézve — 8 rézsűfelülettel a 9 bunkertérbe nyúlik, és amelyek oldalsó 7', 7" ívrészei a bunkerfaltól bizonyos távolságban végződnek. Az oldalsó ívrészek végeinek a bunkerfaltól való távolságának meghatározására célszerű az ívrészek hosszát a bunker ill. 1 siló átmérőjéhez viszonyítsuk — vetületben nézve. Ebben az esetben mindegy, hogy az 1 siló alaprajza kör alakú, négyszögletes ill. négyzetes. A 2. ábrán az ívrészek végei a siló belső falához kb. 70%-ban futnak. Erre az értékre tehát a 60—75°/(r-os tartományt adhatjuk meg,. Ez azt jelenti, hogy a 7', 7" oldalsó ívrészek távolsága a bunkerfaltól az 1 silócella belső szabad terének 12,5—20%-a lőhet, az ívszegmens síkjában nézve. A 8 rézsűfelülethez még egy rövid, függőleges 10 felület csatlakozhat. A 8 és 10 felületek által képezett tér üreges lehet, azonban kiképezhetjük ezt a teret teli térként is. Az ábrázolt kiviteli példánál az ívszegmens kb. 160°-os szögben terjed. Az 5 közfal lefelé kissé az ívszegmens alá nyúlik, azonban a 4 kiömlőnyílástól kielégítő távolságban végződik. A középső közfal folytatásaként vékony tárcsát helyezhetünk el, amely a 4 kiömlőnyílás hossza mentén több vékonyfalú, merőlegesen elhelyezett keresztrúddal lehet megtámasztva. Az ív alakú 8 rézsűfelület 40—50°-os szög alatt, előnyösen 45°-os szög alatt helyezkedhet el. Az 1 bunkerban levő, adott esetben jelentős magasságú, pl. 20—30 m-es anyagoszlopot a 4 kiöimlőnyílás felett az ív alakú 7 szegmens 8 rézsűfelületei részben felfogjak, és az ív alakú szegmens az anyagot a 8 rézsűfelületeik útján a 9 bunkertérhez, és ezeknek a rézsűfelületeknek az ívelt alakja következtében a szegmens két oldalához vezeti, míg az ívszegmens és a szembenfekvő bunkerfal közötti távolság elegendő teret nyújt az anyag lefolyásához. A közfal 6 csúcsban végződő csúcsa növeli a 8 rézsűfelületek hatását. Az anyag a 7 ívszegmensek alatt egészen az 5 közfalakig ismét ki tud terjedni, és fellazított állapotban kerül a 4 kiömlőnyíláshoz. A kifolyatászerkezet ilyen kivitelénél az anyagnak — még a magas anyagoszlop esetén adódó nyomások figyelembevétele mellett sincs semmi lehetősége a hídképzésre. Ha a szokásos kihordókészülékakkel ellátott kiömlőnyílásnál anyagelvétel történik, akkor az anyag állandóan szabadon utánfolyik. A 2 és 3 kifölyatórézsűk a bunkerfaltól éles szögben indulhatnak ki. A 4 kiömlőnyílás alatt további rézsűfelületeik lehetnek elhelyezve, amelyek a 2 és 3 kifolyatórézsűkhöz képest keresztirányban futnak, miáltal kis keresztmetszetű kiömlőnyílás adódik. A 4. ábra szerinti kivitelnél négyszögletes keresztmetszetű la bunkerről van szó. Az egyik bunkerfalon a 8a rézsűfelülettel ellátott 7a ívszegmens van elhelyezve az 1—3. ábrán ábrázolt ívszegmens kivitelének megfelelően. Az ívszegmens a 4a kiömlőnyílás felett megfelelő távolságban van elhelyezivé, amelyhez a szembenfekvő bunkerfaltól kiindulva 2a kifolyatórézsű vezet. Az ívszegmens négyszögletes 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 •>