156110. lajstromszámú szabadalom • Levegőoxigén-galvánelem
1561 3 ződött gáz egy túlnyomás-szelepen keresztül kifelé távozhat. Ezt a felépítést azonban aktivált oxigén-elektróddal és alkalikus elektrolitokkal rendelkező elemnél nem lehet magvalósítani, minthogy az 5 elem .működéséihez depolarizátorként a levegő oxigénje szolgál és ezért biztosítani kell az atmoszferikus levegő bejutását az elem belsejében levő szénelektródhoz, ami célszerűen szellőző nyílások kiképzésié útján biztosítható. Ezek- 10 nél az elemeknél azonban, amelyek a levegő oxigénjét használják depolarizálásra, nem határozható meg az időpont, hogy mikor kell az atmoszférából a levegő bevezetést megkezdeni, nevezetesen az üzeimbehelyezésnél, nem pedig 15 korábban. Lényeges hiányosságnak kell azt is tekintenünk, hogy a szénelektród előnyös tárcsa, alakját az instabilitás miatt nehezen lehet m eg valósitani. 20 Az előzőkben említett hátrányok alapján a találmány célja, hogy viszonylag erősen terhelhető, levegőoxigón galvánelemet készítünk alkalikus elektrolittal, amelynél lehetővé van téve, hogy az atmoszféra széndioxidjának káros be- 25 folyását messzemenően távoltartsuk az elektrolittól és a szénelefctródot gyorsan reagáló szelephatás által megvédjük az elektrolit átdiffundálásától, valamint hogy a túlnyomásnál a kifelé távozó gáz által vele ragadott elektrolit kilépé- 30 sét megakadályozzuk és végül az atmoszferikus levegő bejutását csak az elem üzembevételénél tegyük lehetővé.. A találmány értelmében az említett feladatot 35 azáltal oldjuk meg, hqgy levegő-oxigén galvánelemíben, amely alkalikus elektrolittal rendelkezik, az alkalmazott tárcsa alakú szénelektród, amelynek homlokfelülete 'perforált fémsapkával van letakarva, amely a külső oldalán takaró- 40 fóliát tartalmaz és belső oldalával a szénelektródra felfekvő, szívóiképes papírból készített szívóréteget tartalmaz, tömítőgyűrűvel oly módon van 'bevonva, bogy a szénelektród palástfelülete és a tömítőgyűrű között bensőséges 45 elektrolit-tömör kapcsolat van és ilyen módon az elemnek a takaróifólia eltávolításával és az atmoszférikus levegő hozzájutásának lehetővé tételével történt Üzembehelyezése után az elem csak a fémsapkával letakart felület felől válik 50 hatásossá és az elektrolitot abszorbeáló szeparátorban tartalmazott alkalikus elektrolit a szénelektród és a tömítőgyűrű között nem tud áthatolni, A találmány további jellemzői, hogy préselt cinkiporból álló cink-elektród, amely két, 55 egymással például ponthegiesztés útján jól vezetőén összekötött fémpohár belsejében van elhelyezve, lezárja a közte és a tömítőgyűrűben levő széneleiktród között levő elektrolitot, míg a belső fémpoihár külső felülete és a külső fém- 60 pohár belső palástfelülete szorosan íelfeküsznek a tömítőgyűrűre és szívóképes anyagiból levő karmantyút fognak körül. Ez a .szívóképes anyag előnyös módon szívókópes, gázáteresztő cellulóz anyag labet. A tömítőgyűrű a belső és külső 65 4 fémpohár felfekvési helyein -finom axiális hoszsaanti hornyokkal van ellátva és ennek következtében gyorsan reagáló szelephatást kapunk. Ha üzem köziben vagy tárolásnál az elemben fokozottabb gázképződés keletkezne, akkor a gáz a finom, hosszanti hornyokon keresztül a belső fémpoihár és a tömítőgyűrű között a szívóképes karmantyúval ellátott téribe távozik, Ott a gáz abszoribeálás útján a hozzá kapcsolt elektrolit részecskéktől megszabadul és a tömítőgyűrű és a külső fómipoihár között levő finom, hosszanti hornyokon keresztül az atmoszférába, távozik. A finom hosszanti axiális hornyok kiképzése ós a szívóképes anyag kiválasztása meghatározza a szelephatás érzékenységét és a gáz kilépés a szívóképes karmantyún keresztül már olyan csekély túlnyomásnál megindul, hogy a szénelektródán gyakorlatilag nem hatolhat át az elektrolit. Arra az esetre, ha a gázzal együtt elektrolit préselődik a szénelektródon át, az elektrolit aibszorib-eálására szívóréteget helyezünk el, amely megakadályozza, hogy az elektrolit kilépjen a szellőző nyílásokon keresztül és ezáltal megakadályozza a kontaktus felületek korrózióját, eltávolított takarófólia esetén. Az elem tárolásainál, üzemfoehelyezés előtt a szellőző nyílásokon keresztül elektrolit egyáltalán nem léphet ki, minthogy a takarófólia a szellőző nyílásokat még lezárja. Azáltal, hogy az elem egyes részeit automatákon lehet elkészíteni és szerkezeti egységekké lehet azokat egyesíteni, lehetségessé válik, hogy a teljes munkamenetet, bele értve a végszerelést és a villamos vizsgálatot is, automatizáljuk. Azáltal, hogy a mechanikusan instabil szénelektródot termoplaszttiikus anyagból, például polietilénből készült tömítőgyűrűvel vonjuk be, mechanikusan stabil és jól beépíthető szerkezeti egységet kapunk. A tömítőgyűrűbe a bevonással együtt rögzített takarófólia, amely a szellőző nyílásokat lezárja, biztosítja hosszabb időn keresztül az elem tárolhatóságát. A találmány tárgyát a továbbiakban kiviteli példa kapcsán, rajz alaipján ismertetjük részletesebben. A rajzon levegő-oxigénnel működő galvánelem metszetét látjuk. Az elem lényegileg préselt cinkporból készült 1 cinkelektródlból és egy oxigén-áteresztő 3 széneilektródból áll és ezek között van elrendezve az alkalikus elektrolitot tartalmazó elektrolit^abszorbeáló 2 szeparátor. A 3 szénelektródot, a 7 szívóréteggel, az 5 fémsapkával és a 6 takaró^ fóliával fugamente&en vonja körül a 4 tömítőgyűrű és ezek egy szerkezeti csoportot képeznek. Az 1 cinkelektród két, egymással összekötött 8 és 9 fémipohár belsejében helyezkedik el és ezek a .fémpoharak a belül ós kívül lépcsőé 4 tömítőgyűrű nyitott oldala fölé vannak tolva és szívóképes 10 karmantyút zárnak körül. A külső 9 fómpohár külső széle rögzítés céljából lazán a 4 tömítőgyűrű ferde szélére fekszik fel.