156099. lajstromszámú szabadalom • Több vízszintes és függőleges, egymás melletti sorból álló tartályoszlop egymásra helyezett tartályokkal

3 fekvő tartályra, másik oldalával pedig az oszlop mellett levő szekrényhez rögzített alapra tá­maszakodik, továbbá a kihúzandó vagy behe­lyezendő tartály fölött közvetlenül fekvő tartály felemelésére alkalmas emelőszerve van. A találmány szerinti eljárás megvalósításához alkalmas egységet az egymásra helyezhető tar­tályokból álló oszlopok egymás mellé helyezé­sével alakítjuk ki és ezek elrendezését az jel­lemzi, hogy a közbenső oszlop tartályai egyik oldalukkal ennek az oszlopnak közvetlenül alatta levő tartályára, ellentétes oldalukkal pe­dig egy szomszédos oszlop tartályára támasz­kodnak, és egy emelőszerv biztosítja a közbenső oszlop tartályának felemielését, mely közvetle­nül a kihúzandó vagy csúsztatandó tartály felett van. A többi tartállyal együtt ilyen egység kiala­kítására alkalmas tartály a raktározandó tárgy befogadására alkalmas tartályrészből áll, a tar­tályrész egyik oldalfalán annak felső részén tartófelület van kialakítva, mely legalább egy másik tartály alsó részének tartására alkalmas, ezen a tartályrészen vannak elhelyezve a tar­tálynak egy alsó alapzaton levő másik tartály­hoz viszonyított felemelésére alkalmas szervek, valamint ugyanabban a sorban a felemelt tar­tály melletti tartály felemelésére szolgáló esz­közök is. Meg kell említenünk, hogy az egységbe tar­tozó tartályok alatt mindennemű tárgyak (áruk) befogadására alkalmas rekeszek értendőik, annak alakjától és a kiképzéséhez felhasznált anyag természetiétől függetlenül. így tartályként alkal­mazhatók ládák vagy palackok tárolására alkal­mas rekeszek, kosarak, konténerek stb. is. A csatolt rajzok kapcsán a találmány töbíb kiviteli változatát ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti elv vázlatos rajza és a 2. ábra az 1. ábrán vázlatosan szemléltetett tartá­lyok egyikének perspektivikus rajza, a hozzá­tartozó emelő szerkezettel. A 3. ábra a tartályokból álló egység egy ki­viteli változata, a 4. ábra vázlatosan egy továb­bi kiviteli változatot szemléltet, mely főleg fá­ból készült, a palackok tárolására alkalmas re­keszként kialakított ládák esetében alkalmaz­ható, az 5. ábra pedig egy harmadak kivitel szerinti egység vázlatos rajza. Amint az az 1. ábrán látható, a találmány szerinti egység egymás mellett elhelyezett E, C, A, B, D oszlopokból, melyekben a tartályok több vízszintes rétegben helyezkednek el, to­vábbá két függőleges MG és MiD falból áll, melyek mindegyike a szélső E és D oszlop egyi­ke mellett van. Az MG falat egymás fölött elhelyezett cső­darabok alkotják, melyeik egymásba vannak illesztve és azok mindegyikén kiugró PM csap van kialakítva, az MD fal pedig egymás fölé helyezett csődarabokból van kiképezve, melyek egymásba vannak illesztve, de egymáshoz viszo­nyítva elcsúsztathatok az oldalsó vezetők segít­ségével. 4 Amint azt már a fentiekben említettük, a ta­lálmány szerinti kialakításnál nélkülözhetetlen, hogy az egyes tartályok úgy helyezkedjenek el, hogy közvetlenül vagy közvetve egyik oldaluk-5 kai az ugyanabban az oszlopban közvetlenül alattuk elhelyezett tartályra, másik oldalukkal pedig egy tartólfelületre támaszkodjanak, mely vagy a szomszédos oszlopban levő tartályon, vagy a szélső csődarabokból álló fal egyikén 10 van kiképezve. így az A2 tartály baloldali tal­pával a szomszédos oszlop Cl tartályára és az Al tartályra támaszkodik, mely közvetlenül alatta van elhelyezve. Ugyanígy a baloldali szélső E2 tartály baloldali talpazatával az MG1 15 csődarab PM tartőfelületére és másik oldalával az El tartályra támaszkodik. Amennyiben pl. a D2 tartályt kívánjuk ki­búzni a szélső D sorból, felemeljük az MD3 csődarabot, mely a maga részéről felemeli a D3 20 tartályt és így a D2 tartályt minden terheléstől mentesítjük. Azonos módon az A|2, tartály fel­emelésével a Gl tartályt szabadítjuk ki. Magától értetődő, hogy az emelőszerv a leg­különbözőbb kialakítású lehet az alkalmazott 25 tartály jellegétől, típusától és súlyától függően, így a két egymás fölött levő tartály közé be­helyezett egyszerű emelőtől a legbonyolultabb emelőszerkezetig minden szerv alkalmazható, beleértve a mechanikus, hidraulikus és pneuma-30 tikus emelőiszerkezeteket is. Mégis megállapí­tást nyert, hogy egy közbenső kialakítású szer­kezet a gyakorlati alkalmazásban minden célra megfelel. Ezt a szerkezetet a 2. ábra kapcsán ismertetjük részletesen, az 1. ábrán vázlatosan 35 szemléltetett tartályok alkalmazásával kapcso­latban. A tartály a raktározandó tárgyak befogadá­sára alkalmas tartályrészből áll, melyet az F fenékrész, két hosszanti PL1 és PL2 oldalfal, 4ü valamint az AV és AR végfal határol. Felső részén a PL1 oldalrészén a tartályon P tartó­felület van, melyet függőleges 3 kiugrás hatá­rol, a másik PL2 oldalon pedig két egymással párhuzamos függőleges 2, 4 kiugrás van. 45 Az alsó részen a tartály fenekétől kinyúlva a PL1 fal oldalán két hosszanti R és 6 nyúlvány van, a PD2; fal oldalán pedig az U idomdarabból kialakított S talp, mely a falhoz viszonyítva kiáll. 50 A P tartóielület egyrészt a mellette fekvő oszlopban levő, de közvetlenül a fölötte levő sorban levő tartály S talpának tartására szol­gál, és ugyanerre a tartiófelületre támaszkodik a közvetlenül felette levő tartály támasztó-55 felületét alkotó hosszanti 6 nyúlvány is. Az S talp belső oldalán elhelyezett R nyúlvány az S talp nyúlványával működik együtt, a tartó­felületek oldalirányú elmozdulásának korláto­zására az emelési művelet során. 60 A 2 és 4 kiugrások vájatot zárnak közre, melybe a mozgatható O emelőszervet helyezzük el. Ez a szerv laposvas rúd, példaképpen le­gömbölyített élekkel (vagy olyan rúd, melynek keresztmetszete elliptikus), melyet a két külön-65 böző alapon egymás fölött elhelyezett tartályok 2

Next

/
Thumbnails
Contents