156089. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lecseppenő üveg- vagy üvegszerű ásványi anyagokból képzett szálak előnyújtására és fonáskezdésére

156089 8 Az előbb említett száltávolságot a húződofb kerületétől biztosítani kell, hogy a lesüllyedő újabb szálak a húzódobot ne érinthessék. Ez a távolság függ: az előfonóbeirendiezés szerkezeti kialakításától, a szálképző helyek sűrűségétől, a húzódob fordulatszámától és felületi finomságától, valamint az előhúzott szálak vastagságától. Mechanikus szálbevezető^ előtfoinóberendezesékínél, mint pl. a/milyent a későbbiekben részleteslen isimertetünk, ez a távolság naigyobb lehet, mint az olyan berendezésieknél, ahol a szálíbehúzás úgy, mint a 2. példában ismertetett kivitelnél csak a húzódob irányában ható szívóihatással történik. Több-soros szálképző helyek kialakítása esetén, úgy mint a leírt példáinál' a bárom I—III soros kiképzésnél, a húzódobihoz közelebbi csepp esésvonala, tehát amelyik az ábrán a I-el jelzett száisonból származik, még az előzőek értelmében meghatározott legkisebb távolságra kell legyen a húzódobtói, az ellenkező oldalon levő, III-al jelzett sor szükségszerűen ennél is nagyobb távolságra kerül. Továbbá a húzódob forgása által keltett kerületi szél szívó erejét is tekintetbe kell venni a távolság meghatározásánál, ami a húzódob fordulatszámától, felületi finomságától és átmérőjétől függ. A lesüllyedő cseppek ezt a légpárnát nem érinthetik. Abban az esetben, ha a cseppek a légpárnába kerülnek, körülöttük örvény keletkezik, ami a pontosan függőleges lesüllyedést lehetetlenné teszi. Végül egy finom szálat erősebben befolyásol a légpárna peremhatása, mint egy vastagabb szálat. Amint ezekből a példákból könnyen megismerhető, az előnyös távolság a kialakított vagy adott körülményeiktől függően meglehetősein tág határok között változhat. A találmány szerint a lehetséges határok között ez a távolság úgy választandó, hogy az üvegcseppek a húzódob előtt szabadon süllyedhessenek az előfonódobra. Ezzel többek között elérjük azt, hogy a 4' szálak .csak akkor kerülnek érintkezésbe az 5 húzódob kerületével, amikor azok már a kívánt finomságm előhúzottak, tehát eleget tesznek annak a legfontosabb követelménynek, hogy az új szálaik az 5 húzódob által folyamatosan húzott szálak tartoimányába csak előnyújtás után, tehát csak a 8 dobom megtörtént előfonás ós leszakítás után juthatnak. A találmány értelmében a képződő új szálat az előfonódob hátsó oldalára vezetjük, ezért, azaz a relatív hosszabb leesöppenési út •miatt a szál a húzódob környékén jobban előmyújtott állapotban van/és pontosabban sorolódik be fonási zónájába. A .találmány egyik célszerű kiviteli alakjánál, amint azt a 2». ábra vázlatosan mutatja, a cseppek előírt, hosszabb esési útját az előfonódobnak a húzódobtói oldalt és megíelelő távolságban való elhelyezésével, tehát az 5 és 8 dobok tengelyeinek megfelelő x távolságra való elhelyezésével érjük el. Ennek eszközlésére az előfonódobot akár a húzódob csapágyazása alatt elhelyezett előfonó üregben is elhelyezhetjük. Hogy a találmány szerinti berendezésnél mennyivel egyszerűbb az esetleg mégis elkapott cseppek és nyársak elhárításaira szolgáló „palást" elhelyezése, bemutatjuk a technika ál-5 Misának megfelelő 1. ábra 112 palástjával hatásában megegyező és a találmány tárgyát nem képező 19 palást elrendezését, amelyik a 8 előfonódob felé görbülő 19a terelő részével ezt a feladatot egysaerűen megoldja. Bár a hosszú 10 ideje üzemelő kísérleti gépnél eddig nem fordult elő, mégis abban a nem várt, de nem kizárható esetben, hogy ha egy csepp, vagy nyárs az előfotnóorsóm teljesen körbefutna, ez a folyamatos termelést akkor sem zavarja meg, 15 mert legfeljebb az éppen kialakuló 4' illetve 4'" szálalkat szakítja le. Az ábrán szerepel még az ismeretes 20 kenőléc a szállak kenésére, továbbá a szálakat a dobról leemelő és eközben esetleg csíkokra is osztó 20 21 lehúzó, amelyik egy 22 irányító lemez segítségével a szalagokat a további eldolgozó, pl rostpaplan vagy bundiaszalag előállító berendezésbe vezeti. A 8 előfonó orsó szálmaradéköktál való fo-25 lyamatos megtisztítására ezt a 23 'kaparőt alkalmazhatjuk, amelyik a 8 elő'fonódobról a szálhuliadékokat leválasztja és a 24 felcsavaró hengerre viszi. Ennek a helyzete természetesen függ az előnyújtó-szakasz hosszától és alikal-30 mazása a 19ia terelőt feleslegessé teszi. Az előnyújtott 4' szálnak az 5 húzódobra való átvitelére lehetőleg a húzódob forgása által keletkezett szívóhatást használjuk ki, mert ez a legegyszerűbb és mind a költségek, mind a fel-35 ügyelet szempontjából előnyös. Ez a szívóhatás azonban, amint azt már isimertettük, igen sok tényezőtől; mint a húzódob fordulatszáma és felületi minősége, továbbá a húzódobtói való oldalirányú lecsepipenési távolság, a kívánt fo-40 nálátmérő stb. függ és emiatt egyes termelési feltételeknél esetleg nem kielégítő lehet, aimiért szükségessé válhat a fonalakat az elszívástól függetlenül a húzódohra juttatni. Ezt elérhetjük pl. úgy, hogy a 8 előfonódobot az E—¥ 45 nyilak irányában ide-oda menően mozgiatjuk, tehát a 8 helyzetiből a szaggatottan ábrázolt 8' helyzetig, amely mozgás következtében az előfomódobra felfutott szál a 8' helyzetben közvetlenül az 5 húzódobra megy át. 5C A 3. ábrán ismertetett kiviteli alak ugyanazon az elvi eljáráson alapul és csak az előnyújtott és a cseppjétől és nyársától már megszabadított szál oda vezetésére szolgáló járulékos berendezésben különbözük. Az újonnan képzett 55 4 szálakat ennél a kivitelnél a kétlépcsősen kiképzett és térközzel egymás fölött fekvőén elhelyezett 25, 2i5a terelőieimezekből álló vezető berendezéssel az 5 húzódabbal megegyező forgási irányú 8 előfonódobra vezetjük, amelyik 60 a frissen képződött szálakat a kívánt átmérőre nyújtja. A 8 előfonódobnak szálmaradékoktól való megtisztítására a G—H nyilak irányában ki- és bebiHenthetően a 27 terelőlemezzel öszszekötött 26 kaparó van •előirányozva, ami a 65 szálniaradékokat a 24 felcsavaró hengerre ve-4