156069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ciklohexil-fenil-ecetsav-származékok előállítására
156069 19 20 mossuk, nátriumszulfát fölött szárítjuk, majd betöményítjük. Éter-petroléterrel (10—70%) végzett eluálással 2,3-diklór-4-nitrofenil-ciklohexánt kapunk. 13. példa: l-(o-Triflu>or-metü-fenil)-ciklohexanol előállítása 113 g (0,5 mól) o-bróm-benzotrifluorid 150 ml száraz éterrel készített oldatát cseppenkint hozzáadjuk keverés közben 12,2 g (0,5 mól) magnéziumforgácshoz 100 ml száraz éterben. Néhány ml oldat hozzáadása után az elegyet ferro vízfürdőn melegítjük, amíg a reakció meg nem indul. A hozzáadás befejezése után a reakcióelegyet 1 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk. 48,8 g (0,5 mól) ciklohexanon 50 ml száraz éterrel készített oldatát adjuk ezután hozzá szobahőmérsékleten olyan sebességgel, hogy enyhe visszafolyást kapjunk. A hozzáadás befejezése után a reakcióelegyet éjjelen át szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet ezután acetonos jégfürdőn lehűtjük, és keverés közben, cseppenkint hozzáadunk 104 ml 5 n sósavat. A reakcióelegyet további 1/2 órán át keverjük, majd az éteres réteget elkülönítjük. Ezután a savas réteget friss éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumokat egyesítjük, vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. Ilyen módon l-(o-trifluor-metil-fenil)-ciklohexanolt kapunk. 14. példa: o-(l^Ciklohexeníl)-benzotrifluorid előállítása A 13. példa szerint 113 g o-brónnbenzotrifluoridból kapott l-(o-trifluor-metil-fenil)-ciklohexanolhoz 34 g foszfor-pentoxidot adunk, és a reakcióelegyet gőzfürdőn melegítjük. A kezdeti reakció lejátszódása után azonos menynyiségű foszforpentoxido.t adunk a reakcióelegyhez, és az elegyet gőzfürdőn 1 órán át melegítjük. Ezután a reakcióelegyet megosztjuk kloroform és víz között. A kloroformos réteget elkülönítjük, vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfát fölött szárítjuk, és vákuumban betöményítjük. A folyékony maradékot vákuumban desztilláljuk 8—9 Hg mm nyomáson. Ilyen módon 64,6 g o-(l-ciklohexenil)-benzotrifluoridot kapunk, 100—104 C° olvadásponttal. 15. példa: o-(l-Ciklohexil)-benzotrifluorid előállítása 64,0 g o-{l-ciklohexenil)-benzotrifluoridhoz 200 ml metanolt és 1,0 g platina-oxidot adunk. Ezután a reakcióelegyet szobahőmérsékleten, 2,8 atm. nyomáson hidrogénezzük. A reakció befejezése után az elegyet szűrjük, és a szűrletet vákuumban bepároljuk. Az így kapott maradék olajat 5—6 Hg mm nyomáson desztilláljuk, így 60,8 g o-(l-ciklohexil)-benzotrifluoridot kapunk, 92—93 C° forrásponttal. Elemzési eredmény Ci3Hi5 F 3 -ra vonatkoz-5 tátva: Számított: C 68,40, H 6,62 Talált: C 68,39, H 6,92 16. példa: 2-Ciklohexil—5-nitrobenzotrifluorid előállítása 10 g (0,044 mól) o-(l-ciklohexil)-benzotrifluoridot adunk keverés közben, cseppenként 90 g vízzel hűtött füstölgő salétromsavhoz. A reakcióelegy belső hőmérsékletét kb. 16 C°-on tartjuk. A hozzáadás befejezése után a tejszerű heterogén elegyet lassan melegítjük. Az elegy kb. 40 C°-on válik homogénné, és 55—60 C°-on enyhe forrás lép fel. Miután a reakcióelegyet 1/2 órán át melegítettük maximálisan 65 C° hőmérsékleten, a rendszert lehűtjük, és a keverést néhány órán át folytatjuk. A reakcióelegy ekkor ismét felhős lesz. Ezután jeges vízbe öntjük, majd szűrjük. Az így kapott szűrőpogácsát fölöslegben levő vízzel mossuk, majd levegőn szárítjuk. A szilárd anyagot metanolból átkristályosítjuk. Ilyen módon összesen 8,0 g 2-ciklohexil-5-nitrobenzotrifluoridot kapunk, 68—69 C° olvadásponttal. Elemzési eredmény Ci3Hj4F3 N02-re vonatkoztatva : Számított: C 57,14 H 5,16 Talált: C 57,24 H 5,09 17. példa: 5-Amino-2-ciklohexil-benzotrifluorid előállítása 26,6 g (0,097 mól) 2-ciklohexil-5-nitro-benzotrifluorid 300 ml metanollal készített oldatához 0,6 g platina-oxidot adunk, és az elegyet szobahőmérsékleten hidrogénezzük 2,8 atm. nyomáson. Ezután a reakcióelegyet szűrjük, és a szűrletet vákuumban betöményítjük. Így 23,6 g nyers amint kapunk. A folyékony maradék állás közben néhány nap alatt kikristályosodik. Az elegyet szűrjük, és így szilárd 5-amino-2-ciklohexil-benzotrifluoridot kapunk, 61—63 C° olvadásponttal. A hidroklorid egy mintáját úgy állítjuk elő, hogy az aminból egy keveset feloldunk kloroformban, és összerázzuk 2,5 n sósavval. A kloroformos réteget megszárítjuk, és kristályos maradékként kapjuk vákuumban végzett bepárlás után. A szilárd anyagot éterrel kezeljük, és vákuumban szobahőmérsékleten szárítjuk. Elemzési eredmény C13H16F3N • HCl-re vonatkoztatva: Számított: C 55.81 H 6,13 Talált: C 55,70 H 6,34 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10