156047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cink-ezüst akkumulátor cink elektródjának előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1963. I. 17. (HA—662) Közzététel napja: 1968. XI. 22. Megjelent: 1969. XI. 29. 156047 \ * /:.' Szabadalmi osztály: 21 b 15—26 Nemzetközi osztály: H 01 m Decimái osztályozás: Feltalálók: Hajdú László villamosmérnök, Rónay Béla villamosmérnök, Városi Alfréd elektrotechnikus, Budapest Tulajdonos: Medicor Művek, Budapest Eljárás cink-ezüst akkumulátor cink elektródjának előállítására 1 A cink-ezüst akkumulátorok cink elektródja ismert mechanikai módszerekkel előállítva, hiá­nyosságokat tüntet fel. Ezeket az elektródokat korábban cinkpoirból préselték (lásd pl. az 1195 83(1 számú német és a l:90?lil4. sz. oszt- 5 rák szabadalmi leírást), az elektródba bepré­selve a kivezető fémszálakat is. Nagy préselési nyomást alkalmazva az elektródok kellő mecha­nikai szilárdságot nyertek, a kivezető szálak rögzítése megfelelő volt, a nagy préselési nyo- io más következtében azonban az elektródok aktív felülete úgy lecsökkent, hogy az anyagnak csu­pán tört része vett részt az áramtermelő folya­matban, mivel az elektrolit nem tudott az elektród belsejébe hatolni. Emiatt ezen elektró- 15 dok fajlagos kapacitása kicsi. Kis préselési nyo­mást alkalmazva elérhető ugyan, hogy az elekt­róda anyag nagyobb része vesz részt az aktív folyamatban, ez esetben azonban az elektród­nak nincs kellő mechanikai szilárdsága, az 20 elektród kontaktusa a kivezető fémszálhoz, il­letve az egyes részek közt ismételt töltéssütés folyamán úgy lecsökken, hogy az elektród né­hány ciklus után elveszti kapacitását és tönk­remegy. 25 Történtek újabb gyakorlati kísérletek olyan cinkelektród előállítására, ahol az elektródot periodikus áramsűrűségváltással előállított, gal­vanikusan leválasztott cinkgyapotból állítják elő. Bár e módszernél az alapanyag az áram- 30 váltás következtében kis és nagy kristályokból áll, s ez kellő aktivitást és nagy kapacitást biz­tosít, mégis, a préselés folyamán e kristályok nem homogénül oszlanak el, s így az elektródák kiinduló alapanyaga nem homogén. Ez azt ered" ményezi, hogy egyrészt az ebből azonos térfo­gatba, azonos nyomással készült elektródák ef­fektív cinktartalma s ezáltal kapacitása nagyon változó, másrészt az alapanyag-inhomogenitás következtében az egyes elektródákban is nagy­fokú helyi inhomogenitás áll elő. Az előző hiányosság a kész elektródák súly szerinti osztályozásával kiküszöbölhető, de e művelet az elektródák előállítási költségét je­lentősen megdrágítja s nagy anyagselejtet okoz. Az egyes elektródákon belül jelentkező he­lyi inhomogenitás következtében viszont a gal­vanikusan leválasztott cinkgyapotból préselt elektródák is ugyanazokat a hibákat rejtik magukban, mint a porból préselt elektródák. Nevezetesen, azokon a helyeken, ahol az anyag­inhomogenitás következtében tömörebb az elektród, az áramsűrűség kisebb; a ritkább szerkezetű helyeken az áramsűrűség nagyobb. Ezen áramsűrűség-ínhomogenitás az akkumu­látor elektródáit elválasztó diafragmát oly ká­rosan befolyásolja, hogy annak élettartama, ez­által az így készített akkumulátorok élettartama jelentősen kisebb, mint a homogén szerkezetű 156047

Next

/
Thumbnails
Contents