156030. lajstromszámú szabadalom • Építőelem játékmodellek kialakításához
3 viszonyított elfordításánál fellépő igénybevételt törés nélkül kiállja és ugyanakkor biztosítja az elemek elfordulásmentes kapcsolatát is. A találmány kitűzött célját azzal éri el, hogy az elem összekötőcsapjának homlokfelületén át- 5 lósan átvezetett, mélységben az összekötőcsap homlokfelületétől a csapnak a horonyfalakra felfekvő két oldalfala kezdeti szakaszáig terjedő bevágása van. Az összekötő-csapon kialakított átlós bevágás 10 növeli az összekötőcsap sarkainak rugalmas elhajlási készségét. A találmány szerinti kialakításnál a négyszet keresztmetszetű összekötőcsap az egymással kapcsolt építőelemek egymáshoz viszonyított erőszakos elfordulását min- íü den törés nélkül kiállja. Az átlósan kialakított bevágás következtében azok a sarkok, amelyek a bevágással egybeeső átlóra merőleges átlón egymással szemben vannak, rugalmasan kitérnek az erőhatásoknak. Az átlós bevágással fel- 10 hasított sarkok rugalmas kitérítése mellett az elfordítás lehetőségét növeli az is, hogy a sarkok egymástól való távolsága a bevágás szélességi méretének .megfelelően csökken. A találmány szerinti építőelemnek nem célja, 25 hogy két négyzet keresztmetszetű csappal, illetve horonnyal összekötött építőelemnek egymáshoz viszonyított szabad elfordulását az öszszekötőcsap növelt rugalmassága következtében biztosítsa. A találmány a négyszög alakú négy- 30 zetes összekötőcsap eredeti feladatát, elfardulásimentes kapcsolatot fent kívánja tartani. Ugyanakkor azonban véletlen, vagy szándékos jellegű, tehát erőhatásra történő építőelem elfordításnál biztosítani kívánják az ősz- S5 szekötőcsap sértetlenségét. Ismeretesek olyan bevágásokkal ellátott öszszekötőcsapokfcal rendelkező építőelemek, amelyek ugyancsak más építőelemek hornyával kapcsolhatók. Azonban ezeknél az ismert épí- 40 főelemeknél az összekötőcsapok bevágásai nem a négyzet keresztmetszet átlójának irányában vannak kiképezve, és a bevágások mélysége is eltérően találmányunktól gyakorlatilag azonos az összekötőcsap teljes magasságával. Az ismert 45 építőelemeknél a nem átlós irányú bevágások más célkitűzéssel készültek. A nem átlós irányú és mély bevágású összekötőesapokkal ellátott építőelemek csap-horony kapcsolata, viszonylag kis erő kifejtésével, széthúzással bontható. A 50 széthúzóerő hatására ugyanis a nem átlós és mély bevágások következtében az összekötőcsap két egymással szembe fekvő oldala egymáshoz közelít és miután mérete elérte a kapcsolóhorony peremének szélességi méretét, a 55 kapcsolóhoronyból kipattan. Ezzel szemben a találmány szerint átlósan elrendezett és csak korlátozott mélységig kialakított bevágással ellátott négyzet keresztmetszetű összekötőcsap nem teszi lehetővé, hogy az a kapcsolt elem 60 hornyából kihúzódjék. A csapnak a horonyból való kihúzását a találmány szerint meggátolja az a korlátozás, hogy az átlós bevágás mélysége csupán a csap homlokfelületétől a csapnak a horonyfalra felfekvő két oldalfelülete kezde- fig 4 téig terjedő szakaszig ér. A bevágás mélységi méretének ilyen betartása mellett lehetetlen és kizárt, hogy az összekötőcsap a másik elem hornyából húzóerővel egyszerűen kihúzható legyen. A találmány szerinti építőelemnél az átlós bevágás következtében az összekötőcsap rugalmas alakváltozási lehetősége annyira megnő, hogy az egymással kapcsolt két építőelem erőszakos elfordítása nem vezet az összekötőcsap törésére. A bevágás mélysége nem csak az alkalmazott műanyag rugalmasságától, hanem a bevágás szélességi méretétől is függ. A gyakorlatban jól bevált az a kialakítás, amelynél a bevágás mélysége a csapnak a horony két oldalfalára felfekvő részéinek egyharmadáig terjed. Ha a bevágás mélysége ennél lényegesen nagyobb, úgy könnyen fennáll annak a veszélye, hogy az összekötőcsap a húzóerő következtében a szomszédos építőelem hornyából kihúzhatóvá válik. Ekkor ugyanis az összekötőcsap horonyban felfekvő felületei anynyira egymáshoz nyomódhatnak, hogy a csap a horonyból kibukik. A találmányt részletesen kiviteli példán rajz alapján ismertetjük, ahol az ll. ábra egy, a találmány szerinti építőelem oldalnézete, a 2. ábra az 1. ábrán ábrázolt építőelem összekötőcsap felőli felülnézete. Az 1. ábrán ábrázolt kiviteli példán kocka alakú 1 építőelemet mutatunk be, amelynek hosszoldalai az 1 építőelem külső felületétől befelé felbővülő 2 hornyokkal vannak ellátva. Az 1 építőelem 3 hoimlokoldalán 4 összekötő csap van kiképezve. A 4 összekötőcsap az 1 építőelemmel vagy egy anyagból készült, vagy külön anyagból, de az 1 építőelemmel szilárd egységet kópezően van kialakítva. A 4 összekötőcsap négyzetkeresztmetszetű (2. ábra). A 4 összekötőcsap az 1 építőelem teste felé összehajló 5 felületiekkel van kiképezve és az 1 építőelemen fordított piramisként van elhelyezve. A négyzet keresztmetszetű 4 összekötőcsap 6 homlokfelületén átlósan vezetett 7 bevágás van kialakítva. A 7 bevágás mélysége a ferde 5 felület kezdeti tartományáig terj^ed. A 7 bevágás biztosítja a 8 és 9 sarkoknak egymáshoz való rugalmas közelítését az egymással kapcsolt építőelemek egymáshoz viszonyított elfordulása esetén. A négyzet keresztmetszetű 4 összekötőcsap a 2 horonyban erő kifejtése esetén elfordítható. Az ábrákból jól látható, hogy a 7 bevágással kettévágott 10 és .11 sarkok a bevágás vastagsági méretének megfelelően közelebb kerültek egymáshoz. A 7 bevágás kialakításakor ugyanis a 10 és 11 sarkok végei levágásra kerültek és ennek következtében a sarkok közötti távolság csökkent. A kisebb távolság, valamint a műanyag rugalmassága miatt a 10 ós 111 sarkok is erő ellenében elfordíthatók a 2 horonyban, anélkül, hogy eközben a 4 összekötőcsap megsérülne, vagy eltörne. A találmány nincs a kiviteli példára korlátozva. A találmány lényege és elvi kialakítása más alakú, célú és jelleigű építőelemeknél is . 2
