156013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos anyagok folyadékkal való kezelésére
13 156013 I. táblázat: 14 Kísérletszám 1 2 3 4 5 6 Sorozat (tárcsatípus) A B A B A B Kerület mm-ben 24,8 Súly g/100 rúd 72,7 Lágyító, %-ban 6,4 Összenyomhatóság %j ban 40,5 Összenyomhatósági % értékhatárai 46,7—36,7 A fentiekből megállapítható, hogy a porózus fémíelülétű tárcsa esetében az összenyomhatósági százalék változása 12,1%-kal kedvezőbb az összes minta esetében (csoportosítva a szinterezett és a standard értékeket a hat kísérlet során) és az összenyomhatóság százalékos értéke is önmaga átlagban 9,18%-kal javult. Azonos súlyú rudakat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a találmány szerint készített rudaknál az összenyomhatóság százalékos értéke átlagosan 8,6, 6,9, ill. 12%-kal javult. A szinterezett fémmel ellátott tárcsák alkalmazása-24,7 24,7 72,9 80,5 6,1 6,4 37,0 27,3 ,5-34,4 32,1—2 24,8 80,4 6,3 25,4 24,7 77,2 5,6 32,5 24,7 77,6 6,2 28,6 32,1—24,4 29,3—21,9 35,7—29,9 32,8—24,4 nál a szűrődugók összenyomhatósági értéke 41,5 alatt van és az átlagérték, csupán 30,33. 2. példa: Az 1. példa szerinti összehasonlító kísérletet ismételjük meg, azzal az eltéréssal, hogy a standard tárcsában alkalmazott 0,80 mm-es nyílások számát 16-ról ötszörösre, ill. hatszorosra, vagyis 80, ill. 96-ra növeljük és a triacetin névleges adagolási mértéke 6%. A kapott eredményeket az alábbi táblázat ismerteti. II. táblázat: Kísérletszám 9 Tárcsa Kerület mm-ben Lágyító %-ban Összenyomhatóság %-han Összenyomhatósági % értékhatárai A %-os összenyomhatósági értékek a többszörös számú nyílással kiképzett standard tárcsák esetében tehát semmi jelentős eltérést sem mutatnák az eredeti standard tárcsa alkalmazásával szemben, míg a szinterezett fémanyaggal kiképeztt tárcsa esetében az összenyomhatóság 30,8% és emellett az értékhatárakon belüli ingadozás is alacsony, csak 6,4, összehasonlítva a 7. és 8. számú kísérletnél jelentkező 12,9, ill. 17,7 mérvű ingadozást. 3. példa: Egy papírszalagot (standard fehér papír) az 1. példában leírt centrifugális szóróapplikátorral kezelünk, azzal az eltéréssel, hogy az alkalmazott folyadék színezett lágyító, mely a szalagon az alkalmazási technikával egyezően jelenik meg (bár a papír abszorbeáló képességének egyenletesen van kitéve, megfelelő számú, a kezelőkamra áramlási irányában elhelyezett görgőn keresztülvezetve és a tekercselő berendezés súrlódásának figyelembevételével). A standard, 16 db 0,80 mm-es nyílással kiképzett tárcsával kezelt papírszakaszon a folyadék alkalmazásának számos eltérése mutatkozik a cseppnagyság igen jelentős váltakozásával együtt. Így pl. igen nagyszámú olyan 80 db 0,80 mm-es nyílás 96 mmdb 0,80 es nyílás 24,8 6,0 34 26,0—38,9 24,8 6,7 34 26,0—43,7 40 45 50 55 60 *j5 szinterezett szőtt 12X64 nyilásos lap 35-ös pórusátmérővel 24,8 6,9 30,8 27,6—34,0 cseppet állapíthatunk meg, melynek nagysága 3 mm. Egy hasonló tárcsa esetében, amely 96 db egyenként 0,80 mm-es nyílást tartalmaz hat sorban, a kisebb és nagyobb cseppek aránya már kedvezőbb volt, azonban még ez sem tekinthető kielégítőnek. Ezzel szemben az 1. példában leírt szinterezett fémanyaggal bevont tárcsa alkalmazásánál a kisméretű cseppek igen nagyfokú szabályos elrendezése volt megállapítható. 4. példa: Az 1. ábrában leírt módon további kísérleteket végeztünk azzal a különbséggel, hogy a forgótárcsa porózus felületét egyetlen rétegű 400 nyílásból álló (egyenként 0,38 mm nyílású), továbbá egy kétszeres hajtású 400—100 nyílású fémszövettel (egyenként 1,5 mm-es nyílások) képezzük ki. Mindkét fémszövet alkalmazása esetén biztosítani lehetett a finom lágyítócseppek egyenletesen történő bejuttatását a kócba. Bár a fentiekben leírtak szerint főleg lágyítónak szálas anyagból készült anyagra, így pl. szűrők készítésére alkalmas kócra történő szórási műveletét ismertettük, nyilvánvaló a szakértők számára, hogy a bejelentésünk szerinti eljárás és berendezés alkalmazható lágyítón kí-7
