155985. lajstromszámú szabadalom • Folyadékrugó, különösen sínjárművek vonó- és ütközőkészülékeihez
155985 ütéssel, amely az ismert és javasolt megoldásokkal ellentétben lényegesen kisebb folyadéktérfogatot és építési hosszt igényel, ezenfelül külön hőmérsékletkiegyenlítő berendezés nélkül működőképes és szerkezetileg úgy van felépít- g ve, hogy egyszerű átállítással olyan sínjánművek vonó- és nyomószerkezeteként is alkalmazható, amelyeknek alváza központi üitközőerő felvételét nem engedi meg. A találmány értelmében ezt azáltal érjük el, ,Q hogy a segédrugódugattyú válla és ütközője között a rugóiházon távolságot hagyunk, ami lehetőivé teszi, hogy a segédrugódugattyú a rugóházból kilépjen, amikor a főrugódugattyú berugózik. 15 Emellett a segédrugódugattyú vállában szelepelzáróelemek vannak beépítve. Ezek tantólemez útján nyomórugóval vannak terhelve, és a segádrugódugatityú válla és ütközője közötti térben levő nyomás függvényéiben nyitnak, hogy 2 o a főrugódíugattyú barugózásának sebességétől független minimális nyomóerőt lehessen elérni. A segédrugódiugattyúban további folyadékrugó van, a hőmérsékletingadozások által létesített térfogatváltozások kiegyenlítésére. Ez a 25 segódirugódugattyú által képezett házból áll, amely rugódugattyúval van ellátva. Ez utóbbi erős csillapítás céljából csillapító dugattyúval van ellátva és külső végével a vonókengyelnek támaszkodik. 30 Ha a folyadékrugót olyan símjáirímű vonó'- és nyomóiszerkezeteként alkalmazzuk, amelynek alváza nem engedi meg az ütközőerő központi felvételét, akkor előnyös, ha a segédrugóidugatytyút kifelé egy kissé elkeskenyítjük, amikoris a gg segédrugódugattyú ibe- és kirugózott helyzete közötti átmérőváltozás a kilépő tömítőitárcsánál kb. 0,5 mim. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti szer- 4g kezet példaként! kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a találmány szerinti folyadékrugó tengelyirányú metszete vonókengyellel. A 2. ábra az 1. ábra felülnézete. Az 1 vonókengyel körülfogja az 5 rugóibázat. 4 g Az 5 rugóiházban mindkét oldalon 6, 7 vezetőperselyek, 8, 9 kilépő tömiítőtárcsák, és 10, 11 elzárócsavarok vannak elhelyezve. A 6 vezetőperselyben a 13 vállal ellátott 12 segédrugódugattyú van vezetve, és a 7 vezetőhüvelyben 5(j a 15 vállal ellátott 14 főrugódugattyú van vezetve. A 12 segédrugódugiattyú 13 vallanak 16 tömítőtárcsája, valamint több 18 szelepelzáróelemből álló túlnyomásszelepe van, amelyeket 19 tartólemezen keresztül központi 20 nyomó- gg rugó terhel. Azonkívül a 12 segédrugódugatityú 13 vállában egy vagy több visszacsapószelep van elrendezve. A 12 segédrugódugattyú egyben háza egy további, nagy előlfeszítés alatt álló folyadéiktrugónak, amely 23 rugódugattyú- go ból, 24 csillapítódugattyúból, 25 zá^rócsavariból, 26 vezetőperselyből és 27 kilépő tömítőtárcsából áll. A 12 segédrugódugiattyún levő 13 váll és a 14 főrugóidugattyún levő 15 váll következtében az 5 rugóházban 28 tér keletkezik a 12 segéd- @5 rugódugattyú 13 válla és 32 ütközője között, és 2l9 tér a 12 segédrugódugattyú 13 válla és a 14 főrugódugattyú 15 válla, továbbá 30' tér a 14 főrugódugattyú 15 válla és a 9 kilépőtömitőtáresa között. A 23 rugódugattyú nyugalmi helyzetében az 1 vonókengyel belső felületének támaszkodik éppen úgy, mint ahogy a 14 főrugódugattyú a szembehfekvő oldalon a 2 ütközőlapra támaszkodik. Vonóigényibevétel esetén a 2 ütközőlap a rögzített 4 ütközőnek, míg az 5 rugóház nyornóiigénybevételénél a rögzített 3 ütközőnek támaszkodíik. A folyadékirugó működésmódja a következő: A folyadékirugó nyugalmi helyzetében a 14 főrugódugattyú a 12 segédrugódugaittyúhoz viszonyítva nagyobb átmérőjével az előfeszítőnyomás következtében, amelyet az 5 rugóházon levő (a rajzon nem ábrázolt) töitbőszelepen át létesítettünk, maximálisan kirugózik. A 12 segédrugódugattyú helyzete a 29 tériben levő előíeszítőnyoimás és a 12, siegádiriugódugatytyúban elrendezett folyadékrugó munkaterében uralkodó lényegesen nagyabb előfeszítőnyomás egyensúlyából adódik, miközben a 2'3 rugódugattyú az 1 vonókengyelnek táimaszkodik. A 12 segédrugódugiattyúnak eközben adódó berugózása az 5 rugóiházba teszi lehetővé a hőmérséklet által megkívánt tórfogatkiegyenlítődést az előterhelés tartományában. Ha az 1 voinókengyelt statikus nyomóerővel terheljük, akkor a 14 főrugódugattyú 2 ütközőiapján keresztül a 3 ütközőnek támaszkodó 5 rugóiházba benyomódik. Az 1 vonókengyel geometriai követelményeinek következtéiben a 12 segédrugódugattyú kirugózik egészen 32 ütközőjéig, hasonlóan az 1 vonókengyel mozgásálhoz. Az 1 vonökiengyel, ill. a 14 főrugódugattyú és a most már félfekvő 12 segédrugódugattyú további mozgásakor a 23 rugódugattyú maximálisam kifelé mozdul el. Eközben a mechanikailag rugókkal terhelt 21 visszacsapószelepek állandóan zárva maradnak, miközben a, 20 nyoimórugókkal terhelt 18 szelepzáróelemek a beirugózás kezdetekor a pillanatnyi nyomásemelkedés következtében a 28 térben nyitnák és a folyadékot a 2,8 térből a 29 tér felé engedik folyni. A 14 főrugódíugattyú és 12 segódirugódugattyú keresztmetszete közötti különbség a rugójieileggörbe nagyon lassú emelkedését hozza létre egészen addig, amíg a 12 segédrugódugattyú a 32 ütközőn fel nem fekszik. Ezután már csak kizárólag a 14 főrugódugattyú keresztmetszete hat úgy, hogy a rugójelleggörbe gyorsan emelkedik. A 14 főrugódugattyú tehermentesítésekor a 2(1 visszaicsápószelqpek nyitnak úgy, hogy a folyadék a 29 tériből a 28 tér felé áramlik. Ha az 1 vonókengyelt dinamikus nyomóerővel terheljük, ugyanolyan mozgáslelfutás esetén a 15 válinál levő fojtása hézag, valamint a 13 vállnál a szelapzáiróelamek nyíláshézagj'a következtében kezdettől fogva meredeken futó rugójelleggörbe adódik, miközben a 29 térben a nyomás a 30 térhez viszonyítva és a 23 térben a nyomás a 29 térhez viszonyítva megnő. 2
